Néha van olyan, hogy a technológiai ipar kifejleszt valami újdonságot "csak úgy", tehát nem a hatalmas kereslet kielégítésére, hanem azért, mert például időközben elérhetővé válik egy addig nem létező eljárás, ugrik egy nagyot a gyártástechnika, vagy egyszerűen csak valaki rákap egy vad ötletre. Ilyenkor aztán jó esetben a vásárlóközönség rájön arra, hogy a szeletelt kenyér után ez a legjobb dolog, ami a világgal történhetett, és új divatot csinál belőle (helló, iPhone), de olyan eset is bőven akad, amikor bizonyos idő elmúltával kiderül, hogy hiába jó az új találmány, igazából nem valós igényeket fed le, és minden nagyszerűsége ellenére nem arat üzleti sikert (helló, Google Glass).
Nemrég írtunk arról, hogy a tabletpiacról derült ki hasonló, bár tény, hogy a táblagépeknek legalább volt pár tényleg jó évük, mielőtt kiderült, hogy alulról megeszik a piacukat az egyre nagyobb okostelefonok, felülről pedig a tablet-laptop hibridek, így a "hagyományos" tabletek forgalma rohamosan zuhan. Van viszont ennél gyorsabban elhasaló szegmens is.
Viselni, vagy elviselni?
A viselhető kütyüs, okosórás bizniszről beszélünk, ami egyre több olyan jelet mutat, ami szerint bármennyire is ettől várták a következő nagy üzleti durranást, pár apróbb pukk után máris lejtmenetbe került.
Mostani írásunk apropója, hogy a CNBC információi szerint az Intel teljesen leépítette a viselhető eszközökkel foglalkozó üzletágát. Ez már csak azért is ciki, mert a gyártó mindössze három éve vásárolta meg a Basis nevű gyártót, amely ígéretesen indult a wearable piacon: a chipgyártó célja egyértelműen az volt, hogy saját technológiáit a Basis megoldásaival ötvözve az akkoriban hatalmas lehetőségként kezelt kütyüpiacon is uralkodók legyenek, legalább annyira, mint a processzorok területén.
"Szegény" Intel aztán párszor a piac milyenségétől függően is megbotlott az ügyben, pedig minden olyan jól indult. Kiadták például a Basis sorozatba tartozó Peak okosórát, ami azért számított különlegesnek, mert a versenytársak 1-2 napos akkuidejéhez képest ez a modell akár 4-5 napig is működött egy feltöltéssel. Viszont kiderült, hogy (talán pont az erődemonstráció miatt) az eszközök veszélyesen túlmelegszenek, és akadt olyan darab is, ami szabályosan tüzet fogott, ez pedig egy csuklón hordható eszköz esetében nem épp vevőcsalogató dolog, az Intel kénytelen is volt egy gigantikus termékvisszahívást végigcsinálni. Végül nem is javították meg a szériát, a sorozatból csak egy másik, Titanium nevű modell jelent meg, aztán csend lett.
Először tavaly jöttek hírek arról, hogy a gyártó beláthatta az üzleti melléfogást: akkor a Basis csapat 80 százalékának felmondtak, a TechCrunch pedig belsős infókra hivatkozva megírta, hogy ez a viselhető kütyüs divízió leállításának kezdete. Akkor az Intel veszettül tagadta mindezt, de a mostani CNBC-s infók alapján úgy tűnik, azóta már véghez is vitték az üzletág teljes berekesztését, már csak ennek bejelentésével várnak a következő pénzügyi jelentésig. A megmaradt alkalmazotti gárda innentől a kiterjesztett valósággal kapcsolatos fejlesztéseken dolgozik - csak nehogy lufi legyen ebből is.
Másoknál se rózsás a helyzet
Ha végignézünk a webáruházak kínálatán, azért még találunk viselhető eszközöket, melyeknek egy része okosóra, többsége pedig valamilyen fitness-kiegészítő, leginkább okoskarkötő. Vannak sikeresebbnek tűnő sztorik is (például az újrainduló Nokia nemrég építette be teljesen a korábban felvásárolt Withings gyártót), de jellemzően inkább vészjósló csend honol.
Az okosórák, amikről pár éve még az összes gyártó és elemző azt hitte, hogy mostanra mindenkinek ott virítanak majd a csuklóján, amolyan "futottak még" üzemmódban fogyogatnak. Az Apple Watch a második szériánál tart, és állítólag sikeres (de persze az Apple sajtótájékoztatóin minden saját termékről ódákat zengenek), viszont eladott darabszámról nem igazán dicsekednek ők sem. Ugyanígy az éves bemutatók végefelé emlegeti saját okosóráikat a Samsung is. A jelek szerint ezek a kütyük megmaradnak az óra-piac egyik választható szereplőjének, de semmiképpen sem vették át a vezetést sem itt, sem a számítástechnika összességében.
A fitneszkütyükről pedig időközben egyre több olyan tanulmány, elemzés és kritika lát napvilágot, melyek szerint elég óvatosan illik kezelni az általuk jelzett információkat és eredményeket. Például több egészségügyi szervezet figyelmeztetett arra, hogy ne vegyük készpénznek az ilyen kütyük által mutatott elégetett kalóriák számát, ez ugyanis a valós mérések szerint plusz és mínusz irányban is összevissza eltérhet. Erről még pár éve egy másik portálnál a cikk írója saját teszttel is meggyőződött: ekkor két különböző fitneszkarkötő került a két csuklóra, valamint két külön okostelefon a két zsebbe, ezután elindult egy sétálós próbakör, melynek végén mindegyik eszköz markánsan más adatokat prezentált, a megtett úttal kapcsolatban akár kilométeres eltérések is adódtak.
Hasonló próbálkozások miatt a fitneszkarkötőket mostanában inkább olyan motivációs divatkütyüként kezdik kezelni a tájékozottabbak, amelyek amolyan irányadó, motivációs tevékenységgel segíthetik az edzést, de az általuk mért adatokkal nem lehet valóban számolni. Ilyesmire pedig aztán nehezebben is költenek a vásárlók.
A mostanában megjelent elemzői vélemények szerint az okoskütyük jövője egyrészt a marginalitás lesz, többek szerint másodvonalbeli gyártók olcsó termékeivé szelídül az egykor nagy reményekkel elindított termékvonal. Másrészt pedig pont a professzionális felhasználásra mennek rá majd többen, így orvosi, diagnosztikai kütyük gyártása lesz a lehetséges jövő. Bármelyik is jön be (vagy akár mindkettő), az már látszik, hogy az a bizonyos nagy durranás, amelynek szellemében hamarosan lesz minden csuklón oksóra, a másik kézen okoskarkötő, a láb alatt okosmérleg, és még egy csomó hasonló kütymüty a zsebben és a táskában... nos, ez a kánaán nem jön el.
Már csak az a kérdés, akkor mi lesz a következő irány. A jelek szerint az első pár év relatív érdektelensége után mégis szeárnyra kap a VR, ráadásul jön a kevert valóság, aztán majd öt év után térjünk rá vissza, hogy ezekről is hasonló cikket kell-e írni, vagy mindenki VR/AR sisakban megy-e munkába a metrón.
