A Superstition (babona) kódnévre hallgató szoftver – hiszen sorjában a 13.0-ás verzióval van dolgunk – leglátványosabb újdonsága a sötét kezelőfelület. Elsőre talán meglepő látvány, de hamar megszokható és sokszor kellemesebb, ha a fotónk környezete nem világít nagyon. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a párbeszédablakok továbbra is az operációs rendszerünkben beállított séma alapján jelennek meg.
A CS6-os változat legfontosabb újdonsága kétségkívül a gyorsítás – immáron az Adobe eleve a 64 bites változatot ajánlja. Bár egy-két parancsnál a korábbi változatok is ki tudták használni a grafikus gyorsítókártya saját processzorát (GPU), a CS6-os nagyon komolyan épít erre a teljesítménynövelésre. Szinte minden képtranszformációs funkció a GPU-ra épül, így az erős videokártya most már nem csupán ajánlott, hanem elengedhetetlen rendszerkövetelmény. Ennek hiányában több menüpont (sőt a teljes 3D menü) hiányozni fog a feltelepített programból. Ezzel szoros összefüggésben az Adobe a Windows7 mellett tette le a voksát. Bár XP alá is telepíthető a Photoshop CS6, de ilyenkor a GPU-gyorsított funkciók akkor sem működnek, ha egyébként a gépünk videokártyája megfelelne. (A Vista egyáltalán nem szerepel a támogatott operációs rendszerek listáján.)
Sok apró újdonság
Az új funkciók tekintetében a CS6-ra az apró lépések politikája jellemző: ha bárki valamilyen átütő, forradalmi újdonságot vár, bizony csalódni fog. Bár cikkünk terjedelme sem lenne elég, ha minden újítást fel kellene sorolnunk, ezek túlnyomó többsége kényelmi szolgáltatás – az adott célt immáron három kattintás helyett eggyel is elérhetjük. Legékesebb példája ennek talán a Layers (Rétegek) panel, amelynek tetején helyet kapott egy keresőmező, aminek segítségével kereshetünk rétegeket típusuk, nevük, effektjük, összhatásmódjuk, illetve egyéb tulajdonságaik (látható, maszkolt stb.) szerint. Szintén a rétegek közt találjuk az új vektorréteget, amellyel a vektoros programokat idéző módon dolgozhatunk, kitöltést, körvonalat rendelhetünk hozzá, és a méretét könnyedén módosíthatjuk a Beállítósávon. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy a kapott eredmény ugyanaz, mint a korábbi verziókban az alakzatrétegek (shape layer) esetén.
A vágóeszköz (Crop) is megújult, bár szintén elsősorban kényelmi szempontból: a kivágandó terület mindig középen marad, ha forgatjuk a vágókeretet, a kép fordul el mögötte és már előre láthatjuk a képvásznon esetleg kívül eső részeket. A perspektivikus vágóeszköz (Perspective Crop), ami korábban a vágóeszköz része volt, mostantól önállóan is elérhető.
A tényleges újdonságok nagy részét a szűrők között találjuk. Egyrészt néhány szűrőt (pl. Liquify, Lighting Effects) teljesen újraírtak, hogy kihasználják a GPU-t, másrészt néhány új nevet is találunk itt. Az Oil Paint kiemelten jelenik meg – bár jobb helyen lenne a Filter Gallery Artistic pontja alatt –, és ahogy a nevéből sejthetjük, olajfestményeket utánozhatunk vele. A Blur Gallery képviseli az új generációs filtereket, amelyek nem külön párbeszédablakban jelennek meg, hanem az alkalmazás felületén, mintha csak eszköztárat váltottunk volna. A Blur Galleryben különféle realisztikus elmosások közül választhatunk.
Fotós szemmel az Adaptive Wide Angle a legizgalmasabb filter, ahol a halszemoptikával készített felvételeinket „görbíthetjük” vissza. Tetszőleges számú vezérvonallal állíthatjuk be a képen a vízszintes, függőleges és egyéb egyenes irányokat.
Beépített videoszerkesztő
A GPU-gyorsítás legnagyobb nyertesei egyértelműen a 3D- és videorétegek. Bár ezek is már léteztek a korábbi változatokban, de most jelentősen megújultak, gyorsabbak lettek és komolyabb funkciókkal látták el őket. Korábban csak az Extended változatban voltak elérhetők, de a kiszivárgott hírek szerint a videorétegek most átkerülnek a standard Photoshopba. Ezzel együtt egy teljes videolejátszót is kapunk (igen, már mozizhatunk is a Photoshopban!), ami számos ismert formátumot támogat bemeneti és export oldalon egyaránt.
Természetesen a képkockánkénti szerkesztés továbbra is megmarad, de sokkal komolyabb vágási és animációs lehetőségeket kapunk, emellett külön sávon találjuk a hangot. Persze egy videoszerkesztő szoftver tudásával így sem versenyezhet, de az egyszerűbb vágási, szerkesztési feladatokhoz már nem kell kilépnünk a Photoshopból. Mindent összevetve egy letisztultabb, átláthatóbb és főleg gyorsabb verziót köszönthetünk személyében.
Értékelés
Előny: 64 bites működés, GPU-gyorsítás, még jobb video- és 3D-rétegek
Hátrány: nincs benne átütő újdonság, Windows XP-n korlátozott lehetőségek
Újdonságok, amelyekre érdemes figyelni:
A megújult vágóeszköznél is megjelennek a kurzor mellett eszközsúgóként az aktuális beállítás fontosabb adatai, így nem kell az Info panelen néznünk a vágott terület méretét vagy szögét. Hasonló eszközsúgót találunk a mozgató eszköznél is.
Az olajfestményt utánzó szűrő. Bár az összes „szépművészeti” filter eltűnt a Filter menüből és csak a Filter Gallery alatt jelenik meg, témáját tekintve ez is odakívánkozna. Ami komoly újítás a Photoshop eddig festményt utánzó szűrőihez képest, hogy az ecsetvonások valamennyire követik a tartalmat.
A megújult Timeline panel a rétegekkel és az önálló hangsávval. Nemcsak megnyitott videofájlokat szerkeszthetünk itt, hanem akár önálló animációt is létrehozhatunk: a Photoshop 3D-s képességeivel, az átlátszóság és az effektek animálásával már egészen érdekes kisfilmeket hozhatunk össze.
A filterek között a Blur Galleryben találjuk az egyszerű, mélységélesség utánzására is kiváló Tilt Shift beállítást. A legtöbb tulajdonságát, mint a középpontot, az éles és az átmeneti tartományt, az elmosás irányát, sőt az erősségét is magán a nézőképen adhatjuk meg. A Blur Effects panelen a becsillanó részletek viselkedését szabályozhatjuk.
A halszemoptikával készült fotókat is „kiegyenesíthetjük” az Adaptive Wide Angle szűrő használatával. Itt nem pusztán a gömbtorzítást hajlíthatjuk vissza, hisz erre már régóta lehetőséget kínál a Spherize szűrő, hanem minden fontos egyenest megadhatunk a képen, külön-külön.
A Content Aware Move (tartalomérzékeny mozgató) eszközzel egy lépésben végezhetjük el a mozgatás és a retusálás feladatát – feltéve, hogy kellő méretű homogén felület áll rendelkezésünkre... A kérdéses részletet kijelölve és arrébb mozdítva a program a környezetből vett (a korábbi verziókból már megismert tartalomérzékeny) mintával kitölti a helyét.
