Már megint böngészőháború

A Firefox 2 nem tartalmaz radikális újításokat az 1.5-ös változathoz képest, mely mintegy egy éve látott napvilágot. Egy megfontolt lépés, szándékosan nem zavaró változásokkal a jelenlegi Firefox felhasználók kedvéért. A beépített antiphishing eszköz a leginkább szembetűnő, a többi változtatás csak finomítás, hiszen a Firefox már eddig is tartalmazott nem egyet az IE7 újdonságaiból. A Firefox 2 feljavított többlapos böngészést, hírolvasó támogatást kínál. Sajnos néhány kifejezetten Internet Explorerre optimalizált oldal nem helyesen jelenik meg benne. Akárhogy is, feltelepíthetünk egy bedolgozót (IE View), ami lehetővé teszi, hogy az ilyen oldalakat az IE motorjával nézhessük meg, így kerülve meg a problémát. Jelenleg a harmadik próbaváltozat (Release Candidate) érhető el, de egy héten belül várható a végleges Firefox 2. A jelenlegi felhasználók természetesen automatikus értesítést is kapnak, mihelyst (néhány héten belül) elkészül az 1.5-ről 2.0-ra javító készlet.

A Microsoftnak fel kellett kötnie a felkötnivalóját, hogy beérje a fejlett konkurenciát, hiszen az IE 6-ot még 2001-ben bocsátották ki. Az IE 7 az előd egy alaposan meg-generálozott változata, ami nem merül ki a kezelőfelület felújításában. Többlapos böngészés, integrált keresés és hírolvasás. A Microsoft egy antiphishing (adathalászat-elleni) eszközzel és továbbfejlesztett biztonsági eszközökkel igyekszik elejét venni az IE 6 véget nem érő biztonsági-rés sztorijainak. Néhány hónapon belül elérhető lesz az új böngésző az automatikus frissítés szolgáltatásban, addig is önállóan is letölthető. A büngésző végleges Vista kompatibilis változata majd az operációs rendszerrel együtt kerül forgalomba 2007 elején.

Új ruha

Az IE megjelenése és szemlélete – nyilván nem véletlenül – illeszkedik a Vista fizimiskájához. Első látásra – az előző változathoz képest – az Internet Explorer 7 kínál több újdonságot, viszont a Firefox már az előző verzióban is tartalmazott néhányat ezekből: ilyen a többlapos böngészés, ami már régesrég hiányzott a Explorerből. Most végre rendelkezésre áll, el is menthetjük a felállást, igaz, arra nem lehet rábeszélni a programot, hogy ezt mindig automatikusan tegye meg és ne kérdezgessen minden záráskor. Nagyon látványos, viszont az éppen megnyitott lapok bélyegnézetéből válogatni, és tényleg megkönnyíti az eligazodást, ha sok lapot tartunk éppen nyitva.

Szó mi szó, azért a lapok kezelése terén egy lépéssel előbbre jár a Firefox: beállíthatjuk, hogy automatikusan tárolja a kiosztást és a Historyban (Előzmények) vagy a lapfejlécen jobb gombbal kattintva a nemrégiben bezárt oldalak közül is válogathatunk. Na jó, az IE 7 bélyegnézet képéhez hasonlót itt nem találunk.

Hírek fRiSSiben

Az RSS támogatás nem újdonság a FireFoxban, annál inkább az Internet Explorerben. Automatikusan megjelenik az éppen betöltött oldalon elérhető RSS listák ikonja, ezeket felvehetjük a kedvencek közé és külön nyomon követhetjük az utóbb böngészett RSS csatornákat is. Hátrány viszont, hogy nem lehet a címek tartalmába előzetesen betekinteni, csak megnyitni a hivatkozott cikket – ezzel pedig pont a dolog hírolvasós lényege veszik el. A Microsoft álláspontja szerint az IE7 RSS szolgáltatásai csak egy vázat adnak a majdan kifejlesztendő RSS olvasók számára, ezért nincsen egyből minden kidolgozva.

A Firefoxban eddig is böngészhettünk RSS csatornákat és megjeleníthettük a cikkeket. Most ez kiegészül néhány hasznos okossággal, a hírt bloggunkba, a Google Readerbe, egy My Yahoo oldalra vagy egy önálló RSS olvasó alkalmazásba továbbíthatjuk. Bár nem minden olvasóval működik együtt a Firefox, de azért lényegesen többet tud az RSS terén.

Fő a biztonság

Mindkét böngésző kínál antiphishing eszközöket, amik segítenek megelőzni, hogy ártalmas, magukat mondjuk bankunknak álcázó oldalak kicsalják tőlünk hitelkártya számunkat, jelszavainkat vagy egyéb pénzügyi adatainkat.

Az IE 7 tartalmaz egy elemző algoritmust, mely viselkedés alapján igyekszik felderíteni az ártalmas, de a feketelistán még nem megtalálható oldalakat. Az URL-ben és a lap tartalmában is keresi az ártalmas oldalak jellegzetességeit, a gyanús oldalakat elküldi a Microsoftnak, ahol összevetik a feketelistával. Ha a lista alapján bizonyosan rosszindulatú az oldal, akkor meg sem jelenik, ha feljegyzetten ártalmatlan, akkor megjelenik, ha pedig ez a lista alapján nem eldönthető, akkor figyelmeztetést kapunk. Óvatosabbak aggódhatnak, hogy a vizsgált URL-ben személyes kódjaik is szerepelhetnek – a Microsoft nem tagadja, hogy az URL-eket eltárolja, viszont adataink védelmét ígéri.

A Firefox nem gyűjti URL-jeinket, egy helyileg tárolt feketelistával hasonlítja azokat össze. Mindemellett elküldhetjük a linket a Google-nak, mely egy sokkal gyakrabban frissített listával hasonlítja össze. Természetesen a Google is loggolja a beküldött címeket és ezzel URL-kódolt adatainkat.

Nagyon jó ötlet az antiphishing szűrést kiegészíteni heurisztikus elemzéssel, hiszen mind gyakoribbak az adathalászok, a veszély valós. Úgy tűnik azonban, hogy ha hatékony védelmet akarunk, akkor mindenképpen meg kell bíznunk valakiben, legyen az végül a Microsoft, vagy a Google, esetleg egy harmadik anty-spyware szoftver gyártó.

Az IE 7 továbbfejlesztette a böngésző-előzmények törlését, kiterjesztve azt a jelszavakra, űrlap adatokra, sütikre – ahogy az már a Firefoxban régóta működik. Figyelmeztet akkor is, ha a Microsoft megítélése szerint túl könnyelműen állítottuk be a biztonsági opciókat.

A Firefox nem tartalmaz túl sok újdonságot e téren és kevesebbet foltoztak is rajta, igaz, eddigi hibáit is hamarabb kijavították, mint az IE 7-nek.

Kit válasszak?

Az „örök” harc folytatódik. Csillogó felület itt, kezesebb hírolvasás ott, erőteljes próbálkozások a biztonság érdekében mindkét helyen. Most akkor melyik a jobb? Hiú remény lenne a két tábor hívei között keresztbehódítós térítőhadjáratokat tartani, hiszen a legtöbben vallási kérdésnek tekintik a böngészőhasználatot. Abban viszont segíthetünk, hogy érdemes-e átállni.

Tapasztalt Mozilla 1.5 felhasználóknak nincs okuk ódzkodni a továbblépéstől 2.0-ra, hiszen jobb lehetőségeket kapnak és nem kell drasztikusan átszabott felülettel megküzdeniük. Kockázatmentes az átállás, kivéve a bedolgozókat és kiterjesztéseket; nem minden működik 2.0-án, ami 1.5-ön ment.

IE rajongók esetében nem kérdés az átállás, biztonsági szempontból kötelező. A megváltozott felület jelenthet nehézséget. Szokatlan lehet a régi rajongóknak, akik ezzel az erővel az amúgy talán jobban sikeredett Firefoxot is kipróbálhatnák.