Minden egyes adatátviteli technológia bejelentése kapcsán a teljes iparágnak meg kell mozdulnia, hiszen a mára mind offline, mind online módon könnyen összekapcsolható eszközök olykor extrém gyors adatcserére képesek. Legutóbb talán a Thunderbolt 5 megjelenése indított egy újabb hullámot, bár gyorsan hozzá kell tennünk, hogy egy csatolófelület és a mögötte kialakított hardveres és szoftveres réteg elterjedése években mérhető.
Az SD-kártyák esetében régóta köztudott, hogy eltérő specifikációs és sebességszintek érhetők el, az átlagfelhasználó nem is sejti, hogy a körömnyi memórialapka tudása mögött milyen fejlesztések bújnak meg. A kategóriát szabványszinten kezelő SD Association ismét hírt adott magáról, érkezik az új fejlesztési lépcső, aminek a gyártó és a felhasználók egyaránt örülhetnek.
Akár 2 GB másodpercenként - minden bizonnyal ezt a paramétert fogja mindenki kitűzni, amikor a közeljövőben új memóriakártyát vásárolna. Valójában azonban nem ennyire egyértelmű az új, 9.1-es verziószámmal érkező SD Express szabvány, a 2 GB-os határ a felhasznált vezérlés és csatolófelület maximuma. A jelenlegi PCI Express 3.0-s kapcsolatról 4.0-ra változik a kapcsolati érték, az egyszeres sávkiosztáson így elérhető 2 GB pedig minden bizonnyal régóta vágyott mérföldkő.
A direktíva alapján azonban a felhasználók négy osztályból válogathatnak majd, melyek minimum sebességeit jelzik majd a kártyákon feltüntetett Speed Class értékek. A 150, 300, 450 és 600 a másodpercenkénti olvasás és írás minimumát jelöli, a felső adatot várhatóan az egyes kártyagyártók fogják a saját portfóliójuknak megfelelően kialakítani. A konkrét, kézzel fogható SD-kártyák megjelenéséről azonban még szinte semmit sem lehet tudni, várhatóan 2024 második felétől várható tömeges elterjedés.
Érdemes kivárni, bár minden egyes szabvány fejlődése magában hordozza a gyors elavultság veszélyét is. Nincs ez most sem másként, a PCIe 4.0-ra váltással még bőven van mozgástere az SD Associationnek, elég csak megdupláznia az egyszer sávkiosztást, és máris 4 GB lesz a másodpercenkénti maximum. A hatékonyabb energiamenedzsmentre és a hőtermeléssel kapcsolatos kontrolra egyre nagyobb szükség lesz, a fizikai méretek ugyanis nem fognak változni, az egyre gyorsabb adatátvitel mellékhatásaival azonban foglalkozniuk kell.
