Néhány nappal ezelőtt már értékeltük a Samsung hajtogatható készülékei közül a nagyobbat, a tabletté nyitható Galaxy Z Fold 5-öt, ami ugyan több ponton is fejlődött az elődjéhez képest, inkább tűnik iteratív frissítésnek, ami nem feltétlenül hozza majd lázba azokat, akik tavaly tették le a voksukat egy összehajtható mobil mellett, még akkor sem, ha jelenleg ez fajtájának legerősebb darabja.
Első ránézésre a Flip 5 sem találta fel a spanyolviaszt, de néhány nap használat után egyértelművé vált, hogy olyan változásokat hozott az új készülék, amik alapvetően változtatják meg a hétköznapi használatot.
Ez a zsanér a zsánerem
Ahogy a Z Fold 5 esetében, itt is újradizájnolta a Samsung a zsanért, aminek köszönhetően végre teljesen laposra összehajtható a telefon, nincs fölösleges hézag a kijelző két oldala között. A mobil hangos és nagyon kielégítő puffanással adja tudtunkra, hogy becsuktuk. Továbbra is "csak" IPX8-as besorolást kapott a telefon, vagyis porállóság nincs, de az eddigi tesztek alapján sem a kijelző, sem a zsanér strapabírása miatt nem kell félnünk. Egy a napokban végzett, élőben közvetített független teszt során a Motorola összecsukható mobilja durván 120 ezer nyitást élt túl, míg az új Samsung több mint 400 ezret, így normál használat mellett évekig nem kell tartanunk a meghibásodástól.
Az új zsanérnak köszönhetően elvileg a panel is más ívben hajlik és kevésbé érezhető a gyűrődés, de míg a Fold 5 esetében valóban ez volt a tapasztalatunk, itt látható és egyértelműen érezhető is a felezővonal, főleg, hogy az ujjunkkal rendszeresen simogatjuk azt a részt. Ezen a téren bizony még van mit behoznia a Samsungnak, a konkurencia már sokkal ügyesebben hajtogatja a panelt. Maga a kasztni összecsukott állapotban 2 mm-rel vékonyabb lett, így kevésbé nyomja a zsebünket. A karcállósággról Gorilla Glass Victus 2 üvegborítás gondoskodik.
Nagy erő, nagy felelősség
Természetesen ez a készülék is megkapta az S23 szériában és a Z Fold 5-ben szolgálatot teljesítő Qualcomm Snapdragon 8 Gen 2 for Galaxy chipet, ami a 8 GB RAM-mal kiegészítve remekül teszi a dolgát. Nincs olyan játék vagy alkalmazás, amivel ne bírna el a telefon, és még a legdurvább terhelés során sem melegszik fel. Legalábbis nem érződik forrónak - akadnak olyan feladatok, például a videók exportálása, ahol érződik a thermal throttling: a vékonyabb kasztniban nehezebb hűvösen tartani ezt az erősebb chipet, így a szoftver kénytelen kicsit visszafogni a teljesítményt. A legkisebb, 128 GB-s tárhellyel szerelt kiadást idén már elhagyta a gyártó, így minimum 256 GB-on terpeszkedhetnek az appjaink és a képeink.
Az új SoC természetesen nemcsak erősebb, de effektívebb is az elődjénél, ennek az üzemidőre gyakorolt pozitív hatásait láthattuk is a Z Fold 5 esetében. Az akkumulátor kapacitása itt sem változott, maradt a 3700 mAh-s telep, az üzemidő azonban legfeljebb egy hangyányit javult, nincs érezhető különbség: továbbra is végig bír egy napot a telefon, de annál egy kicsivel sem többet. Ennek oka minden bizonnyal az új előlapi kijelző, ami nemcsak jóval nagyobb, mint tavaly, de a dinamikus képfrissítést sem támogatja. Így míg a belső panel 1-120 Hz között képes alkalmazkodni a tartalomhoz, az előlapi kijelző másodpercenként 60-szor frissít akkor is, ha Always On módban egy statikus képet jelenít meg, így pedig fölöslegesen fogyasztja az energiát.
Szintén nem esett át komolyabb változáson a kamerarendszer: a hátsó főkamerák pontosan ugyanazokkal a szenzorokkal és lencsékkel dolgoznak, amiket tavaly is láttunk, a belső, 10 megapixeles szelfi kamera viszont egy picivel nagyobbra tudja nyitni a rekeszt, ezáltal több fényt enged be, javítva az este vagy gyenge fényben lőtt képeinket. A Z Flip 5 kialakításának köszönhetően nagyon ritkán fogjuk ezt a szenzort használni, hiszen már a külső kamerákkal is nagyon könnyű dolgozni akkor is, ha mi magunk vagyunk a kép alanya. A Snapdragon 8 Gen 2 for Galaxy képfeldolgozó algoritmusának köszönhetően picit teltebbek, élettel telibbek, élesebbek a fotóink, videós fronton azonban ez a fejlődés nem igazán érhető tetten.
Egy kijelző mind felett
A legfontosabb újítás egyértelműen az új előlapi kijelző, vagy ahogy a Samsung hívja: Flex Window. Ez egy 3,4"-es, 720p-s kijelző, ami elsőre talán nem annyira lenyűgöző, mint amit a Motorola mérnökei álmodtak a RAZR+-ba, de hatalmas előrelépésnek számít, főleg ha összehasonlítjuk az előző generáció parányi paneljével, ami ehhez képest szinte használhatatlannak tűnik. Ez az a megoldás, ami végre értelmet ad az összecsukható telefonoknak, ami alapvetően megváltoztathatja, hogyan interaktálunk a készülékünkkel.
A panel sarka le van csapva, nem folyik körbe a kamerák körül, így leginkább egy mappa ikonra hasonlít. A külső panel gyárilag több mint féltucat widgetet támogat, amelyek közt ott van a naptár, az ébresztő, az értesítések és a digitális jólét, de aktiválhatunk bizonyos alkalmazásokat is. Ide tartozik megjelenéskor a Google térkép, néhány csevegő alkalmazás, mint a WhatsApp, de akár YouTube vagy Netflix tartalmakat is fogyaszthatnak ezen a kijelzőn a legelvetemültebbek. Nem feltétlen fogunk itt pötyögni (főleg azok, akinek hozzám hasonlóan nagyobb kezük van), de egy gyors válasz elküldésére még alkalmas lehet a felület. Vezérelhetjük innen a Spotify lejátszási listánkat, kezelhetjük a rutinokat. Egy 3rd party szolgáltatáson keresztül pedig gyakorlatilag bármit kiköltöztethetünk a külső kijelzőre, olyan appokat is, amiket egyelőre nem optimalizáltak, de ezek nem feltétlen nyújtanak majd jó felhasználói élményt.
A Flex Window dizájnja egyébként a végtelenségig testreszabható. Választhatunk rengeteg előre beállított template közül, amiket aztán tovább finomhangolhatunk egyedi információs pontokkal, fotókkal, de a pontos színárnyalatokat, átmeneteket is konfigurálhatjuk. Akinek van ehhez kedve, viccen kívül órákat eltölthet majd azzal, hogy teljesen a saját képmására formálja a panelt.
Egy eszköz, két telefon
A nagyobb kijelző által kínált extra funkcionalitás újradefiniálhatja a kapcsolatunkat a telefonunkkal. Vannak, akik régóta kacérkodnak azzal, hogy két telefont használjanak pusztán azért, hogy véletlenül se csússzanak bele mondjuk abba, hogy egy órán át pörgetik munkában a közösségi oldalakat. A Z Flip 5 már lehetővé teszi, hogy bizonyos alapvető dolgokat elvégezzünk anélkül, hogy ki kellene nyitnunk a telefont. Kezelhetjük az értesítéseket, készíthetünk képeket, válaszolhatunk a legfontosabb üzenetekre egy mondatban, és közben el vagyunk zárva minden mástól, így még az esélyt sem adjuk meg magunknak arra, hogy becsússzon 30 perc TikTokozás. Ez persze nem mindenkinél megy majd ilyen egyszerűen, de a legtöbb embernél valószínűleg már egy ekkora gát is elég ahhoz, hogy ne terelődjön el a figyelme.
A Samsung Galaxy Z Flip 5 továbbra sem szól mindenkinek, de ez lehet az a pont, ami felkelti azok figyelmét is, akik eddig szkeptikusak voltak a kagylómobilokkal kapcsolatban. Az anyaghasználat továbbra is prémium, a dizájn pedig beérni látszik, most már nem egy bénácska prototípus, hanem egy valódi felsőpolcos csúcskészülék hatását kelti az eszköz. A méretes előlapi panel nagyon komoly fegyver azok kezében, akik ráéreznek a benne rejlő potenciálra és hajlandóak változtatni a berögzült szokásaikon. Ha valaki erre nem vevő, az maradjon a hagyományos telefonoknál.
