Nemrégiben számoltunk be arról, hogy egy elképesztő, 540 Hz-es monitort villantott az Acer, amivel még magasabbra helyezte a lécet és feladta a leckét azoknak, akik egy ennél is nagyobb képfrissítési rátával rendelkező monitorral szeretnének előrukkolni. A képfrissítési gyakoriság mellett azonban számos más olyan tényező is van, amivel megpróbálnak kitűnni a gyártók az igen népes és egyre bővülő piacon.
Itt van például a Samsung is az Odyssey névre keresztelt, kifejezetten játékra optimalizált monitorjaival, amik nem csak hogy minőségiek, több modell egészen elérhető áron szerezhető be.
Természetesen a techóriás sem riad meg, ha kísérletezésre kerül a sor, minden bizonnyal ebből a hozzáállásból is sokat magával vitt a gyártó akkor, amikor piacra dobta az Odyssey Neo G9 monitorokat, azokat az ívelt és ultraszéles paneleket, amik hihetetlen képminőség mellett nyújtanak elképesztő teljesítményt. Vagyis csak nyújtanának, ugyanis a 57 colos gigantikus modellnél komoly gondok akadtak akkor, amikor az RTX 4090-es kártyákkal próbálták kihozni belőlük a maximumot.
A hírek az egyik techoldal monitortesztjét követően kaptak szárnyra, ugyanis sem a DisplayPort 2.1, sem a HDMI 2.1-es csatlakozás során sem volt képes 4K 240 Hz-re a monitor a 4090-es kártya mellett. A tesztből egyébként az is kiderült, hogy az Intel új Arc kártyáinál is jelen volt a probléma, így egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy csak az AMD Radeon RX 7000-es sorozatú grafikus kártyái képesek a 7680x2160-as felbontású 240 Hz-es képfrissítési frekvencia kezelésére.
A jelenség igen furcsa és pontos magyarázatot eddig nem kaptunk arról, hogy mi is állhat a probléma hátterében. Felmerült az, hogy bizonyos szoftveres korlátozások lehetnek jelen az Intel és az Nvidia kártyák szoftveres oldalán, de egy kicsit összetettebb elmélet is napvilágot láttot, miszerint a gondok a sávszélességből adódhatnak.
Ennek az informatikai háttere kicsit bonyolultabb, azonban ahhoz, hogy ezt megértsük, talán könnyebb, ha az Odyssey Neo G9 kijelzőre úgy tekintünk, mint két egymás mellett elhelyezkedő 4K 240 Hz-es monitorra. Nos, egy tömörítetlen, színenként 10 bites, 240 Hz-es színű 4K-s adatfolyam átvitele 54,84 Gbit/s-os, két ilyen adatfolyam átvitele pedig ezek alapján 109,68 Gbit/s sávszélességet igényel. A legmagasabb sávszélesség, amit ma egyetlen csatlakozással elérhetünk, az a 77,37 Gbit/s, így bármilyen kapcsolatot is használunk, szükségünk lesz az úgynevezett Display Stream Compression (DSC) technológiára ahhoz, hogy teljes pompájában csillogjon a panelünk.
A DSC lényegében képes arra, hogy bármilyen képet 8 bit per pixelre tömörítsen anélkül, hogy a képminőség látványosan romlana. Természetesen a pontos tömörítési arány a tartalomtól függően változhat, de általánosságban elmondható, hogy a vizuálisan komplexebb szegmensek esetében a DSC alacsonyabb tömörítési rátát, míg az egyszerűbb részeknél magasabb tömörítési rátát használ. Itt kanyarodunk vissza a monitorunkhoz, amelynél a DSC engedélyezésével elméletileg csak 36,56 Gbit/s-ra lenne szüksége, így a HDMI 2.1 által biztosított 48 Gbit/s elegendő lehet.
A probléma megoldása ezek alapján egész egyszerűnek tűnhet, azonban a tömörítési folyamat megkezdése előtt a tömörítetlen videóképet először fix méretű szegmensekre, vagy ha úgy tetszik szeletekre kell osztani. Ennek a mentén egy új változó lép az egyenletünkbe, mégpedig a szeletszélesség. A teljes felbontással kombinálva ez az a paraméter, amely meghatározza azt, hogy egy képkocka pontosan hány szeletre is van felosztva.
Míg maga a DSC működése rugalmas, addig ennek bizonyos hardverekben és szoftverekben történő alkalmazása elsősorban a népszerűbb felbontásokra (1080p, 1440p és 4K) van optimalizálva, így nagyon könnyen lehet, hogy a "kettős" 4K-s felbontással nem tud mit kezdeni. Ha egy adott felbontás nem a megfelelő számú szeletet hozza létre, akkor az jelentős teljesítménycsökkenéssel vagy egyéb, a használat során felmerülő problémával járhat, ami megmagyarázhatja az Nvidia és az Intel kártyáinál jelentkező rendellenességeket.
Mindenesetre egyelőre ez is csak egy tipp és pontos magyarázat nincs arra, hogy a modern videókártyák miért nem tudják megfelelően kezelni a Samsung hajlított 57 hüvelykes Odyssey Neo G9 paneljét. Remélhetőleg az egyszerűbb út is járható lesz majd, így egy szoftveres frissítéssel sikerül orvosolni a gyártóknak a problémát. Ha nem, akkor még az is könnyen megeshet, hogy a monitor csak az AMD RX 7000-es sorozatú grafikus kártyáival működhet majd megfelelően, aminek minden bizonnyal nem örülnének a Samsungnál.
