Igazán izgalmas szelete a PC-s világnak az, amit a Raspberry képvisel. A csupasz kinézetű, elképesztően kis méretben szinte teljes értékű gépként viselkedő, mondhatni célhardverekből építkező platform hamar belopta magát a kezdetben még picike, de idővel óriásira duzzadó célközönség szívébe. Annyira sikeres a koncepció, hogy több ismert PC-gyártó megkísérelte lemásolni a receptet, és egész üzletágak épültek fel a fejlesztői, ipari területekre, valamint beágyazott rendszerekre hangolva.
2019 óta sok idő telt el, és épp itt volt az ideje, hogy a Raspberry bedobja az új fejlesztését, ami iparági tapasztalatokat alapul véve minden bizonnyal úgy készült, hogy nagyobb teljesítménnyel és az aktuális technológiáknak megfelelő tudáskészlettel rendelkezzen. Egyfajta organikus fejlődéssel, ami elvárható a piacot megformáló cégtől. Nos, az eredmény felülmúlta a várakozásokat, tisztán látszik, hogy a mérnökök odatették magukat az elmúlt 4 évben.
Új platform és chipdizájn
Aki használt már hasonló mini-masinát, pontosan tudja, hogy a kis nyomtatott áramkörnek az ún. alkalmazásprocesszor a lelke. Nincs ebben semmi meglepő, azonban a nagyfokú integráltság miatt nagyon nem mindegy, hogy az AP pontosan mire képes, és milyen számítási kapacitással rendelkezik. A Pi 5 fejlesztése során nemcsak az elvárható fejlődési szintet vették célba, hanem a platformot is átformálták, másképp szervezve az egyes részegység közti, vezérlés terén teremtett összhangot.
A központi egység ezúttal is a Broadcomtól érkezik, a BCM2712 négy darab ARM-Cortex A76 magra épül, melyek maximális órajele 2,4 GHz lehet. A grafikai és multimédiás feladatokat az 1 GHz-es órajelen üzemelő VideoCore VII integrált egység látja el, ami 4 vagy 8 GB-nyi LPDDR4X-4267 memóriához férhet hozzá. Amellett, hogy ez így már elegendő erőt jelent két darab 4K60p kijelző meghajtásához, fontos adalék, hogy a lapka kisebb csíkszélességen készül, a 16 nm-es gyártósorról érkezve minden bizonnyal a teljesítmény/energiafelhasználás arányban is előrelépés történt az elődhöz képest.
A platformszintű változást először akkor vehetjük észre, amikor szemünk az RP1 I/O-vezérlőre tekint. A Raspberry csapata a "chiplet" kifejezést használja, de valójában ez itt nem egészen az, mint amit az AMD vagy Intel esetében ugyanennél a szóhasználatnál láthattunk. Az első, saját tervezésű I/O-lapka tulajdonképpen a külső kommunikációs szabványok többségét átvette az AP-től, melyhez négy darab PCIe 2.0 sávon csatlakozik. Az RP1-ben található az USB-vezérlő, a gigabites Ethernet illesztőfelület, a videokimenet kezelése, illetve egyéb, adatcserére képes interfészek. A döntés mögött egyébként a jövőbeni fejlődési szakaszok teljesítése és a gyárthatóság biztosítása állt, most jött el ez a pont, hogy a teljesítménynövelést megadó részegysége és a lap tudáskészletének bővítése nem lehetséges továbbá egy lapkában a megfelelő gazdaságosság és hatásfok mellett.
Erőben és hűtésben gazdag
A BCM2712 és az RP1 mellé érkezett meg a Renesas DA9091 energiaellátásért felelős lapkája, ami finomabb tápellátásra és nagyobb áramerősségre képes annak érdekében, hogy az AP minden terhelési szinten a megfelelő számítási kapacitást adhassa le. Páran biztos örülni fognak a nyomtatott áramkörre helyezett fizikai bekapcsológombnak, az új készlet ereje viszont erősebb tápegységet kér, a Pi 5-höz 27 W-os töltő jár. Működőképes a korábbi táppal is, ám ekkor az USB-portok áramerőssége jóval alacsonyabb lesz; nincs miért megmaradni a régi verziónál.
A kiegészítők terén is sok változás történt, a laphoz járó burkolat felépítése és rögzítése felhasználóbarátabb lett (nem kell többé az SD-kártyával bíbelődni), illetve része lett egy kis ventilátor, ami a központi processzorral érintkező borda mellett a teljes lapot is képes átszellőztetni. Eggyel komolyabb hűtési erőt garantál az Active Cooler, amely erősebb légkavarót és a többi lapkát is befedő bordát kínál kifejezetten azon felhasználási módokhoz, amikor szinte folyamatosan magas terhelést kap a Pi 5.
A hőháztartást kezelő egységek már rendelhetők, a gyors tárkapacitást hozzáadó M.2 HAT azonban még csak prototípus állapotában mutatta meg magát. A gyártó közlése szerint 2024 első felében jelenhet meg a kiadásra jelölt verzió, ami rögtön két elrendezésben kínálja fel elsősorban SSD-meghajtókkal történő bővítést (az M.2-szabványnak köszönhetően természetesen más vezérlő is használható a HAT-ben). Erre vagyunk leginkább kíváncsiak, hiszen a kiegészítő NYÁK-nak a felrakott aktív hűtés és borítás mellett is használhatónak kell lennie.
Olcsón jót!
A bejelentés egyik legfontosabb része a piaci megjelenés és ár. A hazai felhasználók már rendelhetik a 4 vagy 8 GB memóriával felszerelt Pi 5-öket, az első szállítmányok értékesítése október 23-án indul. A két verzió között pont tízezer forint a különbség, a belépőmodellért 29 990 Ft-ot, míg a 8 GB-os példányért 39 990 Ft-ot kérnek. Az elődhöz mért árnövekedés 5000 Ft, ami a fejlődést figyelembe véve elfogadható különbség.
