Vannak, akik azt szeretik, ha mások mondják meg, hogyan dolgozzanak, kényelmesnek találják a fix munkaidőt, a tervezhetőséget, azt, hogy nem azon kell agyalniuk, mit csináljanak épp, csak arra kell törekedniük, hogy a rájuk kiszabott feladatot a tőlük telhető legjobban elvégezzék. Mások - és a fiatalabb generációk tagjai között egyre több ilyet találunk - a teljes rugalmasság hívei. Akkor akarnak dolgozni, amikor nekik megfelelő, onnan, ahonnan nekik kényelmes - sokkal inkább otthonról, kávézóból, parkból, mintsem bentről, az irodából.
Van, aki így, van, aki úgy tud hatékonyabban tevékenykedni; a kreatív munkavégzés például tipikusan egy olyan terület, ahol nem biztos, hogy 9 és délután 5 között jön az ihlet, lehet, hogy este 11 és hajnali 2 között születnek a legjobb alkotások, és nem feltétlenül segíti a gondolkodást, ha a kollégák épp meccseredményekről, aktuális hírekről akarnak beszélgetni.
A nagyobb szabadságra vágyók egyéni vállalkozóként válhatnak a maguk uraivá, alkalmi munkavállalókká. Egyre több vállalat rendezkedik be úgy, hogy bizonyos projektekre, határozott idejű munkákra szerződtet például programozókat, grafikusokat, sőt cégek is szakosodtak arra, hogy ideiglenes munkaerőt közvetítsenek másoknak, némi stabilitást kínálva a velük szerződésben állóknak, de garantálva a változatosságot, ami segíthet a kiégés elkerülésében.
Szép, angolos szakkifejezéssel gig economynak, magyarul haknigazdaságnak hívjuk azt a rendszert, amiben cégek határozott időre, alkalmi munkákra szerződtetnek szabadúszókat, és jellemzően a teljesítményükkel arányosan fizetik őket.
A továbbiakban ezt a területet tárjuk fel, illetve javaslunk néhány appot azoknak, akik szeretnének ennek részeseivé válni.
Nincs több üres autó
A gig economy megszületését a 21. század, különösképp a 2010-es évek rohamosan zajló digitalizációjának köszönhetjük. Ahogy újabb és újabb korlátok dőltek le, úgy vált egyre egyszerűbbé a munkavállalók számára, hogy elköteleződés nélkül keressenek pénzt. A közelmúltban két tényező tette ezt igazán népszerűvé: az egyik, hogy számos esetben könnyebbé vált a távoli munkavégzés, a másik, hogy nem kell a dolgozónak és a munkáltatónak közvetlen kapcsolatban lennie, sok esetben elegendő egy app, amelyen keresztül félig-meddig automatizáltan érkeznek a feladatok, és ugyanígy lehet visszajelezni a teljesítést. Míg 2018-ban világszerte nagyjából 43 millió gig worker (avagy alkalmi munkavállaló) volt, becslések szerint ez a szám 2023-ra a 78 milliót is elérheti.
Világszerte az egyik legnépszerűbb alkalmi munka az autómegosztás, ami a taxis cégeket is fejlődésre sarkallta. Ez alatt nem a MOL Limo, Greengo és Share Now jellegű, rövid távú autóbérlésre szakosodott szolgáltatásokat értjük, hanem az Ubert és társait. Néhány éve rövid ideig még Magyarországon is működött az Uber, de most már csak külföldön vehetjük igénybe a taxinál sokszor jóval olcsóbb, kényelmesebben használható szolgáltatást. A sofőrök azon az appon belül regisztrálnak, ami a felhasználók számára is rendelkezésre áll, saját (vagy bérelt) autót használva állnak munkába, szolgáltatási díjat csengetnek ki az Uber felé, de a pénz nagy része náluk marad. Akkor ülnek autóba, amikor nekik kényelmes, ha viszont kevés sofőr járja az utakat, az app magasabb bérezéssel ösztönzi őket - amit persze a szolgáltatást igénybe vevők fizetnek meg. A regisztráció egyszerű, a bérezés arányos a befektetett energiával, a rendszer jól átlátható. Az Uber 72 országban üzemel, 118 millió felhasználót számlál havonta, és annyira ikonikussá vált, hogy überizációnak nevezik azt, amikor egy, már bejáratott szektorba egy új szereplő úgy lép be, hogy digitális eszközök segítségével forradalmasítja azt.
Ugyanakkor az Uber működése kapcsán sok a tisztázatlan dolog. Vannak országok, ahol egy az egyben betiltották, míg máshol megpróbálták beilleszteni a rendszerbe, kiterjeszteni a törvényeket és jogszabályokat, hogy korlátok között ugyan, de működhessen. Eleinte a cég azzal érvelt, hogy nem taxitársaság, hanem technológiai vállalat, ezért nem vonatkozhatnak rá a taxikra érvényes szabályok - ezt vagy elfogadták az egyes országok döntéshozói, vagy nem. Mindenesetre a hazai taxisok kivételezett helyzete miatt hozott döntések ellenére annyit magyarként is nyertünk a cég létezésével, hogy a taxitársaságok elkezdtek használható alkalmazásokat fejleszteni: a Bolt például pont azt az élményt kínálja, amit az autómegosztók, mind a sofőrök, mind az utasok számára. Ugyanúgy az appon keresztül zajlik a rendelés és a fizetés is, van lehetőség a sofőrök értékelésére, illetve pillanatok alatt regisztrálhatunk munkavállalónak, annyit dolgozhatunk, amennyit szükségesnek érzünk (egy szerény minimumon felül), csak közben be kell tartanunk a taxizásra vonatkozó szigorú előírásokat, az autónk átfóliázásától a vizsgák megszerzéséig.
Mindig lesz éhes ember és turista
A gig economy részei az Airbnb és más vagyonmegosztó szolgáltatások is. Ezek esetében szintén csak egy regisztrációra van szükség, a platformok pedig nem munkát kínálnak, céljuk a kínálat és a kereslet összekapcsolása. Az Airbnb-s szállások tulajdonosai könnyedén kiadhatják ingatlanjaikat napokra, hetekre, ami egyszerűbb volt, amíg ezt el nem kezdték szabályozni, de most sem bonyolult - vagyis nem mindenhol. Ahol nagyobb problémát okozott a magánszálláshely-kiadás, mint például Budapest belső kerületeiben, ott szigorú feltételekhez és költségekhez kötötték az Airbnb-zést (többmilliós egyszeri díj, közgyűlési határozat szükségessége stb.), de egyelőre nem tiltott, kellő utánajárással ez is lehet egy jövedelmező pénzkereseti lehetőség.
Az alkalmi munkák egy másik, hazánkban is népszerű formája az ételkiszállítás. A futárok nem éttermekkel kötnek szerződést, hanem olyan közvetítőkkel, mint a Foodpanda, a Wolt vagy a Bolt Food. A platformok - százalékért cserébe - összekötik az éttermeket a rendelni vágyókkal, valamint az épp aktív futárokkal, akik rugalmasan dolgozhatnak, munkaruhát és hordtáskát kapnak, de saját vagy bérelt autót, motort, kerékpárt használva állhatnak szolgálatba.
A kreatív területeken elhelyezkedők számára különösen csábító lehet a munkavégzésnek ez a módja, webfejlesztőket, szövegírókat és grafikusokat sokan keresnek határozott időre, adott projektekre.
Legkönnyebben közismert munkaközvetítő oldalakon találkozhatnak a megrendelők és a szolgáltatók, de grafikusoknak például ott a Kreanod.hu, ahova a cégek feltölthetik, milyen feladatra keresnek szakembert (logó-, arculat-, könyvborító-tervezés, kisebb-nagyobb munkák), majd a jelentkezők versenyezhetnek a díjazásért. Aki esetleg nemzetközi színtéren kamatoztatná tudását, a Fiverr.com-on teheti ezt meg, ahova mindenki feldobhatja, milyen szolgáltatást kínál, majd a megrendelők válogathatnak tervezési, szerkesztési feladatokat végző szakemberek, zenészek, marketingesek, fejlesztők, fordítók, üzleti tanácsadók, edzők, coachok vagy akár oktatók között.
Mindenki mindenhol dolgozik
A rugalmasság és a munka változatossága persze csábító lehet, ahogy az is, hogy nem kell főnököknek felelnünk vagy idegesítő munkatársakat elviselnünk, de aki úgy dönt, ezt az életet választja, kockázatot is vállal. Egyéni vállalkozóként eleve hullámzó, mikor mennyi és milyen megbízáshoz férhetünk hozzá, nem járnak olyan juttatások, biztosítások és egyéb előnyök, amelyek a cégek teljes vagy részmunkaidős, bejelentett munkavállalóit megilletik.
Már az adózás sem olyan kedvező, mint akkor, amikor a katát választók még számlázhattak cégeknek: most a legjobb mód az átalányadózás lehet, de ez is nagyobb adóterhet jelent, mint a kata 50 ezer forintos havi költsége.
Az Európai Bizottság aktívan foglalkozik az alkalmi munkavállalás témakörével és a dolgozók problémáival. 2021-ben nyújtottak be javaslatot arra, hogy a digitális platformok munkavállalói ne egyéni vállalkozóként, hanem alkalmazottként dolgozzanak, ők maguk pedig munkáltatóként legyenek számon tartva. Ha elfogadják a javaslatot, az EU-n belül sok, a platformokon keresztül dolgozó alkalmi munkavállalót (ételfutár, Uber-sofőr stb.) megillet majd a minimálbér, a fizetett szabadság, valamint a munkahely elvesztése esetén igényelhető segélyek, a munkahelyi baleseti biztosítás, a nyugdíj. Egyes piacokon ugyanis állítólag sokan panaszkodnak arra, hogy bizonytalan a kifizetés, túl nagyok a munkaidővel kapcsolatos elvárások, és nincs anyagi biztonság - ami persze az egyéni vállalkozói lét sajátossága, de az ételkiszállító szolgáltatások esetében az esszenciális szerepet betöltő futárok szinte mind külsősök, nélkülük a szolgáltatás nem működne, így valamelyest érthető, hogy az ők alkalmazotti státuszba vételét sürgetik.
A futárcégeket tömörítő Delivery Platforms Europe egyesület attól tart, hogy a szabályozás hatására 250 ezer futár maradhat munka nélkül, és 800 millió eurónyi bevételtől eshetnek el a platformok. Szerintük az alkalmazotti lét szembemegy a rugalmassággal, pedig ez az egyik elsődleges oka annak, hogy a platformgazdaság résztvevői szabadúszóként tevékenykednek. Az Európai Bizottság úgy látja, az Európai Unió országai 1,6 és 4 milliárd euró közti extra bevételre tehetnek szert.
Egyelőre a platformgazdaság működik és növekszik, a lakáskiadás, a futárkodás, az alkalmi munkavállalás által kínált szabadság és lehetőségek sokakat csábítanak. Valószínű, hogy a jelenlegi szabályokon szigorítani fognak majd valamennyit, különösen azokon a területeken, amelyek most még szürke zónának számítanak, de mostanra javarészt sikerült eljutni egy olyan, mindenki számára előnyös helyzetbe, ahol a gig economy résztvevői nem tudnak kibújni bizonyos szabályok alól, ugyanakkor arra sincsenek rákényszerítve, hogy teljes munkaidőben alkalmazzanak dolgozókat, vagy dolgozóként elhelyezkedjenek valahol. Hogy mit hoz a jövő, meglátjuk, de egyelőre az új platformok megjelenése miatt vagyunk izgatottak - biztosan lenne még tere a terjeszkedésnek, vannak olyan szolgáltatások, amiket a platformgazdaság részévé, ezáltal jobbá is lehet tenni.
Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni, akkor vásárold meg a 2022/10-es PC World magazint, amely mellé értékes szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz.
