Amikor a hatvanas években egymás után jelentették be az újabb és újabb megvalósult mérföldköveket az űrutazásban, mindenki joggal várhatta, hogy pár évtizeden belül eljön a sci-fi könyvekből és filmekből ismert utópia. Azt hagyták ki a számításból, hogy ezek a lépcsőfokok (tehát többek között az emberes űrutazás, az űrséta, a Holdraszállás, az első űrállomás és hasonlók) nem csak a tudomány érdekeit szolgálták, sőt - leginkább az orosz-amerikai hidegháborúban bevetett marketing-fegyverek voltak. Az enyhülés időszakában, majd pedig a Szovjetunió felbomlása után viszont már ez a szempont kiesett, miközben az amerikai kormányok egyre több pénzt vontak el az űrkutatástól, mondván ez nem hoz közvetlen hasznot, tehát nem fontos. Most azonban újra felgyorsult minden.
Az egyik oldalról ismét az űr felé mutogat Amerika: Donald Trump kormányát lehet sok minden miatt bírálni, az viszont tény, hogy hosszú idő óta ők növelték meg jelentősen a NASA költségvetését. Másrészt pedig a magáncégek bevonásával (többek között az Elon Musk-féle SpaceX megjelenésével) ismét esély van arra, hogy megszűnik az orosz Szojuzoktól való függőség, és az USA teljesen saját űrprogramot vihet véghez.
A NASA most a Discovery program keretében négy új űrmisszió tervét jelentette be, amelyeknek előkészítésére is dollármilliókat költ az ügynökség. A tervező csapatoknak kilenc hónapjuk van előállni a koncepciókkal, és a NASA ezután fogja eldönteni, melyik kap közülük zöld lámpát.
A küldetések között célként szerepel a Vénusz, a Neptun Triton nevű holdja, valamint a Jupiter Io nevű holdja, a koncepciókat pedig a Goddard Űrkutatási Központ, a John Hopkins Fizikai Laboratórium és a Jet Propulsion Laboratory készíti (gyaníthatólag közülük valamelyik kettőt is, így jön ki a négy). Mindegyik tervezetet egyenként 3 millió dollárral támogatják, hogy tényleg minden részletében kidolgozhassák őket. A küldetések egyike a NASA szerint mindenképpen megvalósul, már csak az a kérdés, melyik.
We've selected four possible new @NASASolarSystem missions that could "transform our understanding of some of the solar system’s most active and complex worlds.” After evaluation, two will continue development towards flight: https://t.co/NqV7qPtlYU pic.twitter.com/wEZhwtioY7
— NASA (@NASA) February 13, 2020
A DAVINCI+ a Vénusz atmoszféráját vizsgálná azt kutatva, hogyan jöhetett létre, valamint arra keresné a választ, tényleg van-e a bolygónak óceánja. Ehhez egy speciális gömböt építenének, amely képes behatolni a kifejezetten sűrű légkörbe és "alánézni", amit eddig máshogy nem sikerült megoldani. Az IVO (Io Volcano Observer) a Jupiter holdját venné célba, amely azért érdekes, mert vulkáni szempontból a legaktívabb égitest a Naprendszerben. A TRIDENT küldetés a Neptun jeges holdjára, a Tritonra fókuszálna, de ezen belül arra keresné a választ, lehet-e életre alkalmas egy égitest ilyen messze a Naptól. Végül a VERITAS a Vénusz felszínét térképezné fel, fényt derítve a bolygó geológiai történetére és magyarázatot keresve arra, hogyan alakulhatott ki a Naprendszerben egy, a Földtől ennyire eltérő bolygó.
