Az elmúlt nagyjából egy évben Olvasóink jó eséllyel hallottak már a Tails OS nevű operációs rendszerről. A Debian Linuxra épülő, GNOME grafikus felületet használó disztribúció célja, hogy a felhasználók anonim módon tudjanak kommunikálni az interneten, ne hagyjanak nyomokat maguk után a számítógépen, továbbá képesek legyenek a cenzúrát kikerülve elérni a világháló összes szolgáltatását. Edward Snowden is ezt az operációs rendszert használta az NSA-től való információszivárogtatás során. Nézzük, hogy miben tér el a szokásostól Linux-disztribúcióktól a Tails OS.
Nyomtalanul
A Tails OS bárki számára ingyenesen elérhető, a legfrissebb verzió a projekt weboldaláról szerezhető be. A letöltéskor egy 900+ megabájtos ISO-állomány érkezik a számítógépünkre, amelyet – lehetőleg újraírható – DVD-re kell kiírnunk. Indítsuk újra a számítógépet, bootoljunk be a kiírt optikai korongról, és máris használhatjuk a Tails OS-t.
A rendszer akkor is jelez, ha a Torhoz való csatlakozás előtt próbálnánk elindítani a webböngészőt
A disztribúciót elindítva lehetőség van arra, hogy a rendszert rátelepítsük egy minimum 4 GB kapacitású pendrive-ra vagy memóriakártyára. Ennek több előnye is van: egyrészt a DVD-vel összehasonlítva gyorsabban fog betöltődni a rendszer, másrészt az optikai meghajtókkal ellentétben USB kapu minden számítógépben található, harmadrészt így lehetőség van a Tails szoftverfrissítéseinek telepítésére. A rendszer részben támogatja a magyar nyelvet, ezt az asztali felület betöltése előtt megjelenő képernyőn tudjuk bekapcsolni.
Hordozható meghajtókra telepítve könnyen frissíthető marad a Tails OS
A Tails OS egyetlen téren különbözik markánsan a szokásos Linux-disztribúcióktól: alapvetően csak a Tor-hálózaton keresztül hajlandó kommunikálni. Az adatforgalmunk még akkor is a Toron keresztül folyik, ha egy kizárólag a Tor-hálózaton belül elérhető („deep web”) webhelyet látogatunk meg. Minden egyes előtelepített alkalmazás gyárilag a Toron keresztül való működésre van beállítva, a nem Toron keresztül kommunikálni kívánó programok adatcseréjét proaktívan blokkolja a Tails OS tűzfala. Az egyetlen kivételt a „Nem biztonságos webböngésző” jelenti, de ezt csak végszükség esetére építették be a fejlesztők.
Jelen esetben a Tor tulajdonképpen VPN-ként működik: a kapcsolat erős titkosításának köszönhetően a netszolgáltató nem képes monitorozni, hogy mely kiszolgálókkal kommunikálunk, csak a titkosított adatfolyamot látja. Ennek köszönhető, hogy a Tor képes kikerülni a cenzúrát, lévén a nemkívánatos portálokat domainnevük és IP-címük alapján teszik feketelistára a netszolgáltatók.
Minden adatforgalom a Tor-hálózaton keresztül folyik
A Tails OS alapvetően semmilyen adatot sem hajlandó menteni a számítógép beépített háttértárára, azaz amennyiben a disztribúciót DVD-ről indítjuk, továbbá nem mentünk tudatosan adatokat egy adathordozóra, akkor maximum a netszolgáltató által naplózott adatforgalom alapján bizonyítható, hogy egyáltalán használtuk volna a rendszert.
Előtelepített alkalmazások
Felhasználói programkészletét tekintve a Tails OS nem különbözik jelentősen a többi Linux-disztribúciótól: Firefox-alapú Tor Browser webböngésző, Claws Mail levelező, KeePassX jelszókezelő, LibreOffice irodai programcsomag, Pidgin chatkliens, GIMP képszerkesztő, Audacity hangszerkesztő, Pitivi videoszerkesztő.
Kell ez nekünk?
Az internetes cenzúrát nélkülöző országokban az átlagos felhasználóknak nincs különösebb okuk a Tails OS használatára, már amennyiben nem kívánnak titkolni valamiféle illegális aktivitást; nem mi vagyunk az operációs rendszer elsődleges célközönsége.
