Játékra fel: határt szab a GPU
Különleges kategóriának számít a kifejezetten játékra optimalizált notebookoké, amelyek népszerűsége az elmúlt években lőtt ki igazán, és ennek megfelelően a cégek is folyamatosan bővítik kínálatukat. Az alapszinten sokszor közönséges notebookok közepesen erős dedikált grafikával ellátott változatait találjuk, a felső árszegmensben viszont sokkal gyakoribbak a kifejezetten ide tervezett célgépek, egyedi, sokszor RGB LED-ekkel felturbózott külsővel és tényleg már szinte asztali gépeket megszégyenítő sebességgel.
Persze attól még nem lesz egy notebook "gamer", hogy dedikált GPU van benne - ha valóban játszani akarsz, akkor sajnos van egy minimális teljesítményszint, ami alatt a modern játékok egyszerűen már használhatatlanok. Szerintünk ez ma nagyjából a 3050 Ti szintje - ez a VGA átlagos minőségi beállításokkal, Full HD felbontásban a legtöbb játékot képes elfogadható sebességgel futtatni (ha szükséges, a DLSS segítségével). Fontos, hogy a processzort is érdemes a grafikus kártya szintjére hozni, de nem kell annál sokkal erősebb CPU-ba fektetni a pénzt, hiszen plusz játékteljesítményt az nem hoz. A kiegészítőket illetően itt a 16 GB memóriára már igenis szükség lesz, és ami fontos, hogy a háttértárnál az 512 GB jelenti a minimumot, hiszen egy-egy telepítés akár 50-80 GB-ra is rúghat. Mindezek fényében jó ajánlat lehet például a Lenovo IdeaPad Gaming 3, amely körülbelül 360-370 ezer forintért egy Ryzen 7 5800H processzort, GeForce RTX 3050 Ti grafikát, 16 GB memóriát és 512 GB SSD-t kínál. Fontos jellemzője még a gamernotebookoknak a kijelző is, ezzel a modellel egy full HD-s, 165 Hz-es frissítésre képes, G-Sync kompatibilis példányt kapunk. Az IdeaPad Gaming 3 további előnye, hogy kívülről nem néz ki nagyon különlegesnek, azaz nyugodtan magunkkal vihetjük dolgozni is, nem lógunk ki vele az irodában vagy a vonaton.
A gamernoteszgépek középkategóriáját már RTX 3060 de még inkább RTX 3070 VGA-kkal szerelik, ebben a csapatban játszik például az Asus TUF Gaming A15 egy változata, amely 580-600 ezer forintba kerül, és Ryzen 7 6800H processzorral, 16 GB memóriával, 1 TB-os SSD-vel és RTX 3070-nel rendelkezik. A kijelzőt is felkészítették a nagyobb sebességre, ugyanis itt már 300 Hz-es maximális frissítési sebességet kapunk Adaptive Synckel, tehát a kijelző képes a VGA tempójához igazítani a képkockák megjelenítését, ami folyamatosabbá teszi a látványt.
Természetesen ha a pénz kevésbé szab határt a választásban, tetszőleges magasságokba lehet srófolni a játékra optimalizált notebookok árait. Itt van például érdekességképpen a ROG Strix G533, amelynek alaphardvere egy AMD Ryzen 9 6900HX-et, 32 GB RAM-ot, 1 TB-os SSD-t és GeForce RTX 3080 Ti-t tartalmaz, természetesen bőven a milliós határ felett. Ami ezeknél a nagyon drága, játékra optimalizált notebookoknál igazán fontos, az nem is ez a négy komponens, hiszen ezeket itt már szinte mindig a gyártók legfelső polcáról válogatják, hanem az olyan körítések, mint a kijelző, a tápellátás és a hűtés. A képernyő kapcsán már érintettük a magas frissítési frekvenciát, ez ebben a kategóriában lényegesebb, mint a magas felbontás.
Érdemes legalább 165 Hz-es frissítésű panelt keresni, lehetőleg valamilyen VRR (Adaptive Sync, FreeSync, G-Sync) megoldással és persze legalább full HD felbontással. A játékoknak jót tesz a magas kontrasztarány és különösen a nagy színtér is, hiszen így sokkal több részlet jelenik meg a képernyőn.
A tápellátás kapcsán a CPU és a GPU maximális TGP-je érdemel figyelmet. Ezt nem minden notebooknál könnyű a hirdetésekben megtalálni, de a gyári oldalon általában már utalnak rá. Például az említett ROG Strix G533 esetében ezt 125 watt + 25 wattban adják meg. Ezzel kapcsolatban nem árt tudnod, hogy jelentése szerint maximális terhelésen a GPU akár 150 wattot is fogyaszthat, ami értelemszerűen nagyobb sebesség elérését teszi lehetővé, mint ha csak 110 wattot adnánk a GPU-nak. A szóban forgó RTX 3080 Ti kapcsán az Nvidia 80-175 watt közötti TGP beállítását teszi lehetővé, de az utóbbit csak nagyon vaskos gépházaknál láthatjuk.
Ezzel kapcsolatban pedig elérkeztünk a másik fontos komponenshez, a hűtéshez, amely szintén oroszlánrészt vállal abban, hogy a notebookba épített hardverek tényleg megfelelő sebességgel dolgozhassanak. Ha ugyanis a CPU és a GPU összesen körülbelül 250 wattot vesz fel, akkor az ennek megfelelő hőmennyiséget le is kell adni a környezet felé, különben az alkatrészek túlmelegednek, a rendszer pedig csökkenteni kezdi a sebességet, hogy megelőzze a károsodást. Sajnos a hűtés képességei ritkán derülnek ki a specifikációkból - erről inkább a független tesztekből lehet tájékozódni, de némi támpontot adhat az a tény is, hogy sok ventilátorral, nagy szellőzőnyílásokkal és vastag gépházzal általában könnyebb a hőcsere.
Kreatív profi
A játékra optimalizált notebookok közeli rokonai a pár éve terjedésnek indult "kreatív profi" noteszgépek. Ezek lényege, hogy az olyan, a kreatív iparban tevékenykedő szakembereknek szánják őket, akik videókat vágnak, fotót szerkesztenek, audiovizuális tartalmakat gyártanak. Az általuk támasztott igények nagyon hasonlóan a játékosokéhoz, a két notebook-kategória között tehát egész jó az átjárás, de van két fontos különbség: az egyik, hogy szemben a GPU-ra koncentráló játékprogramokkal, itt inkább a CPU-ra érdemes költeni, a másik, hogy a kijelzőnek nem a sebessége, hanem inkább a felbontása a fontos.
Egy példa a középkategóriás, jó áron kínált kreatív gépre az Asus VivoBook Pro 16X OLED sorozatának 530 ezer forintba kerülő, Core i7-11370H-val, 16 GB RAM-mal (ezt mi azért bővítenénk 32 GB-ra) és 512 GB-os SSD-vel érkező változata. Ebben a notebookban egy GeForce RTX 3050 dolgozik, ami játékra már kevés lenne, a multimédiás alkalmazásokon viszont sokat gyorsíthat. A kijelző egy 16 inches, 3840×2400 pixeles OLED-panelt használ, amely nemcsak végtelen kontrasztot és nagyon magas, 550 nites fényerőt kínál, de gyárilag kalibrált, és színtere is hatalmas.
A felső kategóriában jó választás lehet az egymillió forintos határt éppen átlépő Asus ProArt StudioBook 16 OLED, Core i9-11900H-val, RTX 3060-nal, 2 TB SSD-vel és 64 GB RAM-mal. A hangsúly természetesen itt is a kijelzőn van, amely az előbbi gépben is dolgozó panelre épül.
Ahogy a gamerkategóriában, úgy az árak tekintetében a határ itt is a csillagos ég: a csúcson általában valamilyen munkaállomásokba való processzort (például Xeont) vagy GPU-t (tipikusan a Quadro RTX A-szériából) találunk a burkolat alatt.
Természetesen a kijelző itt is kötelezően legalább UHD felbontású, és nagy fényerőt, nagy színteret kell biztosítani, gyárilag pontosra kalibrált színek mellett.
Prémium munkagépek
Nem csak a játékra vagy tartalomgyártásra szánt gépekre lehet sokat elkölteni, hiszen az "egyszerű" munkára szánt notebookok világában is létezik prémiumkategória. Ide tartoznak azok a példányok, amelyeket tényleg a nagyvállalati igényekre terveztek, és nemcsak erős hardvert, hanem az ehhez szükséges megbízhatóságot és szolgáltatásokat is meg kell fizetned. Végfelhasználóként ezeknek a modelleknek akkor van értelmük, ha nagyon sokat hordozod őket, fontos a megbízható működés és esetleg az, hogy viszonylag magas áron tudd majd eladni őket használtan is. A kategória legismertebb képviselői a Lenovo ThinkPadek vagy a Dell Latitude-ok. A hardver tekintetében ugyanakkor, ha nincsenek speciális igényeid, nem érdemes nagyon felfelé menni: sokszor előfordul, hogy egy Core i9/Ryzen 9 alig valamivel gyorsabb a napi használatban, mint egy Core i7 vagy akár Core i5, a rendelkezésre álló plusz teljesítményt ugyanis a melegedés miatt nem tudja kihasználni a rendszer. Ilyenkor többet érsz azzal, ha gyengébb processzort, de több memóriát, nagyobb SSD-t választasz.
Átalakítható notebookok
Végül ejtenénk pár szót a tabletté is alakítható 2 az 1-ben noteszgépekről is. Korábban ezek ritkaságszámba mentek, de az utóbbi időben egyre több modellből készül ilyen változat is. Fontos azonban tudnod, hogy valamilyen szinten ezek még mindig kompromisszumot jelentenek: az érintésérzékeny képernyő rendszerint jobban tükröződik, mint a sima, a kijelző teljes körbeforgatását lehetővé tévő zsanérok pedig sérülékenyebbek és/vagy nehezebbek, mint "sima" változataik. Tehát akkor érdemes ilyen notebookot vásárolni, ha tényleg szükséged van a táblagépüzemmódra.
Új vagy használt?
Notebookot vásárolni nemcsak újonnan lehet, hanem használtan is, a nagyobb árveréses és apróhirdetéses oldalak tele vannak jobbnál jobbnak tűnő ajánlatokkal. De vajon mennyire jók ezek? Érdemes használtan noteszgépet venni? A válaszunk az, hogy természetesen igen, de fontos tisztában lenni pár szabállyal (és itt most nem arra célzunk, hogy ne utalj előre pénzt ismeretleneknek). A legfontosabb, hogy ha nem értesz igazán a noteszgépekhez, vagy nem saját használatra veszed, akkor célszerű nem magánszemélytől, hanem egy ismertebb üzlettől vásárolni, így legalább minimális garanciára számíthatsz.
Bár kissé drágábbak, jó ötlet egy "gyárilag felújított", angol szakkifejezéssel refurbished notebookba beruházni. Ezeket vagy a gyártó maga, vagy valamilyen ismertebb szakszerviz, bolt nézi át, pucolja ki és szükség esetén hozza rendbe. Előnye, hogy biztos lehetsz abban, hogy egy valóban működő, rejtett hibáktól mentes gépet kapsz, amelynek igazából legfeljebb az lehet a hátránya egy valóban teljesen újjal szemben, hogy nem a legfrissebb hardvert használhatod (és persze a jótállás is rövidebb).
Egy ilyen refurbished notebook tehát jó választás, ha szeretnél egy kicsit spórolni, és nem zavar, hogy nem a legfrissebb modell kerül a birtokodba. Ezzel kapcsolatban azt javasoljuk, hogy a következőkre figyelj:
1. Bármennyire is átnézik, azért egy notebook a használatban "kopik", a zsanérok elengednek, a burkolat sérül. Egy átlagos otthoni felhasználásra szánt gépen ez jobban, egy üzleti modellnél kevésbé érződik, hiszen az utóbbiakat nagyobb igénybevételre tervezik. Ezért az előbbiből legfeljebb egy-két, utóbbiból viszont akár két-három éves példányokat is érdemes megnézni. Persze a hardverre így is oda kell figyelned - a Windows 11 például legalább nyolcadik generációs Intel vagy 2xxx-es sorozatba tartozó Ryzen processzort igényel (a teljesség kedvéért azért megjegyeznénk, hogy többféle Athlon és Athlon Gold CPU is támogatott) a működéshez.
2. Úgy igazán csak az elmúlt egy-két évben kezdtek a kijelzőkre is odafigyelni a gyártók, régebben az általános felhasználásra szánt gépekbe sokszor kerültek pocsék - például HD Ready TN-panelre - épülő képernyők. Sokszor még egy konfiguráción belül is változik, hogy melyik panel került az adott gépbe, ezért érdemes vásárlás előtt legalább bekapcsolni a kiszemelt példányt.
3. A felújított notebookoknál kevésbé fordul elő, a "klasszikus" használtcikk-piacon azonban gondot okozhat az élete vége felé járó akkumulátor. Ha nem tervezed sokat hordozni a gépet, akkor ez nem biztos, hogy probléma számodra, de ha nem ez a helyzet, akkor keress rá az interneten, hogy beszerezhető-e gyári vagy akár utángyártott áramforrás a kinézett modellhez. Ha esetleg vásárlás előtt lehetőséged lesz kipróbálni a gépet, Windows alatt egy rendszergazdai jogosultsággal indított parancssorba írd be a powercfg/batteryreport/output "C:\battery-report.html" parancsot. A művelet végén nyisd meg a C:\battery-report.html fájlt, ebben megtalálod az akkumulátor részletes adatait - többek között az elhasználódás mértékét is.
Ha szeretnél hasonló cikkeket olvasni, akkor vásárold meg a 2022/10-es PC World magazint, melléjük pedig értékes szoftvereket és teljes játékot is kapsz!
