A rendszer honosítását 2009 óta a puppylinux.hu webhelyen működő közösség végzi, amelynek köszönhetően immár több mint húsz különböző, honosított pupletet létezik. Cikkünk megjelenése óta már több mint egy esztendő eltelt, így ideje volt megnézni, hogy mi történt a rendszer háza táján.
Elsőként fontos megemlíteni, hogy a letöltési adatok szerint a Puppy immár a 10 legnépszerűbb Linux közé tartozik. A fejlesztés terén tavaly még az UTF-8 támogatás részleges megoldottsága volt a legnagyobb probléma, ami – jelentős részben a magyar csapatnak köszönhetően – megoldódott, így a legfrissebb pupletek már letöltés után honosíthatók.
A Puppy fejlesztése két irányt mutat: az egyik más, ismert Linux-alkalmazások beépítésének lehetőségét teremti meg, ez a többnyelvűsített Lucid Puppy, amely jelenleg a 5.28 verziónál tart; végeredményben közösségi kiadás, nyelvi előkészítések bennfoglalásával (éppen ezért lehet ma már néhány kattintással honosítani a legújabb Lucid-alapú pupleteket). A másik irány a Wary: ezen óvatos kiadás két fontos részletében is eltér a Lucidtól. Egyrészt hangsúlyozottan vállalja régebbi hardverek támogatását, másrészt pedig ezt hosszú távon kívánja nyújtani. A két Puppy-vonal programválasztéka közel azonos, emellett a legújabb Puppy-k alapból kezelik a .pet (saját formátum) mellett a .deb (Debian, Ubuntu) csomagokat, sőt a Wary 5.1.4 már az .rpm (RedHat, Fedora, Suse stb.) állományokkal is használhatja.
A verziókat a beépített ablakkezelő alapján is csoportosíthatjuk: a hagyományos Puppy-ban a JWM dolgozik. Az IceWM kis erőforrás-igényű ablakkezelő, ezzel készült például az XP-Puppy528_hu puplet is, a Macpupnál pedig, amint a neve is mutatja, egy E17 ablakkezelővel megvalósított OS X-szerű felülettel találkozhatunk. Utóbbi azért is érdemel figyelmet, mert már a Firefox 7 böngészőt vehetjük igénybe benne – kisebb memóriahasználattal. A tavaly már itt is bemutatott NOP (majdnem hivatalos Puppy) az Xfce-t használja.
Idén jelent meg a Rexbang, amely sajátos keverék: a CrunchBang (Ubuntu-alapra) és az ArchBang (Arch Linux mintára) kialakítását követve, de Puppy Linux-módra készült, amihez az openbox rendszerét alkalmazta a fejlesztője. Egy másik fejlesztési irány a felhasználók szokásait veszi figyelembe, és annak megfelelő programválasztékot épít be egy-egy variánsba.
Nemcsak a Puppy-k, de az összes operációs rendszer között is a legkisebbek közé tartozik a Browserlinux – e puplet az alapokon túl szinte csak egy böngészőt tartalmaz. Az öreg gépekre a Turbopuppy javallott. A legnagyobb gépekre is készült puplet, ez az IcePuppy. Magyar fejlesztés a GoboPuppy, amely a Gobolinux csomagjaiból is építkezhet. Fordítási feladatot jelent az Arcade, amely különösen a retró játékok kedvelőinek lehet érdekes. Sok-sok linuxos rendszer problémája a médialejátszás megoldatlansága: az 5.2x sorozatú Puppyk az Mplayer-t tartalmazzák, amely a szokásos médiaformátumokkal jól elboldogul.
A pupleteket több módon is ki lehet próbálni. A liveCD alkalmazását ismerhetik a legtöbben: ekkor ugyanis nincs más teendő, mint az ISO-fájl kiírása egy CD-re, majd a számítógépen be kell állítani az optikai meghajtóról való boot lehetőségét. A folyamat szinte bármilyen hardveren megvalósítható. Ha tetszik, a beépített alkalmazás felhasználásával választható a teljes, merevlemezre történő telepítés, vénséges vén gépekre pedig a DOS-os indítás javasolható. Utóbbihoz elsőként telepítsünk egy freeDOS-t, utána látogassunk el a puppylinux.hu DOS-os aloldalára, és az itt található fájlokat töltsük le, majd másoljuk be azokat, és a start.bat indításakor indul egy Puppy. (Más Puppyt is működésre bírhatunk így: a letöltött ISO-fájlból a vmlinuz, az initrd.gz és az sfs fájlt másoljuk be a DOS könyvtárába).
Talán a legtöbben valamelyik Windows-verziót használják; ekkor az unetbootin.exe fájlra (unetbootin.sourceforge.net) és a tesztelni kívánt pupletre van szükség, még CD-t sem kell írni! Az unetbootin.exe indításakor meg kell jelölni az ISO helyét, és a hardvertől függően fél-másfél perc alatt végrehajtja a szoftver a frugál telepítést, ami teljes értékű használatot tesz lehetővé – úgy, hogy nem nyúl az elsődleges operációs rendszerhez.
