Változik a világ. Hollywood jó ideje elhúzódó csatát folytat a filmkalózokkal, ám az eközben bevetett fegyverei leginkább csak a tisztességes mozirajongók életét keserítették meg. A számítógépen lejátszhatatlan médiumok kora azonban lejárt. Miközben újabb és újabb másolásvédelmi eljárások után kutatnak, a különböző hordozható médialejátszók elterjedését egy ideje már nem tudják megfékezni a filmipar óriásai. Amerikát is elöntötte a különféle HD-képes kütyük tömkelege, egy ideje már nemcsak a „dzsunkán gyártott” készülékek, de a neves gyártók – LG, Samsung, Western Digital stb. – hardverei is támogatják a Matroska, avagy az MKV videók lejátszását. Ezek a videók pedig több hang- és feliratsávot tartalmazhatnak, azaz mindenki tudja, hogy ezekről a készülékekről elsősorban nem a családi videofelvételeket, hanem bizony másolt DVD- és Blu-ray filmeket szoktak nézni az emberek.
Kényelem és biztonság
Két ok miatt is érdemes filmgyűjteményünkről másolatot készíteni. Biztonsági másolatot készíthetünk féltett kincseinkről, ráadásul a másolatok kezelése sokkal egyszerűbb, mint az eredeti korongoké.
A 999, sőt a 399 forintos (papírtasakos) DVD-k korában sokan kérdezhetik, hogy mire kell a biztonsági másolat? Hát azért, mert nem lesz minden filmből olcsó DVD! Bár sok film ára felére esik 1–2 év alatt, azért nem mindegyiké. Sok olyan film van, amit 8–10 évvel ezelőtt adtak ki 6–8 ezer forintért, és azóta sem volt újabb kiadása, mi több, el is fogyott, nem lehet újra beszerezni. Meg aztán ott vannak azok a filmek, amelyekhez csak külföldön lehet hozzá jutni. Ne az aktuális sikerfilmekre gondoljunk – azok pár hónap késéssel itthon is megjelennek –, hanem a régebbi kedvencekre. Itt van például a Csillagok háborújának eredeti, nem felújított kiadása. Nyugaton pár évvel ezelőtt tele voltak vele a polcok, nálunk meg minden karácsonykor a felújított trilógia önti el az üzletek polcait újra meg újra. Luc Besson Nagy kéksége több kiadást is megért, akadt, amelyen még magyar felirat is volt. Csak éppen kis hazánkba nem jutott belőle egy darab sem hivatalosan. Ha egy ilyen korong megsérül, nem könnyen lehet itthon pótolni.
Használ még valaki hordozható CD-lejátszót? A flashmemóriás MP3-lejátszók már szinte mindenhonnan száműzték a korongos „walkmaneket”. Az MP3/MP4-lejátszókon egy kisebb CD-gyűjtemény is elfér, sokkal könnyebb hát magunkkal hordoznunk kedvenceinket. Újságunk tavaly decemberi tesztjében az egy terabájtos vagy nagyobb külső merevlemezeket versenyeztettünk egymással. Ekkora meghajtókon akár 200–600 komplett DVD is könnyen elfér, az archiválási formátumtól függően. Ráadásul korongjaink rippelésével rengeteg olyan dologtól is megszabadulunk, amelyeket a kiadók kizárólag a „mi érdekünkben” pakoltak a DVD-kre. Nem kell a fül– és hangfalrepesztő Dolby- és DTS-demókat hallgatnunk, nem lesz a film előtt reklámszpot, üvöltő jogvédelmi fenyegetőzés, de megszabadulhatunk a lassan induló főmenü-animációktól és magától a felesleges menütől is. Bármikor válthatunk hang- és feliratsávot a filmben, sőt a sok mai, „igényes kiadványra” jellemző kikapcsolhatatlan magyar feliratot sem kell bámulnunk, ha a film eredeti nyelvére váltunk a magyar szinkronról.
Méretkorlátjaink gyakorlatilag nincsenek, ezért nem kell az írható CD-k/DVD-k méretéhez alkalmazkodnunk. Célunk az, hogy a lehető legjobb minőségben tudjuk filmjeinket egybegyűjteni.
A jog és a szürke zóna
Felmerül persze a kérdés, hogy mindezt szabad-e? A magyar törvények szerint az irodalmi művek, filmek és zenék magáncélú másolása megengedett. Tilos viszont ezek jogosulatlan terjesztése, legyen az akár ingyen is. E két dologból adódik, hogy saját filmjeinkből csinálhatunk magunknak másolatot. És mi van a másolásvédelmek feltörésével? Itthon ezt sem tiltja semmi. Amerikában büntetendő, de gyakorlatilag – mint cikkünk elején már írtuk – már egy ideje szemet hunynak felette, ha saját hordozható médialejátszójára készít valaki másolatot a saját megvásárolt filmjéről, zenéjéről.
Az AnyDVD a háttérben töri fel a lemezek védelmét, de számos más, hasznos funkcióval is rendelkezik
A filmforgalmazók azért még nem adták fel teljesen a harcot, és nem is fogják soha. Bár a végfelhasználót már nem feltétlenül üldözik, a másolásvédelmeiket feltörő programokat és azok készítőit minden módon próbálják ellehetetleníteni. Ha nem tudják utolérni a másolásvédelmet feltörő programok íróját, akkor a termékoldalainak otthont adó webszerverek üzemeltetőit próbálják több-kevesebb sikerrel fenyegetni. Ennek okán a másolásvédelmet törő és rippelő programok honlapjai időnként eltűnnek, majd más címen kerülnek elő. Sok program fizetős is, emiatt az ilyen népszerű alkalmazások gyakran tűnnek fel az internet „szürke zónájában”. Ezekkel a warezszerverekre kikerült ingyenes vagy ingyenessé tett (feltört) programokkal gyakran nem kívánt ajándékot, egy–egy szép kövér kártevőt is kapunk. Fontos tehát, hogy a cikkünkben bemutatott programokat mindig a hivatalos letöltési oldalról szerezzük be. Ha az általunk megadott honlap eltűnne, akkor ne bízzuk magunkat a Google tippjeire, hanem megbízható programgyűjteményekben keressünk. Általános célra ilyen a Softpedia, vagy a videokonverziós témáknak dedikált ViDEOHelp.com. Ha ezek keresőjébe beírjuk az elveszett program nevét, egész biztosan elvezetnek a legutolsó változat biztonságos letöltéséhez.
Védelem ma és holnap
A legutolsó változatról beszélünk, nem ok nélkül! A másolásvédelmi technikák fejlődésével a mai DVD-rippelő programok holnap már nem érnek semmit. Példának okáért a valaha legendásnak számító DVD Shrink a mai védelmeken már nem jut át. A maga korában készített DVD-kkel persze elboldogul, de ezért ne térjünk rá vissza. Ha tehát filmgyűjteményünket modernebb, hordozhatóbb formába akarjuk konvertálni, nem árt a másolásvédelmi eljárásokról és az azokat hatástalanító legújabb programokról tudunk valamit.
A DVDFab-segítségével DVD-ket és Blu-ray-korongokat másolhatunk le, azok „eredeti” formájában
A DVD-s másolásvédelmi eljárások több csoportba sorolhatók. A legősibb módszerek a korongok jogosulatlan olvasását próbálták megakadályozni. Erre való a régiókód és CSS-védelem. Utóbbit hihetetlenül egyszerű manapság hatástalanítani, gyakorlatilag minden feltörőszoftver megbirkózik vele. A régióellenőrzés átejtése már nagyobb falat. Mivel az itthon kiskereskedelmi forgalomba került DVD-kkel nem lehet ilyen problémánk, ezért ezzel itt most nem húzzuk az időt. Akinek nem európai DVD-i is vannak, annak cikkünk végén mutatjuk be a szükséges teendőket.
Manapság dívik a hibás szektorokat tartalmazó DVD-k kiadása. Ezekre az olvashatatlan szektorokra a filmek sosem „futnak” rá, de ha megpróbáljuk fájlszinten lemásolni a DVD-t, a másolóprogram megáll az első olvashatatlan szektoránál és feladja a munkát.
A hibás szektorokhoz hasonló, ám egy sokkal nehezebben törhető meg a strukturális védelem, azaz a film összezagyválásának trükkje. A film ez esetben nem folytonosan helyezkedik el a korongon, hanem összecserélt fejezetekből áll. Egyes fejezetek akár a fő filmen kívül, mondjuk a kimaradt jelenetek között is megbújhatnak. A helyes sorrendben való lejátszásról az a szkript gondoskodik, amelyik normál esetben a menük vezérlését végezné. (E szkript arról is gondoskodhat, hogy amikor észreveszi, hogy nem a korongról, hanem fájlba mentve játszanánk le a DVD-t, akkor mondjuk fekete képernyőt kapjunk.) Ha tehát a hagyományos módon, a DVD szkriptjének kiértékelése nélkül kezdjük kimásolni a filmet, akkor valami hiányozni fog belőle, esetleg összevissza sorrendben lesznek a jelenetek.
A mai DVD-ripper programoknak ezekre a trükkökre mind fel kell készülniük. Már a feldolgozás (másolás, áttömörítés) előtt nézzük meg, hogy a másolást végző program a film tényleges hosszát mutatja-e – ezt még az elején ki szokták írni –, illetve a rippelés végeztével ajánlott végiglépegetni a fejezetpontokon, hogy tényleg abban a sorrendben követik-e egymást, ahogy a DVD tokján is olvashatók. Ha valami nem stimmel, ripper programunkat elküldhetjük nyugdíjba, illetve sürgősen elkezdhetjük keresni a frissítését.
K6iۥץzkeSzabaduljunk meg a védelemtől!
Nem minden videokonverter, illetve DVD-lejátszó program tud átjutni a különféle védelmi eljárásokon. Sokukat eleve úgy írták meg, hogy „jobb a békesség”-alapon csak a másolásvédelem nélküli korongokkal tudjanak foglalkozni. Ilyen esetben jön jól egy olyan alkalmazás, amely valós időben, a háttérben szabadítja meg a meghajtóba tett korongokat a védelmüktől. A Windows alatt ez után már csak egy mindenféle védelmet nélkülöző film látszik, amit bármivel lejátszhatunk, átkonvertálhatunk vagy akár le is másolhatunk menüstől, mindenestül.
Első jelöltünk a DVD43. Ez egy ingyenes program, sajnos kizárólag 32 bites Windowsokon működőképes – szerencsére VMware virtuális gépek alatt is szépen „muzsikál”. Az utóbbi időkben 3–6 havonta frissített program a strukturális-, hibás szektor- és CSS-védelmeket képes eltávolítani, a régióvédelemmel nem foglalkozik. Kezelőfelülete gyakorlatilag nincs, az óra mellé beülő mosolygós ikonja sárgáról zöldre váltásával jelzi, amikor hatástalanította a meghajtóba helyezett film védelmét.
Jóval többet tud a SlySoft minden mai Windowson futó AnyDVD-je. Pénztárcánktól függően DVD-hez, de Blu-ray lejátszóhoz is megvásárolhatjuk. Tudása jóval több a másolásvédelmek feltörésénél. A 2–4 hetenként frissített program képes kikapcsolni a DVD-k összes nézőbosszantó „extráját” – film előtti reklámok, erőltetett feliratok stb. –, emellett számos kényelmi funkcióval is rendelkezik, például le tudja csökkenteni a meghajtóban a korongok pörgését annyira, hogy a hangjuk ne legyen zavaró a filmnézés közben. 21 napig próbálhatjuk ki ingyen, egyébként a „rendszeres akcióknak” köszönhetően 35–55 euró között juthatunk hozzá a program különböző tudású verzióihoz. A három hét próbaidő alatt egyébként egy nagyobb DVD-gyűjtemény is vígan lemásolható „eredeti” menüs formájában, a filmeket áttömöríteni, illetve a rajtuk lévő „felesleget” kidobálni ráérünk később is.
Apropó, másolás! A DVD-k tartalmát mindig úgy kell kimásolni magunknak, hogy a VIDEO_TS mappát húzzuk át, ne csak annak a tartalmát! (Az AUDIO_TS-re csak akkor van szükségünk, ha az tartalmaz is valamit.) Erre a plusz ágra a könyvtárfában azért van szükségünk, mert sok filmlejátszó és -konverter program csak akkor hiszi DVD-nek a merevlemezünkre kimásolt filmet, ha a betallózásnál közvetlenül a VIDEO_TS-t vagy az azt tartalmazó mappát mutatjuk meg neki.
Szabaduljunk meg a feleslegtől!
Ha nem vagyunk kíváncsiak DVD-ink összes számunkra felesleges elemére, akkor szabaduljunk meg tőlük! Így a másolat is kisebb lesz, ráadásul ezek kezelése is könnyebbé válik. Sok másoló és konvertáló programban ki tudjuk választani, hogy mely hang- és feliratsávokat akarjuk megtartani az eredeti DVD-ből. Ne lepődjünk meg, hogy ilyenkor sokkal több felirat- és hangsáv is megjelenhet az adott program választómenüjében, mint amit a DVD nyelvi/felirat menüjében megszoktunk. A plusz felirat- és hangsávok többnyire a rendezői kommentárokat, ezekhez hasonló, a film furcsaságaira figyelmünket felhívó szövegbuborékokat és erőltetett feliratokat tartalmaznak. A már többször emlegetett erőltetett feliratok (forced subtitles) elsődleges szerepe az, hogy az éppen adott lejátszási nyelvtől eltérő idegen nyelvű párbeszédek és feliratok fordítását jelenítsék meg, de sajnos ezeket használják sok esetben a kikapcsolhatatlan jogvédelmi figyelmeztetések megjelenítésére is.
A MakeMKV áttömörítés nélkül, de Matroska csomagolásba másolja át korongjainkat
A hang- és feliratsávok nyelve rendesen elkészített DVD-k esetén megjelenik a választómenükben, hanyag munka esetén belehallgatással/belenézéssel kell meggyőződnünk arról, hogy mire van szükségünk, és mire nem. Sajnos a címkézetlen feliratsávokat elég nehéz belenézéssel azonosítani, lévén csak ritkán jelennek meg a filmen.
Az egyszerű, felesleg kidobálására alkalmas DVD-másoló programok sorát kezdjük a DVDFab alkalmazással! Maga töri fel a védelmeket, ezért rendszeres frissítésre szorul, ezt szerencsére automatikusan figyeli. Nemcsak DVD, hanem Blu-ray-másoló funkcionalitással is megvehetjük. A programot a próbaidő lejárta után is használhatjuk, ekkor csak a „HD-Decrypter” néven is futó Fő film funkciót használhatjuk. Ekkor a korongról csak egy címet (title) választhatunk kimásolásra a nekünk tetsző hang- és feliratsávokkal. Természetesen az extrákat is ki tudjuk másolni egyenként, de sajnos ilyenkor ezek egy-egy újabb, önálló „DVD”-t fognak eredményezni.
Két dologra kell nagyon odafigyelnünk az AnyDVD-hez hasonlóan jól magyarított programban. Először is, az adott korongról mindig ugyanabba a mappába másolja ki az általunk kiválasztott „fő filmet”, ezzel esetlegesen felülírva a már ott levő, korábban kimentett filmet/extrát. A másik az, hogy alapértelmezés szerint mindig egyrétegű DVD5 méretre szeretné átpakolni a kimásolandó részletet. A minőségromboló gyors áttömörítés (shrink) megakadályozása érdekében a DVD5 beállítást (alul, a bal oldalsávtól kissé jobbra) állítsuk át ilyenkor DVD9-re! (A shrink algoritmusnál sokkal korszerűbb, kevésbé veszteséges áttömörítő programmal ismerkedhetünk meg majd a cikk végén.)
Egy másik univerzális másoló a MakeMKV. A jelenleg még ingyenes, fejlesztés alatt álló program DVD-ket és Blu-ray filmeket képes áttömörítés nélkül, az általunk kiválasztott hangsávokkal és feliratokkal együtt Matroska (MKV) csomagolásba konvertálni. Ez is képes a védelmeken áthatolni, és a szerző ígérete szerint a végleges programban a jelenleg csak eléggé kezdetleges Blu-ray másolásért kell majd fizetnünk. Addig is a programot hatvannaponként újra kell telepíteni az aktuális béta-verziót letöltve.
A MakeMKV-ban is kiválaszthatjuk, hogy mely fő és extra címekre vagyunk kíváncsiak a korongról. Ezeket a lemezstruktúrát feltérképező gomb megnyomása után megjelenő menüben választhatjuk ki a szükséges hangokkal és feliratokkal. A kiválasztott tételek egymás után más és más MKV fájlba kerülnek kiírásra. (A MakeMKV alapértelmezés szerint a 120 másodpercnél hosszabb „filmeket” jeleníti meg a választómenüben, így kimaradnak a DVD eredeti menü- és bevezető animációi stb. Ez az érték a View -› Preferences -› DVD menüben változtatható meg).
Mivel áttömörítés nem történik, az így MKV-ba került filmek elsősorban csak számítógépen játszhatók le. Sajnos kereskedelemben jelenleg kapható asztali médialejátszók gyakran csak a H.264 és DivX-kodekeket támogatják az MKV-fájlokban, ezzel szemben a MakeMKV-val kimásolt DVD- és Blu-ray filmek MPEG–2-t tartalmaznak. Az így készült MKV fájlokkal van egy másik gond is, lévén ezek többnyire 4 gigabájtnál nagyobbak lesznek, ezt meg csak NTFS-fájlrendszeren lehet tárolni, amit szintén nem támogat sok asztali Matroska-lejátszó.
y2ݝ魒Wzɞ]HandBrake: egy majdnem tökéletes megoldás
Legyen kicsi a filmünk, ám a minősége ne változzon meg! Ezt a kívánalmat manapság a H.264-alapú videotömörítés nyújtja. Ez ehhez szükséges eszközöket meg a HandBrake nevű szabadforrású program kínálja nekünk tálcán. A HandBrake általános célú videokonverter, ami különféle videofájlokból és DVD-kből képes H.264 alapú MKV vagy MP4 videót készíteni. Mivel nem alkalmas a védelmek megtörésére, a cikk elején említett háttérben futó törőalkalmazásokra vagy egy korábban kimásolt, védelmétől megfosztott VIDEO_TS mappára van szüksége DVD-bemenetként, ezt a menüsáv alatti, filmcsapóval jelzett Source gombra kattintva választhatjuk ki. A program első indítása után feltétlenül adjuk meg az alapértelmezett mentési helyet a Tools -› Options -› General menü Default Path pontja alatt, különben a program rendszeresen hisztizni fog.
A HandBrake legfontosabb alapbeállításai
A Title lehulló menüben választhatjuk ki a számunkra szükséges fő filmet, vagy extrát, azon belül akár egy fejezettartományt (chapters) megadva. Miután kiválasztottuk a nekünk kellő részt, jöhetnek a további beállítások – itt kell igazán odafigyelnünk! A HandBrake valójában egy parancssori program, amelyet egy eléggé kapkodósan „összelapátolt”, .Net Framework 2 alá írt grafikus felület próbál meg az uralma alatt tartani. A program jelenlegi, korai verziójában ez sajnos azt jelenti, hogy ha egyes beállításokat megváltoztatunk, akkor azok sajnos más, korábban már általunk jól beállított kapcsolókat is elmozdítanak figyelmeztetés nélkül. Az eredmény ilyenkor biztos, hogy nem az lesz, amit vártunk. Ennek kiküszöbölésére egy pontosan meghatározott utat kell bejárnunk minden egyes cím (title) kiválasztása után.
Az MKV-konverzió beállításainak ajánlott sorrendje. Minden újabb cím (title) felvételekor érdemes újra ellenőrizni/beállítani
1. Elsőként feltétlenül válasszuk ki a jobb oldali Presets sávban a Normal tömörítési profilt. (A többi beállítás vagy a DVD-énél nagyobb HD-felbontáshoz, vagy a jóval kisebb zseblejátszók felbontásához van mérve.)
2. Ezt követően a Container beállítást kell MKV file-ra módosítanunk. Az e mellett levő jelölőnégyzetek (Large file size, stb.) legyenek üresek!
3-4. Ha nem ez lenne kijelölve, lépjünk a Picture fülre! A Croppingnak az Automatic beállításon ajánlott lennie, ekkor a program levágja a film esetleges fekete széleit, helyet és tömörítési időt spórolva meg nekünk.
5. Az Anamorphic mező értéke többféle is lehet. A Strict vagy Loose beállítás számítógépen mindig lejátszható, de elsőre esetenként egzotikusnak tűnő felbontásokat eredményezhet. Kettejük közül a lehetőleg azt válasszuk ki, amelyikhez az alatta látszó Display Size két páros számú értéket rendel. Ha csak páratlan értékek vannak, a nagyobbat nyújtó a jobb. (Ritka esetben előfordulhat, hogy az asztali médialejátszó eszközünk nem tud mit kezdeni ezekkel a felbontásokkal, és torz, elnyújtott vagy éppen összenyomott képet jelenít meg. Ekkor a Cropping beállítását tegyük Custom állásba, majd a négy oldal kivágását nullára állítsuk be, végül az anamorfikus torzítás legyen None, miközben a Keep Aspect Ratio is legyen kijelölve.)
A PAL, azaz a hazai kiadású mozifilmek ajánlott szűrőbeállításai
6. Itt már minden rendben, lépjünk át a Video Filters fülre! Ha PAL-rendszerű, azaz európai piacra szánt korongunk van (minden hazai DVD-kiadás ilyen), akkor minden szűrő értékét hagyjuk Off állásban, a Deblock csúszka legyen balra húzva. A Grayscale Encoding kapcsolót csak akkor szabad bejelölni, ha filmünk fekete-fehér. Álljon itt azért pár szó a többi szűrőbeállításról is. Ha a korongunkon nem mozifilm, hanem video/tévé-kamerával készült felvétel van, akkor érdemes a Decomb vagy a Deinterlace filterekhez folyamodnunk. A Denoise a képzaj eltávolítására való, főleg analóg forrásból (pl. VHS) digitalizált videóknál használható, a DVD-k képminőségét kimondottan lerontja. Ha a korongunkon NTSC-mozifilm van, akkor a Detelecine szűrő Default beállítására van szükség, de a többi beállítást most is hagyjuk Off-on. Szükség esetén a Deinterlace/Decomb és a Denoise szűrőket is a Default beállítással érdemes először kipróbálni, a manuális beállításokhoz a HandBrake online leírása nyújt segítséget.
A videotömörítés beállításai, szintén PAL filmek esetében
7. A tömörítési beállítások következnek, azaz a Video fül. Mivel az eredeti célunk az volt, hogy megtartsuk filmünk eredeti minőségét, ezért Video Codecnek válasszunk H.264 (x264)-et, a Quality beállítások közül az Avg Bitrate-et használjuk 1800 kbps tömörítési rátával. Be kell még jelölnünk a 2-Pass Encoding és a Turbo first Pass kapcsolót is. Hátravan még a Framerate (FPS) beállítása. Hazai kiadású (PAL) filmek esetén legyen Same as Source az értéke, NTSC-korong esetén a 23.976 a kiválasztandó érték. Ezekkel a beállításokkal 1–2 megtartott hangsáv esetén az elkészült MKV videó mérete nagyjából fele/harmada lesz az eredeti DVD-ének, azaz akár FAT-os fájlrendszeren is kényelmesen el fog férni.
Tallózzuk be a számunkra szükséges hangsávokat! Ügyeljünk arra is, hogy azokat áttömörítés
nélkül vegyük át!
8-10. Ha már emlegettük, következzék hát az Audio fül! Itt először az Add Track gombbal adjunk hozzá az alsó Track listához annyi hangsávot, amennyit meg kívánunk tartani (ha túl sokat adtunk hozzá, a Remove gombbal törölhetjük a feleslegeseket). Kattintsunk egyenként a lista sorain, kijelölve azokat, majd a Source felirat alatti választólistából az általunk kívánt sorrendben rendeljünk hozzájuk hangsávokat a filmről. A kijelölt hangsáv tömörítését az Audio Codec felirat alatti listából választhatjuk ki. Az eredetileg AC3-as hangokhoz használjuk az AC3 Passthru, a DTS-ekhez a DTS Pasthru beállításokat. Ezekkel a beállításokkal a hangsávokat nem tömörítjük át, azaz gyors lesz az „átkódolás”, és a hangminőség sem romlik. A szabványosan elkészített DVD-ken minden egyes DTS-hangsáv mellett kell lennie egy ugyanolyan nyelvűnek AC3-ban is, azért, hogy a DTS-t nem támogató lejátszókon is legyen hangja a filmnek. Nem árt, ha az MKV-ba kódoláskor mi is így járunk el, hiszen az asztali MKV playerek sem mind támogatják a DTS-hangsávokat. Ha kell, egy egyszerű Matroska-szerkesztő programmal utólag is megszabadulhatunk majd a felesleges hangadatoktól.
A feliratsávok betallózása is egyszerű. Sose használjuk a program automata felirat-felismerését és a feliratokat ne „égessük” rá (Burned In) a filmre!
11. Hátra vannak még a feliratok. Ezeket sem fogjuk átkódoltatni, megmaradnak az eredeti DVD-s formájukban. (A HandBrake tudja kezelni a szöveges feliratokat is, ha kell, ilyeneket is hozzáadhatunk filmünkhöz az Import SRT gombra kattintva.) A módszer hasonló a hangsávoknál leírtakhoz: az Add gombbal hozzáadjuk a szükséges feliratsávot a listához, a Track felirat alatti listából pedig kiválasztjuk a számunkra szükséges nyelvű, „(Bitmap)” jelzésű feliratot. A kiválasztott feliratot erőltetetté tehetjük (Forced Only kapcsoló), illetve előírhatjuk, hogy elsődleges felirata legyen a filmnek (Default kapcsoló) – persze ezeket a beállításokat egy jól bekonfigurált Matroska-lejátszó figyelmen kívül hagyhatja. A Burned In kapcsoló levakarhatatlanul belekódolja, azaz „ráégeti” a feliratot a filmre, ezért inkább ne használjuk!
Kiválasztott filmünk fejezetpontjai is átkerülnek a Matroska-videóba. Ha kívánjuk, a fejezetek neveit is beírhatjuk, ekkor majd ezek is meg fognak jelenni a választómenüben
12. A Chapters és az Advanced fül maradt még hátra. Az utóbbihoz ne nyúljunk, mert esetünkben a H.264 kódolás finombeállításait módosíthatnánk, ha értenénk hozzá. De nem értünk! A Chapters fülre viszont érdemes benéznünk – a filmünk fejezetei vannak itt felsorolva. A lista Chapter Name celláit kedvünkre átírhatjuk, ajánlott ide a DVD-borítón olvasható fejezetcímeket beírni. Ezek után – ha a Create chapter markers kapcsolót bekapcsolva hagytuk – a Matroska-lejátszó fejezetválasztó menüjében is megjelennek a címek, nemcsak a fejezetek kezdő időpontjai.
Tulajdonképpen kész is vagyunk, kezdhetnénk az áttömörítést, de még ne tegyük! Lépegessünk végig a füleken, ellenőrizve, hogy tényleg jók-e a beállítások. Ez a plusz kitérő akár többórás haszontalan munkától véd meg minket és a gépünket. Ha úgy tűnik, minden rendben van, kattintsunk a program felső menüsávja alatt található Add to Queue gombra. Az aktuális átkódolási projekt így felkerül a munkalistára, ami meg is nyílik nekünk azonnal. Csukjuk be ezt az ablakot ([Alt]+[F4]), majd folytassuk a munkát filmünk valamelyik extrájának kijelölésével a Title listából. Itt is állítsuk be a szükséges kódolást, feliratokat és hangsávokat, majd ezt is adjuk a feladatlistához. (A HandBrake gyári DVD-kkel rendszerint jól elboldogul, a házilag összeállított, többé-kevésbé szabványos korongoktól gyakran dermedtre fagy. Ha egy filmünkről tudjuk, hogy gond szokott lenni a lejátszásával, inkább egymagában próbáljuk meg áttömöríteni, ne tegyük be a többelemű feladatlistába!)
A HandBrake képes kötegelt feldolgozásra is. Ha minden konverziós munkánkat feltöltöttük a feladatlistára, a nagy zöld gombbal indítható a tényleges feldolgozás
Ha minden szükséges filmsávot hozzáadtunk a listához, végre elindíthatjuk a tényleges kódolást a nagy zöld Start gombbal. Ekkor indul be a tényleges parancssori átkódoló, a munka menetéről egy szöveges ablakban kapunk nem túl informatív tájékoztatást. DVD-nk átkódolása egy 2 gigahertzes, kétmagos rendszeren nagyjából a kijelölt film(részlet)ek tényleges lejátszási idejéig fog tartani.
W䱬ڭoi lA lejátszók és az archívum kezelése
Mondandónkat többek között azzal kezdtük, hogy manapság olcsón tudjuk DVD-gyűjteményünket merevlemezre archiválni. Nem árt azonban az archívumot biztonságban tartani. Mivel mostantól valószínűleg a hordozható merevlemezre/médialejátszóra kiírt filmeket fogjuk nézni, az eredeti korongokat érdemes jól elzárni, hogy soha többé ne sérülhessenek meg. Persze el lehet gondolkozni azon is, hogy mentsünk egy vésztartalékot arról a bizonyos merevlemezről is, mert ugye az ördög nem alszik...
Cikkünkben a ma használatos univerzális tárolóformátumba, Matroska (MKV) videókba mentettük filmjeinket. Ezeket a Windows sajnos nem tudja magától lejátszani. Hadd ajánljunk hozzájuk pár jól bevált lejátszót, az egyszerűtől a „mindentudóig”. A sort a sokszor bemutatott fapados lejátszóval, a Media Player Classic Home Cinema kiadásával kezdjük. Egyszerű, sallangmentes felület és sok ügyes gyorsbillentyű jellemzi, az [S]-billentyűvel például a feliratok, az [A]-val a hangsávok közt váltogathatunk gyorsan a lejátszás közben. Számunkra egyetlen hibája, hogy a DVD-kről átkonvertált bitmapekkel, azaz a grafikusan tárolt feliratokkal néha nem tud mit kezdeni. Ha ilyet tapasztalnánk, akkor inkább váltsunk át a VLC media playerre. Ha full extrás lejátszóra vágynánk, a KMPlayer lesz a kedvencünk – kicsit pilótavizsgás, de tényleg mindent tud. Mindhárom lejátszó kodekek telepítése nélkül játssza le a cikkünkben elkészített különféle Matroska fájlokat.
Matroska-képes asztali médialejátszó vásárlásakor két dologra vigyázzunk, ha rajta szeretnénk frissen átkonvertált filmgyűjteményünket megnézni. Említettük, hogy nem árt, ha le tudja játszani a DTS-kódolású hangsávokat, de sokkal fontosabb, hogy a DVD-ről kimásolt feliratokat is kezelni tudja. Ezt a felirattípust VobSub, Bitmap- vagy DVD-Subtitles néven is emlegetik, és nem azonos a minden mai lejátszón támogatott szöveges (text) alapú, például SRT feliratokkal.
Ha sikerült megfelelő lejátszót találnunk, már csak a hosszú mozis esték vannak hátra. Kellemes filmnézést!
Kiegészítő: régi, jó régiók
Ma már unalomig ismert tény, hogy a forgalmazók a világot 7+1 DVD-zónára bontották. 6 zónát területi alapon – lásd a mellékelt térképet – osztottak ki, a hetedik az e zónák közt közlekedő repülőgépek és óceánjáró hajók számára van fenntartva. A 0 (nulla) régiókódú DVD-k bármelyik zónában, a többiek csak a saját zónájuknak megfelelő lejátszókon tekinthetők meg. Az asztali DVD-lejátszók zónabeállításait a legtöbb esetben át lehet állítani a készülék szervizmenüjében, sőt sok olcsó, „régiómentes” lejátszó ezt önként teszi, és mindig hozzáigazítja magát az aktuális korong kívánalmaihoz.
A számítógépes régióvédelem áttörése kicsit keményebb feladat. A meghajtókat firmware-átírással lehet véglegesen régiómentesíteni, ekkor a lejátszószoftvernek kell elhitetnie a korong szkriptjével, hogy a számára szükséges régiójú meghajtóba helyezték be. A meghajtók firmware-ének átírása elég necces ügy, mivel ez nem gyári, hanem házilag „barkácsolt” kódokkal történik. Ilyen EPROM-tartalmakat leginkább a The Firmware Page portálon lehet találni. Itt sokfajta meghajtóhoz lelhetünk feltört firmware-eket. Sajnos sokuk eléggé bizonytalan működést eredményez – erről a portál fórumain épp eleget olvashatunk –, és nem is mind régiómentesítésre való (akadnak például a gyárilag garantáltnál gyorsabb írási sebességet ígérő megoldások). Az itteni kutakodást ezért csak a DVD-írás technikai részleteiben jártas olvasóinknak javasoljuk.
A ripperprogramok gyakran maguk is megpróbálják ideiglenesen régiómentesíteni a DVD-meghajtót. Ha a szoftveres trükk nem jönne be – sajnos nem mindig jön be –, akkor meghajtónk megváltoztathatja a régiókódját az aktuális korongnak megfelelően. Összesen ötször változhat meg így a meghajtó régiókódja, utána „beragad” az utolsó korongé. Asztali gépek esetén ez nem nagy gond, manapság 3–5000 forintért vehetünk egy új DVD-írót, ha ilyen esetben nem akarunk a firmware-átírással ügyeskedni. A gond a notebookok meghajtóival van, ezek sokkal drágábbak. Emiatt laptopokon nem javasoljuk az eltérő régiójú lemezekkel való zsonglőrködést.
Mivel tipikusan csak kétfajta eltérő régiójú lemezünk szokott lenni – európai 2-es és 1-es kódú amerikai korongok –, ezért a megfelelő sorrendben való rippeléssel rossz esetben is csak két váltáson eshet át meghajtónk régiója a lehetséges ötből: először az egyik fajta lemezeket archiváljuk, utána a másikakat. E sorrendet betartva egy darabig még nem kell új DVD-meghajtót vennünk.
