Tizenhárom évvel ezelőtt a valós vagy kitalált Satoshi Nakamoto azzal a szándékkal hozta létre a bitcoint és az egész blokkláncstruktúrát, hogy ezáltal olyan, digitális valuta szülessen, amely decentralizált, és amit nem rángathat kényére-kedvére semmiféle bank, állam vagy más nagyhatalom.
Sokan meg is látták benne a potenciált és bányászni kezdték először otthoni gépükön, majd egyre több és erősebb PC-n, amely nagyjából annyit tesz, hogy a tranzakciók auditálásáért bitcoinnal fizet a rendszer. Mára a bitcoin árfolyama az egekbe szökött, sok, alternatív kriptovaluta is megvetette lábát, ahogy a kisebb-nagyobb cégek, sőt, már egyes államok is elfogadják ezeket hivatalos fizetőeszköznek.
Ugyanakkor a bitcoin ma már sokkal több, mint egy nagyszerű ötleten alapuló, forradalmi digitális valuta. Ahogy a nehézsúlyú szereplők is megjelentek, és egyre több felhasználó szállt be bányászni, úgy jelentek meg a rendszer hibái. A hatalmas számítási kapacitás erős hardvert és sok-sok mikrochipet igényel, aminek ma leginkább a grafikus kártyák GPU-i felelnek meg. Rengeteg energiára is szükség van a nonstop bányászathoz, ezért az olcsó energiát is igyekeznek mind kriptobányászatra felhasználni.
A digitális pénztárcák szükségessége a hackerek figyelmét is felkeltette, mivel ezekből rengeteg pénzt lehet zsákmányolni lenyomozhatatlanul, a zsarolóvírusok készítői pedig ezen keresztül névtelenül juthatnak hozzá a váltságdíjhoz.
Miután a hagyományos valuták szabályai és megkötései nem vonatkoznak a kriptopénzekre, az árfolyam teljesen szabadon fluktuál, és mára ott tartunk, hogy a neves megmondóemberek vagy éppen a nagyobb kormányok is hatalmas befolyással lehetnek a kriptovaluták árfolyamaira - éppen úgy, mint a hagyományos fizetőeszközök esetében.
Vajon meg kell tanulnunk együtt élni a kriptovalutákkal mint alternatív fizetőeszközökkel? Netán ez lesz az új arany? Esetleg összeomlik, és komoly gazdasági válságot hoz maga után?
Erdős Márton, PC World főszerkesztő
Nagyszerű és bizonyos tekintetben nemes ötlet szülte a kriptovalutákat és a blokklánc-technológiát. A minden résztvevő általi auditálásra, decentralizált működésre alapozott rendszer több olyan problémát is orvosol, ami a mai pénzügyi rendszereknél tapasztalható, ahogy pedig egyre többen állnak bányásznak, úgy válik egyre robusztusabbá a bitcoin és a többi hasonló megoldás. Ugyanakkor a környezetre gyakorolt káros hatása vitathatatlan, emellett a hardverpiacot és a chipgyártást is jelentősen torzítják a bányászok felvásárlásai. A decentralizáltság továbbra is biztosított, ám ahol emberi tényező és sok pénz van, ott előbb-utóbb felszínre kerül a gyenge láncszem is. Itt van mindjárt Elon Musk, aki olyan befolyásos, hogy néhány kijelentésével hihetetlen mértékben volt képes felfelé, majd lefelé elvinni a bitcoin árfolyamát - és vallom, hogy környezetvédelmi aggályaival csupán jól megfontolt manipulációját igyekezett palástolni. A kínai kormány is képes volt jelentősen befolyásolni a "független" fizetőeszközt, és ma már a bitcoin jelentős hányada is néhány óriásfarmot üzemeltető cég kezében összpontosul - nekem ez ismerős valahonnan…
Gyepes Máté, Aruba Cloud - Senior Marketing Manager
Nehéz manapság megnyugtatóan nyilatkozni a kriptovalutákkal kapcsolatban. Az egyébként ultramenő technológiai háttér és a pénzügyi szektort felrázó új "eszme" körül egyre nagyobb a hírverés és a kommunikációs káosz, ami minden bizonnyal a mainstream média szenzációhajhászásának és a közösségi tér vadhajtásainak is köszönhető. Ettől még összeomlást vagy lufipukkanást nem várok, inkább csak arról van szó, hogy egyre többen zsizsegnek a téma körül, akik önös érdekek mentén mozognak, spekulálnak és szükség esetén pánikot keltenek. Pedig valójában minden ugyanúgy működik, ahogy eddig is, sőt bizonyos szempontból a kriptovilág reagálni is tud azokra a negatív véleményekre, amelyek a környezeti és IT-piaci terhelésről szólnak. Efelett azonban csak a szokásos történik, vagyis megmondóemberek, pénzügyi intézmények és az állami szféra próbál beleszabályozni (vagy csak trollkodni), miközben egyébként ezek a szereplők valószínűleg titokban ugyanúgy futtatják a bányászfarmokat. Minél több nagyágyú bányászik és használ kriptopénzeket, annál több ingadozásra érdemes felkészülni.
Molnár József, PC World szakértő (korábbi főszerkesztő)
Javaslom, hogy alapítsunk egy klubbot a kedves olvasókkal. Legyünk mi a Gazdálkodj okosan klub, ahol a tagok egymás között a társasjátékban lévő pénzekkel tudnak fizetni. Mondjuk azt, hogy csak azok a játékon belüli valuták számítanak, amelyeket még a rendszerváltás előtt nyomtattak ki. Rögtön limitálttá tettük a pénzeszközt. Beszéljük rá valamelyik nagy gyorsétteremláncot, hogy fogadja el. Mondjuk el neki, hogy ezzel hatalmas hírverést kap, cserébe csak minimális lesz a vesztesége, hiszen alig lesz, aki a Gazdálkodj okosan-spekulánsok közül ténylegesen vásárolni fog nála. Ha lesz is olyan bolond, az biztosan híres lesz. Utána beszéljünk rá híres spekulánsokat, hogy kezdjenek el bevásárolni a játékpénzekből, majd dőljünk hátra, hogy jaj de jó, megy fel az árfolyam. A hisztéria még több embert vonz majd be, még többen beszélnek róla. A Gazdálkodj okosan klub fényes jövő előtt áll, ami addig lesz igazán vonzó, amíg egy nagy ígéret (mint egy jól manőverező startup), csak aztán nehogy kiderüljön, hogy kenyeret, tejet nem lehet belőle venni az ABC-ben.
Vörös Lóránd, PC World főszerkesztő-helyettes
Réges-rég elmúltak azok az idők, amikor egy ország aranytartaléka képezte a nemzeti fizetőeszköz alapját, ennek ugyanis átvette a helyét a bizalom. Bizalom a központi bank iránt, amely optimális esetben átgondolt kamatpolitikával kordában tartja az árfolyamot és az inflációt, megakadályozva az extrém kilengéseket, továbbá bizalom a demokratikus berendezkedésű állam mindenkori, szabadon választott kormányzata iránt, amelyik szükség esetén szintén kész beavatkozni minden, rendelkezésre álló eszközzel. Persze a hagyományos pénzpiacokat érhetik olyan belső vagy külső hatások, amelyek kivédésére, ellensúlyozására tett erőfeszítések hiábavalónak bizonyulnak, de hacsak nem táncol a csőd szélén az adott ország, nem sújtják nemzetközi szankciók, és öldöklő háború sem dúl a területén, akkor rendszerint kiszámítható a helyi pénznem árfolyammozgása. Bármi is volt a bitcoin kitalálójának valódi szándéka, deklarált célját nem sikerült elérnie, szóval ez úton is tolmácsolnám jókívánságaimat El Salvador polgárainak, akik a világon elsőként fogják hivatalos fizetőeszközként használni. Reméljük, nem mennek rá sem az álmaik, sem az amerikai dollárban tartott megtakarításaik.
További érdekes témákat is találhatsz, ha beszerzed a 2021/07-es PC World magazint, amihez ráadásul ajándék szoftverek is járnak és egy PC-s játékkal is gazdagabb lehetsz általa.
