Hány példányban vannak meg a fontos állományok otthon vagy az irodában? Védi-e azokat valami, például redundáns lemeztömb (RAID)? Ha leégne az iroda, fel tudná-e valaha is újra venni a munka fonalát a cég? Elnézést a kellemetlenkedésért, de ha ezek idegesítő kérdések, akkor rendet kéne tenni.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a PC felhasználók 35 százaléka soha nem készített biztonsági mentést adatairól, 51 százalékuk pedig évente egyszer vagy ritkábban teszi ezt. Két éves merevlemezek esetében már 8 százalék esélyünk van a meghibásodásra, így jó eséllyel beköszönt az adatvesztés. Hogy mikor, azt persze nem tudni, ha jót akarunk magunknak, akkor mentünk. Nem mindegy, hogy hová és mivel.
Mi mindent kell menteni?
Mindent, amit nem szeretnénk elveszteni. Nagyban olcsóbbá tehetjük a dolgot, ha elkülönítjük a változatlan formában megőrzendő, régi anyagokat és azokat akár kézi, Windows Intézős másolgatással, mozgatással elszeparáljuk egy archiválás céljára fenntartott tárolóra (külső merevlemez, NAS, távoli kiszolgáló vagy felhő tárhely). Különösen érdemes egyedileg menteni a nagyon nagy méretű videós állományokat, melyek nehézkesen lennének egyben kezelhetők másfajta digitális javainkkal. A többi, munka alatt álló adatról pedig rendszeresen készítsünk másolatokat. A rendszeresség érdekében persze célszerű valamilyen szoftvert használni, akár a Windows Backup is megfelel a célnak. Mentésre szorulnak persze nem csak a különféle dokumentumok, hanem az e-mailek, fotók, videók, kedvenc weboldalak, felhasználói fiókok és jelszavak (utóbbiakra célszerű a böngészőgyártók saját megoldását vagy más felhős szinkronizációs megoldást igénybe venni, ilyen például a LastPass). Külön téma a teljes partíció, illetve merevlemez és rendszer mentése. Minden tipikus feladatra van alapszintű ingyenes szoftver is, ezeket alább ismertetjük.
A minimum: rendszeres biztonsági másolat
Ma a legkevesebb, hogy van egy PC-nk vagy laptopunk és azon dolgozunk, alkotunk. Bár az űrtechnológiai precizitás szintjét képviseli minden merevlemez, de ne gondoljuk, hogy örökké fogja bírni, ha nem érné baleset a gépet, akkor is kopik, ráadásul nem csak a meghibásodás vezethet adatvesztéshez. Jöhet egy vírustámadás, logikai kötethiba, szándékos törlés. Tegyük meg magunknak azt a szívességet, hogy beruházunk egy új (!) külső merevlemezbe és használjuk a Windows Backupot, utóbbi nem kerül semmibe. Linux alatt ott az Sbackup, Mac esetében pedig a Time Machine és alább még ismertetünk pár ingyenes szoftvert is, úgyhogy nincs mentség! Készítsünk inkrementális állomány mentéseket otthon legalább havonta, irodában legalább hetente a forgó fájlokról, hogy a változatlan állományok ne foglaljanak többszörösen tárolóterületet. Lényeges, hogy legyen az egész rendszerről is komplett mentésünk, hogy egy összeomlás után legalább az operációs rendszer és a munkára használt szoftverek rendelkezésre álljanak.
Milyen gyakran mentsek?
Pont amilyen gyakran fájna nem menteni, ha minden órában történne katasztrófa. Ha naponta több tucat dokumentumot készítünk, egyeztetünk és mentünk, akkor már a napi mentés is ritka, hiszen adatvesztés esetén valószínűleg több napig tartana felvenni a fonalat. Ha napi egy-két anyagot készítünk és azok ritkán változnak, akkor a napi mentés is megteszi, otthoni dolgokhoz lemehetünk a havi rendszeresség szintjére is.
Mire mentsünk? Viszlát, DVD!
Lehetőleg merevlemezre, kiegészítve másik és másutt elhelyezett merevlemezekkel, online tárhellyel és amivel lehet. Annyi biztos, hogy az írható CD-k és DVD-k nem tartanak örökké, még akkor sem, ha megfelelő körülmények között tároljuk őket. A legrosszabb ezzel kapcsolatban, hogy ugyan a márkásabb termékek általában tényleg jobban teljesítenek, de nem tudhatjuk előre, hogy darabonként melyik lemez lesz olvashatatlan két év múlva és melyik bírja az Apokalipszisig. (A hosszú élettartamot sajnos nem biztosítja a csökkentett írási sebesség sem.) Az optikai lemezek másik nagy hiányossága, hogy a merevlemezek jócskán elhúztak kapacitás tekintetében és senkinek sincs kedve és ideje cserélgetni a korongokat minden mentés alkalmával.
Központi tároló
Ha olyan irodát tartunk fenn, amiben nem csak magunk, de munkatársaink is dolgoznak, akkor nagy eséllyel központilag tároljuk a fájlokat. Ne elégedjünk meg egy ócska géppel és pláne egy ős-merevlemezzel, mert a meghibásodás ilyen felállásban halmozottan valószínű. Kisebb cégeknél is célszerű beszerezni egy NAS-t, ilyenkor biztosítsunk RAID1 tömböt, hogy az egyik merevlemez meghibásodása esetén (ami ugye gyakori esemény) még ne veszítsük el adatainkat. Sokan célszerűbbnek tartják a RAID 5 alkalmazását, ahol 3 merevlemezből kettő területe használható ki redundáns biztosítással és egy lemez kiesését viseli el a rendszer. Sajnos gyakori, hogy egyszerre vagy rövid időközzel több merevlemez is meghibásodik, ilyenkor pedig lehetetlen újraépíteni a kötetet, adatvesztés lép fel.
Lopás, katasztrófa
Hiába van a legjobb RAID tömbünk, ha meteortalálat éri a NAS-t vagy a pincébe betör az árvíz, hiszen az összes merevlemez sérül ilyen esetekben. Akkor is gondban vagyunk, ha lopás, betörés történik, csak az segít, ha több helyen is tartunk fenn mentéseket. Ez lehet alkalmi archiválás is, de a legjobb biztonságot egy olyan helyi kiszolgáló adja, melyet egy az egyben tükröztek távoli ikertestvérére, ilyenkor akár folyamatos szolgáltatás is fenntartható az egyik készülék kiesése esetén. (A kétszeres beruházás és két komolyabb sélessávú internet hozzáférés fenntartása persze csak üzleti felhasználás esetében kifzetődő.) Olcsóbb lehet, ha nyilvános felhő szolgáltatás tárhelyét használjuk és persze csak kritikus adatainkat mentjük oda, sok NAS gyárilag támogatja ezt.
Véletlen törlés és egyéni szoftverek
Két rémség, amire érdemes odafigyelni. Ha fenn tartunk – mondjuk mappák szinkronizálásával – állandó másolatokat, akkor is fennáll a veszély, hogy egy munkatárs tévedésből töröl egy fájlt vagy akár egy mappát, ami a következő szinkronnal el is tűnik mindenhonnan. Ne csak szinkronizációt tartsunk fenn, hanem növekményi (inkrementális) mentéseket is ütemezzünk, hogy ne csak a jelen pillanatot, hanem munkatörténelmünket is biztonságban tudhassuk.
Sok cégnél az Office, e-mail mellett még szükséges valamilyen speciális szoftvert (tipikusan egyedi raktárkészlet és rendelés kezelő) is alkalmazni, melynek mentése, áttelepítése vagy helyreállítása olykor speciális ismereteket igényel. Győződjünk meg róla, hogy a szoftver hova dolgozik (helyi állományok, FireBird SQL, távoli SQL kiszolgáló) és dolgozzuk ki erre nézve is a mentés és helyreállítás forgatókönyvét.
Ingyenes mentőeszközök
A rendszer, e-mailek és fájlok mentéséhez számos ingyenes eszköz elérhető Windows alá is, összeszedtünk hét érdekes alkalmazást.
ERUNT
A rendszerleíró adatbázis mentését és visszaállítását teszi lehetővé az ERUNT (Emergency Recovery Utility NT). Beállítani semmit nem lehet, de a visszaállításhoz kis segédprogramot is elment a program.
Simple Backup Tool
Pont azt teszi ez a kis program, amit a neve is sugall. Mappák tartalmának rendszeres mentését (másolását vagy mozgatását) végezhetjük el vele.
GameSave Manager
800 -féle játék mentéseit képes lementeni és visszatölteni számunkra a GameSave Manager.
Personal Folders Backup
Rendszeres másolatot készít az Outlook bejegyzéseket (levelek, tennivalók, stb.) tartalmazó PST állományainkról.
MailStore Home
Több email fiókból származó központi, kereshető archívumot tarthatunk fenn a MailStore Home segítségével.
Cobian Backup
A jó öreg Cobian Backup 11.2-es verziója mindent tud a backup készítésről, FTP-re is működik.
XXCLONE Freeware
Állománymásolással gyárt logikai másolatot merevlemezünk tartalmáról az XXCLONE mentési célzattal. Az új lemez lehet bootolható is.
