A Linux Foundation tegnap kiadta az operációs rendszer kernelének fejlesztésével foglalkozó éves jelentését, amely a 2.6.36-os és 3.2-es verziók közti történéseket foglalja össze. A dokumentum szerint 2010. decembere és most január közt 200 vállalat 1000 programozója dolgozott a kódon, a rendszermag jövőjét formálók 75 százalékát fizették a munkájukért.
Nagy meglepetésre a kérdéses időszakban a Microsoft a pingvines rendszer kernelének 17. legaktívabb fejlesztője volt, amely komoly előrelépés ahhoz képest, hogy Steve Ballmer 2001-ben még rosszindulatú daganatos megbetegedésnek titulálta a Linuxot.
A redmondi vállalat elsősorban a 2009-ben közkézre adott Hyper-V kódjainak tisztogatásában jeleskedett, hiszen a 20 ezer sornyi forráskód egyrészt meglehetősen kusza volt, másrészt pedig egyes elemei nem feleltek meg GNU Public Licence feltételeinek.
A tisztogatási munka java K.Y. Srinivasan nevéhez fűződik: az úriember rengeteg bug kijavítása mellett meghajtókat is írt különféle új eszközökhöz, csak egyedül 9709 sornyi kódot módosított - megemlítendő, hogy a Hyper-V kódbázisa a művelet során 7 ezer sorra apadt. A Microsoft munkájának gyümölcse a Windows-os szervereken virtualizált Linuxok jobb teljesítményében és stabilitásában mutatkozik meg.
Nem meglepő módon a jelentés szerint a taglalt időszakban a Red Hat, az Intel, és az immáron az Attachmate Group tulajdonában lévő Novell voltak a kernel fejlesztésének legnagyobb támogatói, ilyen sorrendben a kódmódosítások 10,7 / 7,2 / 3,3 százalékáért voltak felelősek. A fejlesztői bázis legnagyobb egyéni részét – 16,2 százalékát – a „szólóban” dolgozó programozók adták.
