Egyre több ígéret hangzott el a 2010-es évekhez közeledve azzal kapcsolatban, hogy az asztali és hordozható számítógépek új termékcsaládjainak bevezetése során nemcsak a számítási kapacitás növelése, hanem az energiahatékonyság is kiemelt szerepet fog kapni. Az azóta eltelt bő egy évtizedben sokféle módszert kaptunk a kezeink közé, némelyikkel az energiafelhasználás optimalizálásával elért költségcsökkentést is valós időben követhettük. Ez a zöld szemlélet azonban egyre inkább a háttérbe szorult, úgy tűnt, mintha a nagy IT-gyártók marketingosztályai elvesztették volna érdeklődésüket a téma iránt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint a "zöld IT" hozzáállás teljesen kiveszett-e a felhasználói eszközök világából. Vagy ezzel is az történt, mint sok egyéb technológiával, hogy visszaszorult a vállalati szegmensbe? Nos, utóbbi nyilvánvalóan egyre összetettebb módon gondol például a karbonsemlegességre, elég csak megnézni az elmúlt öt évben épült adatközpontok energiahatékonysági megoldásait, az otthoni terület azonban kissé elfelejtődött. Elevenítsük hát fel a mindennapok tippjeit.
Szereld magad, és spórolj!
Kellemes nosztalgikus élményekre számíthat, aki feltelepíti asztali PC-jében található alaplapjának szoftvercsomagját. Bár a támogatási oldalak egyre inkább csak a szükséges driverekre fókuszálnak, azért akad még szép számmal olyan segédprogram, amely egykattintásos energiaspórolást kínál. Az Asus például mind a mai napig gondol azokra, akik szeretnék kihasználni az alaplapra integrált EPU (Energy Processing Unit) lapka tudását. A változást azonban jól jelzi, hogy mielőtt engedélyezhetnénk a "zöld" profilok valamelyikét, az AiSuite segédprogram leginkább azt keresi, hogy milyen határai vannak a rendszer és a processzor teljesítményének, vagyis tuningolni próbál.
Megfelelő komponensek birtokában a program büszkén jelzi, hogy akár 25 százaléknyi pluszt is képes kicsikarni a rendszerből Teljesítmény-módban, különböző órajelekkel, szorzókkal, hőfokokkal és egyéb paraméterekkel tovább erősíti bennünk, hogy jól választottunk.
Ha viszont minket mindez nem érdekel, akkor aktiválhatjuk helyette az energiatakarékos működést is, aminek az egyik, mind a mai napig érdekes jellemzője, hogy még maximális terhelés alatt sem emeli meg a CPU feszültségét és órajelszorzóját. Így fordulhat elő, hogy egy teljes programterhelésnek alávetett, modern, nyolcmagos processzor is legfeljebb 1200 MHz-en üzemel. E két véglet között - maximális és minimális órajel - viszonylag kevés opció áll rendelkezésre: valamivel visszább vehetünk ugyan ebből a nagymértékű spórolásból, de aki szeretné kihasználni mindazt, amit vásárolt és összeépített, vélhetően a Teljesítmény-módot fogja inkább választani.
Ha viszont még ez sem veszi el a kedvünket az energiahatékonyság optimális beállításától, akkor némi utánaolvasást követően olyan eszközök kerülhetnek a kezünkbe, mint az Intel Extreme Tuning Utility vagy az AMD Ryzen Master, amelyek közvetlen beállítási lehetőségeket adnak a CPU feszültségcsökkentéséhez, és tűréshatárainak megtalálásához. Ha valaki kellően elmerül ebben, nemcsak alacsonyabb fogyasztást (és végső soron kevesebb kiadással járó villanyszámlát), hanem ezzel együtt visszafogottabb hőtermelést is elérhet, ami természetesen csendesebb működést eredményez.
Hordozhatóan zöldek
Két-három generációváltásonként egészen káprázatos technológiák együttes alkalmazásával találkozhatunk a laptopok piacán. Egyes típusokkal már sikerült elérni azt a szintet, hogy a teljes konfiguráció (CPU-alaplap-egyéb komponensek-kijelző) együttes fogyasztása olyan alacsony, hogy az aktuális akkumulátortechnológiával a 24 órán túli üzemidő is összejöhet.
Az ilyen gépekkel összefüggésben már nem arról beszélgetünk, hogy miképp lehetne segédprogramokkal lejjebb venni a fogyasztást és növelni az akkumulátoros üzemidőt, hanem az akkumulátor hatékony használatához kapunk segítséget, így mérsékelhetjük a gép energiafelhasználását is, valamint meghosszabbíthatjuk az akkumulátor élettartamát. Szinte az összes notebookgyártó kínál valamilyen alkalmazást arra, hogyan lehet kímélni és optimalizálni a konnektormentes felhasználást. A legagresszívabb beállításokkal ugyan teljesítményt is vesztünk (akár 20 százalékot), illetve a kijelző fényereje is minimálisra csökken, viszont cserébe több órányi extra üzemidőt kaphatunk pluszban.
Nekünk, felhasználóknak tehát nincs már lehetőségünk bepillantani a motorháztető alá, kizárólag a gyártók által megalkotott profilok mentén spórolhatunk a töltések számával.
Ha szeretnétek további részletes teszteket, érdekes cikkeket és alapos elemzéseket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékot kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra.
