A Google csütörtökön, a Chrome ötödik születésnapján mutatta be új alkalmazásplatformját, a Chrome Apps-t. Megtévesztő a név, hiszen a céga Chrome Web Store 2010-es megnyitása óta kínál saját és külsős fejlesztők által készített webes alkalmazásokat a böngészőjéhez – illetve az ezzel egy időben bemutatott Chrome OS operációs rendszerhez.
A Chrome Apps azonban más és sokkal fejlettebb megoldásokat ígér, mint a jól ismert webes app-áruház. Azt a keresőcég vezetői által régóta dédelgetett célt szolgálja, hogy valódi alkalmazásplatformmá fejlesszék népszerű böngészőjüket – olyan, a szó legmodernebb értelmében vett operációs rendszerré, amely egy nap nem csak a Microsoft Windowsának és az Apple OS X-ének, hanem akár az iOS-nek és – igen, a Google saját fejlesztésű mobil operációs rendszerének –, az Androidnak is komoly vetélytársa lehet.
Nem véletlen, hogy a most bemutatott appok nagyon hasonlítanak – és nagyon hasonlóan is működnek – azokhoz a natív alkalmazásokhoz, amelyeket a Windowsban és az OS X-ben is megtalálhatunk. És bár a széles körben elterjedt webes technológiák felhasználásával készültek, elég Chrome-specifikus kódot plántáltak beléjük ahhoz, hogy csak a Google böngészőjével használhassuk őket – ha úgy tetszik, igazi „Chrome appok”.
A Google új applikációi nagymértékben függetlenítették magukat a webtől. Képesek arra, hogy a böngészőablakon kívül vagy akár offline is működjenek, és különféle eszközökön, különböző operációs rendszerek alatt is használhassuk őket. Hozzáférhetnek a számítógéped GPU-jához, az adattárolóhoz, a kamerához, a csatlakozókhoz és Bluetooth-kapcsolathoz. Egyelőre csak a Windowst, illetve a Chromebook Chrome OS operációs rendszerét használók próbálhatják ki őket – a Maceseknek meg kell várniuk a böngésző következő, hat hét múlva esedékes frissítését.
Nathan Olivarez-Giles a The Verge cikkírója a bejelentés kapcsán diktafonvégre kapta a Chrome fejlesztéséért felelős csapat vezetőit. Mint kiderült, igen ambiciózus terveik vannak: szeretnék elérni, hogy a Chrome-appok ugyanazt az élményt, használhatóságot és hatékonyságot nyújtsák, mint a megszokott Windows-alkalmazások. A Chrome Apps-t úgy tervezték meg, hogy igazi asztali operációs rendszerré változtassák a Chrome OS-t, lehetővé téve, hogy a Google „papírsúlyú” webbookjai – amelyeket a legtöbben afféle „második komputerként” tartanak – a mai PC-khez hasonlóan valódi munkagépként és házi szórakoztató központként is használhatóak legyenek.
„Teljes értékű operációs rendszert akarunk faragni a Chrome OS-ből – jelentette Brian Rakowski, a Chrome-divízió alelnöke. – El akarjuk érni, hogy senkinek se legyen oka más terméket választani.”
A Google tájékoztatása szerint jelenleg nagyjából ötven alkalmazás tölthető le a Chrome Web Store-ból. A nagynevű fejlesztők termékei egyelőre hiányoznak, de akad azért egy-két olyan programocska, amely azt bizonyítja, hogy a wannabe platformban valóban komoly lehetőségek rejlenek. Ott van mindjárt a Pixlr Touch Up, amelynek köszönhetően végre a Chrome-on is elérhetővé váltak azok az alapvető képszerkesztési funkciók, amelyeket eddig hiányolniuk kellett a felhasználóknak. Vagy a meglepően gyors és ügyes Wunderlist feladatmenedzser alkalmazás, amely a böngészőablakon kívül is vígan működik. Nem is beszélve a Pocketről, amely lehetővé teszi, hogy internetkapcsolat nélkül is megnyithassuk a böngészés közben elmentett linkeket.
A Chrome Apps tulajdonképpen nem más, mint a Google trójai falova: a cég saját böngészőjét használja arra, hogy becsempéssze új alkalmazás-ökoszisztémáját a Windows és az OS X jól védett várának falai mögé. A cselszövést gondosan előkészítették. A cég májusban kezdte promótálni az első adag Chrome-appot (akkor még Package Appsnek hívták a csomagot); júliusban jött a Windows- és Chrome OS-felhasználóknak szánt értesítési központ, amelyen keresztül egyes webhelyek, alkalmazások és bővítmények üzenhetnek nekünk az asztalon; végül a csütörtökön bemutatott alkalmazásindító, amely közvetlenül a tálcán ücsörög, és lehetővé teszi, hogy a browser elindítása nélkül is használhassuk az appokat.
A Google tehát hozzálátott, hogy csendben bevegye a desktopunkat. Ennek ellenére, hangsúlyozzák, eszük ágában sincs otthagyni a webet, épp csak szeretnének több és változatosabb lehetőségeket kínálni a felhasználóiknak – tehát nekünk. A cég fontolva halad, nem akarják erővel rátukmálni a Chrome-alkalmazásokat a fogyasztókra. „A felhasználókat nem érdekli, milyen technológiával készültek az általuk használt appok – fejtegette Rahul Roy-Chowdhury, az új alkalmazások elterjesztéséért felelős projektmenedzser. – Még az is lehet, hogy nem teljesen értik, mit jelent az, ha egy alkalmazás Chrome App, és ez teljesen rendben van így. Azt akarjuk, hogy a Chrome Apps olyan jó legyen, hogy észre se vegyék, hogy ez valami más, mint amit megszoktak.”
„Azért választottuk első számú üzleti célpontunkul a desktopot, mert a felhasználóink többsége még mindig asztali gépeket használ – tette hozzá Roy-Chowdhury. – Ezért ezt akarjuk először lerendezni. De a célunk az, hogy végül mindenhol fussanak [a Chrome-appok], ahol Chrome fut.”
A StatCounter adatai szerint ma az internetezők cca. 42 százaléka használja a Chrome-ot: ahogy a The Verge írta, „ez a bolygó legnépszerűbb böngészője”. Mivel a böngésző ennyire elterjedt, Roy-Chowdhury szerint ideális lehetőséget teremt az alkalmazásfejlesztők számára, hogy a lehető legtöbb felhasználót érjék el. „A nap végén a fejlesztőknek dönteniük kell – webes alkalmazást építsek, natív alkalmazást építsek vagy építsek inkább egy Chrome Appet – mondta. – Ha minden egyes operációs rendszerre külön változatot akarnak kéászíteni az applikációjukból, az időbe és sok pénzbe kerül. Bízunk benne, hogy a fejlesztők idővel rájönnek, ha minden platformon ott akarnak lenni, Chrome Appokat kell fejleszteniük, mert ezek előbb vagy utóbb mindenhol futtathatók lesznek.”
Ahogy azt már korábban is említettük, az appok egyelőre csak a desktopon használhatók, de a csapat hosszú távú tervei között szerepel, hogy ugyanezeket a megoldásokat a mobil eszközökön is elérhetővé tegyék, és azokon a csatornákon – jelesül a Google Playen és az Apple App Store-on – keresztül forgalmazzák, amelyeket már megszoktak és megszerettek a fogyasztók. „Nem akarjuk újra-feltalálni a kereket – mondta Roy-Chowdhury. – A jövőt akarjuk felépíteni, egy platformot akarunk létrehozni, amely olyan appokat kínál, amelyek mindig rendelkezésre állnak, függetlenül attól, hogy hol vagy, milyen OS-t használsz, és minden létező eszközzel szinkronizálhatók, legyen szó asztali vagy mobil rendszerekről.”
Persze, a Google szakemberei is elismerik, hogy hosszabb időbe telhet, mire a Chrome-appok az okos eszközökön is elérhetők lesznek. Nem csoda, hiszen amióta csak a mobil operációs rendszerek megjelentek, jószerével mindig megoldhatatlan problémát jelentettek a cross-platform fejlesztések.
A Chrome Apps bejelentése azt mutatja, hogy a Google úgy döntött, „egy lépést visszalép” a rá jellemző, webes sztenderdekre épülő fejlesztési stratégiától, csak azért, hogy hódító háborút indítson a desktop meghódításáért.
Komoly lépés – nem véletlen, hogy a Chrome-csapat igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: szó sincs róla, hogy feladnák a széles körben használt szabványokat, de ahhoz, hogy a rendszerük a Windows és az OS X valódi piaci konkurensévé válhasson, olyan funkcionalitásokat is kénytelenek belepakolni, amelyek nem valósíthatók meg „webes technológiák használatával”. Meg kell oldaniuk például, hogy az alkalmazások hozzáférhessenek a számítógép merevlemezéhez, vagy az USB-n keresztül csatlakoztatott eszközökhöz.
„Ma is éppen annyira hiszünk a webben, mint korábban – magyarázta Erik Kay, a Google egyik tervezési igazgatója, aki maga is részt vett a Chrome Apps fejlesztőeszközeinek létrehozásában. – De ez az egyetlen módja annak, hogy az asztalon is működő, natív minőségű appokat írjunk a Chrome OS-re. A Chrome OS-sel mindent egy lapra tettünk fel, azt akarjuk, hogy minden ízében olyan erőteljes legyen, mint egy asztali operációs rendszer.”
A Chrome Apps nem az egyetlen olyan hazardőr húzás, amellyel a Google veszélybe sodorhatja sokéves, kiegyensúlyozott kapcsolatát a webbel. A Chrome-csapat nemrég készítette el a WebKit böngészőmotor forkját, a Blinket. A jelek szerint a cég komolyan gondolkozik azon, hogy saját fejlesztésű – igaz, továbbra is nyílt forráskódú és a versenytársak által is szabadon felhasználható – technológiákra cserélje azokat a webes szabványokat, amelyek mellett korábban lándzsát tört. Tudjuk, nagy a tét, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy a Google-é lesz a „következő nagy alkalmazásplatform” – de a cég nem csak nyerhet, hanem veszíthet is a stratégiaváltással. Ha magára haragítja a felhasználókat, könnyen kockára teheti például a Chrome vezető helyét a böngészők között; a saját reputációjáról már nem is beszélve, hiszen cseppet mégiscsak disszonáns dolog, ha a „nyílt web” bajnoka zárt ökoszisztémákat kotyvaszt a saját boszorkánykonyhájában.
Rakowski szerint a Chrome Apps és a Blink bevezetése egyaránt elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Chrome OS-ből életképes, a Windows-zal és az OS X-el is konkurálni tudó operációs rendszert fejlesszenek. Igen ám, csakhogy ehhez olyan alkalmazásokra is szükség lesz, amelyek amellett, hogy a böngészőtől függetlenül tudnak működni, legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint a Photoshop, az Apple iLife-vonala vagy éppen a Microsoft Office.
Csak így, ezeknek az évtizedek óta fejlesztett, iskolateremtő megoldásoknak a lekörözése révén tudnák hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a Chrome több, mint egyszerű browser: valódi alkalmazásplatformmá érett. A Google szakembereinek hozzáértése és ambíciója – nyilván – megkérdőjelezhetetlen; itt lenne az ideje annak, hogy a fejlesztőket és felhasználókat is meggyőzzék: megéri az új platformra váltaniuk.
