A kétlépcsős azonosítás ma már igen gyakori, azonban sokkal régebben találkozhattunk már ezzel a megoldással, mint mióta a legnagyobb szolgáltatók elkezdték bevezetni a digitális szolgáltatásaik használatához. Alapvetően a kétlépcsős hitelesítésnél háromból két tényező teljesülésére van szükség. Ezek segítségével lehet megbizonyosodni arról, hogy valóban az adott illetőről van-e szó.
De volt-e más is azelőtt, hogy a Facebook SMS-ben kiküldte a hitelesítéshez szükséges kódunkat? Ahhoz, hogy az elmélet teljesüljön, az alábbi három feltételből szükséges kettő megléte: kell valami, amit a felhasználó tud. Ez lehet egy PIN kód, vagy a Facebook esetében egy jelszó a fiókhoz. A második egy olyan dolog, amit mi birtokolunk. Ilyen a mobilunk, amire az SMS megérkezik, de ez lehet egy kártya is. Ezt persze kiválthatja a harmadik tényező, azaz mi magunk: adott esetben ujjlenyomattal is azonosíthatjuk magunkat.
Maga a kétlépcsős hitelesítés egyáltalán nem új dolog, a történelemben rengeteg alkalommal feltalálták már. Elég csak a banki ügyeinkre gondolni, és az ATM-ekre. Az egyik fizikai tényező maga a bankkártya, míg a második a PIN kód, amit beírunk. A hitelesítésre csak akkor van esélyünk, ha mindkettő teljesül. Tulajdonképpen majdnem minden kétlépcsős hitelesítés így működik a gyakorlatban, kombinálva a tudást és valaminek a birtokolását.
Kim Dotcom egy jó hónappal ezelőtt azt mondta, hogy a kétlépcsős hitelesítős tőle származik, ezt pedig pont azután árulta el, hogy a Twitter is beújított a biztonság érdekében. A volt Megaupload alapítója még egy amerikai szabadalmi bejegyzést is mellékelt, hogy tudassa, igazat beszél. Ezt 1998. áprilisában iktatták, és 2000. júniusában fogadták el. Mára heti szinten több mint egymilliárd ilyen hitelesítés történik a weben keresztül, Dotcom szerint pedig ez az ő érdeme. Ezzel egyszerre remek alkalomnak találta arra is a történteket, hogy a nagy cégeket az ő megsegítésére buzdítsa.
A Mega atyja szerint értelemszerűen a világon mindenki jogtalanul használja a kétlépcsős hitelesítés folyamatát, ő persze nem akarja beperelni a Google-t, a Microsoftot, a Yahoo-t, a Twittert vagy a Dropboxot sem. Ehelyett pénzügyi segítséget vár tőlük abban a harcban, amelyben szerzői jogsértés miatt még mindig meghurcolják, és szeretnék kiadatni Amerikának.
Dotcom korábban még a Twitteren is kérte a nagyok segítségét, felajánlva nekik, hogy használják ingyen az ő szabadalmát, de cserébe támogassák pénzügyileg az ő védekezését. Erre azért lenne nagy szüksége, mert a vagyona még mindig be van fagyasztva, a jogi költségei viszont egyre nagyobbak.
Nem biztos ugyanakkor, hogy Dotcom erre a segítségre tényleg rászolgált, ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy nem ő volt az első. Remek példa erre mondjuk az AT&T szabadalma, amit 1998. januárjában fogadtak el, hasonló témában. A szakértők sok mindent vitatnak az esettel kapcsolatban, és bár elképzelhető, hogy Dotcom megvalósította a kétlépcsős hitelesítést, az első feltaláló már nem ő volt.
Más kérdés, hogy ettől függetlenül sem valószínű, hogy túl nagy anyagi támogatásra számíthat Amerikával szemben a Google-től és a Facebooktól. Azt nem tudni, hogy tervez-e jogi lépéseket, de a szabadalomhoz a licenceket már árulja.
