Képzelj el napot Wi-Fi nélkül. Egyre több notebookról felejtik le az RJ45-ös LAN-csatlakozást, így maradna a kiegészítő USB-s adapter vagy az offline mód, okostelefonod pedig már délután jelezne, hogy elhasználtad a havi mobiladatkeretedet. Függünk tőle már lassan húsz éve, pedig még mindig messze van a tökéletestől a Wi-Fi-technológia, ráadásul az utóbbi időszakban csak apró lépésekben fejlődött. Feltűnt azonban a horizonton egy új verzió, amely végre valóban látványos változást hozhat.
Kábel vs. rádió
A reméltnél sokkal tovább tartott a zsinór nélküli hálózati adatkapcsolati szabvány, ismertebb nevén a Wi-Fi számára, hogy elérje a gigabites sebességet, sőt ennek megléte még ma sem egyértelmű. Az igazi, 1 Gbit/s sávszélességhez a legfrissebb szabványt, a Wi-Fi 6-ot (802.11ax) támogató routerre és ezzel kompatibilis eszközre van szükséged, és még ebben az esetben is gondoskodnod kell az ideális körülményekről, hogy átléphesd ezt az álomhatárt. Márpedig a valóban széles sávú, vezeték nélküli adatátvitelre egyre nagyobb szükség van, legyen szó akár otthoni, akár ipari felhasználásról. Míg kábeles kapcsolaton keresztül ez a tempó már nagyon régen elérhető, addig rádiós adatátvitelnél sok-sok nehézséggel kell megküzdeni. Ilyenek a jelzavaró légköri tényezők, a falak, az egyre több eszköz és a zsúfolt frekvenciák - csak hogy néhányat említsünk. Ugyanakkor a jövő egyértelműen a vezetéket mellőző megoldásoké, ezért a gyártók minden eddiginél nagyobb erőket vetnek be, hogy végre orvosolják a korábbi Wi-Fi szabványok súlyos problémáit.
Mesh és Wi-Fi 6
Az elmúlt néhány évben a zsinór nélküli hálózatok fejlesztése két dologról szólt: a mesh rendszerekről és az új, Wi-Fi 6 szabványról. Előbbi lényege, hogy egy router helyett több kisebb központ felel az adatforgalomért, ezek az egységek pedig dedikált hálózaton kommunikálnak egymással, hogy elosszák a terhelést. A mesh előnye, hogy homogén lefedettség érhető el nagy területen, több eszköz képes teljes sebességgel netre kapcsolódni, ugyanakkor a valódi backhault (gerinchálózatot) alkalmazó megoldások a mai napig nagyon drágák. A Wi-Fi 6 szintén fontos fejlesztés, ám hiába a rengeteg hangzatos újdonság, csak lassan terjed. Egyrészt az új szabványt kezelő hálózati eszközök nagyon drágák, másrészt a klienseket is le kell cserélni a kompatibilitás miatt. A Wi-Fi 6 nagy gondja, hogy miután továbbra is a 2,4 és 5 GHz-es frekvenciát használja, meg kell küzdenie a régebbi szabványokkal a sávokért, így pedig sem sokkal gyorsabb, sem sokkal stabilabb jelet nem képes sugározni - bár ebben azért az új, trükkös megoldások (OFDMA, MU-MIMO, 160 MHz, 1024-QAM, TWT) sokat segítenek.
Az a bizonyos "E"
Csupán egyetlen betűben tér el elődjétől az új szabvány, mégis óriási lépésről van szó, ugyanis a Wi-Fi 6E végre szakít a 2,4/5 GHz-es frekvenciákkal, és átvált 6 GHz-re. Egészen pontosan az 5,9 és 7,1 GHz közötti frekvenciasávot sikerült hivatalosan is megszereznie a Wi-Fi Alliance szövetségnek. Ez jelentősen szélesebb frekvenciatartomány, amely a hatótávra nincs éppenséggel jó hatással (ennek kivédésére is vannak kész tervek), viszont összesen hét darab, egyenként 160 MHz széles, egymással nem átlapolódó frekvenciasávot lehet itt kialakítani. 2,4 GHz-en maximálisan 20 MHz-es sávokat lehet használni, 5 GHz-en pedig mindössze két darab 160 MHz-es sáv alakítható ki, ráadásul itt az interferencia elkerülése végett a dinamikus frekvenciahasználatot (DFS) is ellenőriznie kell a routernek.
A Wi-Fi 6E tehát olyan frekvenciasávokban működik, ahol óriási adatátviteli teljesítményt lehet realizálni, ráadásul ezt a szegmenst semmiféle más rendszer nem használja - beleértve a korábbi Wi-Fi szabványokat is -, így tiszta, stabil adatkapcsolatot lehet kiépíteni központ és kliens között. A Broadcomm már el is készült első Wi-Fi 6E chipjeivel mind routerekbe, mind klienseszközökbe. A Networking Pro széria akár 16 MU-MIMO streamet képes kezelni, és hálózati központonként kétezer klienst is ki tud szolgálni (elméletben). Az új szabványnak természetesen minden olyan fejlesztés is része, amit az előd Wi-Fi 6 esetében láthattunk, beleértve az OFDMA-t (Orthogonal Frequency-Division Multiple Access), illetve itt már alapértelmezett a SON-technológia is (Self-Organizing Networks), amely a mesh hálózatok egyszerűbb kiépítését segíti.
A Wi-Fi 6E előnye, hogy olyan sávszélességű és 1 ms alatti késleltetésű zsinór mentes kapcsolatot tesz lehetővé, amely mellett még a mobilos 5G is gyerekjátéknak tűnik. Ráadásul ezt egyidőben rengeteg kliens számára képes biztosítani.
Árnyoldalak
Természetesen hátránya is van a Wi-Fi 6E szabványnak, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Egyrészt a kijelölt, 1,2 GHz-es frekvenciasávot az egész világon fel kell szabadítani, hogy egészen biztosan zavartalan legyen az adatátvitel. Az elterjedést jelentősen megnehezíti, hogy az új megoldás nem kompatibilis az elődökkel, vagyis nem csupán klienst, de hálózati központot vagy akár teljes mesh rendszert is cserélni kell hozzá. Ez fájdalmas pont, hiszen a bonyolult, minden frekvenciát támogató, visszafelé is kompatibilis kliens- és routeroldali megoldások nagyon drágák mind a rádiós modulok, mind pedig a jelfeldolgozó chipek miatt. Ha a manapság elterjedt Wi-Fi 5 routerhez hasonlítjuk, egy Wi-Fi 6E hálózati központnak óriási számítási teljesítményt kell nyújtania, hogy az összes kliens esetében képes legyen kiszolgálni az egyenként is több Gbit/s-os adatfolyamokat.
A 6 GHz-es sáv hátránya a kisebb hatótáv, amelyet megszüntetni nem, csak enyhíteni lehet a jelformálással, erősebb adóteljesítménnyel és ügyesen kialakított antennákkal. A megoldást logikusan egy Wi-Fi 6E mesh rendszer jelenti, azonban ez egy átlagos méretű lakásban is megtöbbszörözi a kiépítési költségeket. Végül nem szabad megfeledkeznünk az 5G terjedését is megnehezítő összeesküvés-hívő emberekről, akik egészen biztosan meg fogják támadni az új technológiát, mondván, káros az egészségre, és/vagy háttérhatalmak titokban zavarják az elménket ezáltal.
Ha sikerül legyűrni a technikai nehézségeket, és több cég is megkezdi a Wi-Fi 6E szabványnak megfelelő eszközök gyártását, még mindig meg kell küzdeni a felhasználók lassú reagálásával, amit a magas árak még tovább lassítanak majd.
Ha tehát optimistán és lelkesen közelítünk a Wi-Fi 6E-hez, még akkor is azt kell mondanunk, hogy évek választanak el a technológia elterjedésétől - addig kénytelenek leszünk beérni a szintén nagyon lassan terjedő Wi-Fi 6-tal és a még mindig drágának számító mesh rendszerekkel.
A havonta megjelenő PC World magazinban további teszteket, cikkeket és elemzéseket találsz teljes verziós programok, biztonsági szoftverek és ajándék PC-játék társaságában.
