Az asztali számítógépen használható böngészők piaca nem az a terület, amely folyamatosan és nagy sebességgel változik, legalábbis a piaci szereplők közel állandók, pozíciójuk pedig betonbiztos. A Chrome részesedése évek óta 65 százalék körül ingadozik, a sokáig második Firefox pedig hosszú ideje lassú csökkenő trendben van, jelenleg 7,5 százalékon áll. A felhasználók többsége az adatok alapján a Mozilla böngészőjétől az Edge-hez vándorol, hiszen a Microsoft alkalmazása éppen ellentétes pályát jár be; a Statcounter legfrissebb adatai szerint a szoftver 12,95 százalékos részesedéssel éppen most érte el a valaha mért legmagasabb szintet. És persze ott a Safari, a maga 9 százalékos, és az Opera pedig a 3 százalékos részesedésével.
Ez összesen öt böngésző, övék a piac 97,5 százaléka. Az összes többi alkalmazás, amelyekből szép számmal akad, a maradék 2,5 százalékon osztozik - ide tartozik a Brave vagy az egyik legújabb fecske, a DuckDuckGo Browser is. A 2,5 százalék egyébként abszolút értékben sem sok, de akkor tűnik csak fájdalmasan kevésnek, ha figyelembe vesszük, hogy legalább 50 alternatív böngésző létezik még…
Érdemes arra is tekintettel lenni, hogy a gépen futó operációs rendszernek is igen nagy szerepe van abban, hogy milyen böngészőre esik a választás; Mac OSX alatt a felhasználók túlnyomó többsége Safarit vagy Firefoxot használ, Linux alatt pedig a Firefox számít egyeduralkodónak. Tesztünk szempontjából ennek nincs nagy jelentősége, mert nyilván ugyanaz a szoftver Windows alatt és Linux alatt szinte pontosan ugyanazt nyújtja. Ez azt jelenti, hogy a sokszínűség leginkább arra a csoportra jellemző, amely Windowst használ.
Régi motorosok
Chrome, Edge, Safari, Firefox és Opera - az előbb már említettük, hogy ez az öt böngésző uralja a piacot, hiszen kombinált piaci részesedésük a számítógépes világban 97,5 százalék. Az öt böngésző közül három használ "saját" motort: a Google a Blinket, az Apple a WebKitet, a Mozilla pedig a Geckót fejleszti és gondozza. A motor számít a böngészők lelkének, hiszen ez a komponens gondoskodik arról, hogy a letöltött adatok (HTML-kód, CSS, képek stb.) fogyasztható formában jelenjenek meg a kijelzőkön, továbbá ez a komponens felel az alapvető biztonsági funkciókért és a böngészőn keresztül a felhasználók által küldött adatok kezeléséért is. Az Edge és az Opera - valamint az alternatív böngészők többsége - Chromium alapú, vagyis saját motor helyett a Google-féle Blinket használják.
Mind a három motorról tudni kell, hogy maximálisan modernnek számítanak, jelentős eltérés nincs közöttük sem HTML- sem CSS-támogatás terén, sem abban, hogy milyen multimédiás fájlokat, milyen betűkészleteket, milyen operációs rendszereket támogatnak. A kompatibilitás mellett a motorok teljesítménye is közel azonos, így teljesen mindegy, hogy milyen böngészőt használ valaki, a weboldalak önmagában attól, hogy mi kezeli őket, nem fognak érezhetően gyorsabban vagy lassabban betöltődni. A böngésző jelentősége éppen ezért ma már nem teljesítmény vagy biztonság szempontjából fontos, hanem a kapcsolódó szolgáltatások miatt - merthogy ebben viszont vannak eltérések, nem is kicsik.
Google Chrome
A piac vezető böngészője a Chrome, amelyet asztali számítógépen a felhasználók közel kétharmada használ. Gyors, de nem túl energiatakarékos, szolgáltatásait tekintve pedig ma már inkább középszerűnek mondható - persze bővítményekkel szinte bármire megtanítható. Nem túl meglepő módon a Google alapvetően a saját ökoszisztémája köré építette fel (ami egyet jelent az adatgyűjtéssel és a célzott reklámokkal), ez pedig mindenben áthatja működését. Ez megnyilvánul például abban, hogy nincsen integrált reklámblokkoló, ráadásul az ebben a kategóriában tevékenykedő bővítmények működését biztosító API is hamarosan kivezetésre kerül.
De megnyilvánul abban is, hogy kimaradt a klasszikus értelemben vett olvasási üzemmód, amely más böngészőkben szintén elrejti a hirdetéseket. Noha a Chrome figyelmeztet a kiszivárgott jelszavakra, beépített VPN-szolgáltatás például nincs, és az alapbeállításokat sem úgy találták ki, hogy az védje a privát szférát. Mégis szereti a nép - többek között azért, mert Androidon is ez az alapértelmezett böngésző, és igen kényelmes, hogy a beállítások, jelszavak és könyvjelzők mellett akár a megnyitott fülek is szinkronban tarthatók az eszközök között. Fontos érv az is, hogy Chrome alatt garantáltan minden weboldal tökéletesen (vagy legalábbis a fejlesztők szándéka szerint) fog megjelenni, lévén ez a böngésző a de facto szabvány a weboldalak programozásakor.
Microsoft Edge
A Microsoft az Edge-dzsel végre visszahelyezte magát a böngészők térképére. A szoftver nemcsak hogy vállalható, hanem az egyik, ha nem a legjobb választás a kategóriájában. Tekintettel arra, hogy Chromium motorra épül, ugyanazokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtja, mint a Chrome, viszont a Microsoft érdekei nyilván azt diktálják, hogy ne a Google, hanem a Microsoft ökoszisztéma köré csoportosuljanak az extra funkciók. Van egyébként mobilos verzió is belőle, így a szinkronizáció (könyvjelzők, jelszavak, fülek) éppen úgy működik, mint a Chrome esetében, és nemcsak a saját alkalmazásboltban található bővítmények, hanem a Chrome-hoz készült kiegészítők is gond nélkül telepíthetők. A közelmúlt nagy durranása természetesen a Copilot integráció volt, amely a Windows Copilottal ellentétben az EU-ban is trükkök nélkül elérhető.
De a Microsoft ennél is több hasznos extra funkciót épített be a szoftverbe. A fülek például nemcsak fent, hanem oldalt is megjeleníthetők, a jobb felső sarokban lévő Copilot gombra kattintva pedig nemcsak az AI-motor érhető el, hanem számológép, mértékegység átváltó vagy fordító, játékok, az Office alkalmazások és az Outlook, valamint egy olyan szolgáltatás is, amely segítségével egyszerűbb a fájlok átküldése eszközeink között. Van "rendes" olvasás mód, jól használható képmentés, de a nyomkövetés blokkolás is jóval hatékonyabb, mint a Google böngészőjénél, a weboldalakat pedig nemcsak könyvjelző segítségével lehet rendszerezni, hanem csoportok is készíthetők. Fontos előny a Chrome-mal szemben, hogy takarékosabban bánik az erőforrásokkal is (fele annyi memóriát használ!), az adatok biztonságáról pedig - igaz limitált forgalom erejéig - ingyenes VPN gondoskodik.
Safari
Az Apple ökoszisztémában a WebKit alapú Safari az egyeduralkodó. Az Apple általánosságban jobban figyel arra, hogy a felhasználók privát szféráját védje (bár beépített VPN nincs, azért a böngésző az IP-címet el tudja rejteni). Azonban a Google-höz hasonlóan az Apple-nek is érdeke, hogy tudjon ezt-azt a felhasználóról - meg persze az is, hogy mindenkit, akit csak tud, a saját kertjében tartson. A böngésző éppen ezért támogatja például azt, hogy a felhasználók egyes szolgáltatások esetében ne csak Facebook vagy Google, hanem Apple azonosító segítségével is be tudjanak jelentkezni.
Persze sok más funkció is az Apple felhőszolgáltatása köré van felépítve, így például a könyvjelzők és csoportok vagy akár a megosztás iMessage-be szintén elérhető Safari alatt, és az eszközök közötti szinkronizáció is teljesen flott - amíg minden oldalon Apple termék áll. Teljesítmény alapján a Safari némi lemaradásban van, igaz, ez csak akkor érhető tetten, ha rengeteg (de tényleg rengeteg) fület tartunk megnyitva egyszerre. Jól megfigyelhető a Safari esetében is, hogy mekkora előnyt jelnet az, ha ugyanott történik a szoftver és a hardver fejlesztése, hiszen a program Maceken gépeken például többféle egyedi gesztust is támogat.
Firefox
A Mozilla böngészője hagyományosan a személyes adatok védelme és a biztonság terén jeleskedik. Rengeteg beállítási lehetőség várja azokat, akik szeretnék a sütiket, az intelligens nyomkövető technikákat vagy más hasonló trükköket blokkolni. A biztonsági beállítások összetettségét és komolyságát jelzi, hogy külön Védelmi vezérlőpult is van, amelyen keresztül a blokkolt fenyegetéseket lehet áttekintő nézetben ellenőrizni. A Firefox figyelmeztet a veszélyes weboldalakra és a kriptopénzt bányászó scriptekre is, jelszókezelője pedig fejlettebb az átlagosnál - igaz, utóbbi fizetős szolgáltatás, csakúgy mint a VPN, amely szintén rendelkezésre áll, ha szeretnénk használni.
A szinkronizáció működik mobil eszközre, de ehhez fiókot kell regisztrálni a Mozilla szoftverénél is. A fiókhoz kötött a "Pocket" funkció is, amelybe az éppen megnyitott weboldalakat lehet elmenti, ha később szeretnénk őket elolvasni. Hasznos funkció a PDF-szerkesztő is; a PDF-eket ma már minden böngésző meg tudja nyitni, de a szerkesztés messze nem számít alapszolgáltatásnak.
Természetesen kapcsolódik hozzá alkalmazásbolt is, amelynek kínálatára nem lehet panasz, de azért Chrome-hoz ma már több bővítmény érhető el. A beépülő modulok segítségével oldható meg például a hirdetések blokkolása, valamint a böngésző megjelenésének teljes körű átvariálása is.
Opera
Az alternatív kategóriában a legnépszerűbb szoftver az Opera, amely ma már szintén a Chromium motort használja. Elsősorban szolgáltatásai emelik ki a mezőnyből: a könyvjelzők kezelésében például az egyik legjobb alkalmazás, de sokak számára lehet hasznos a bal oldalon megjelenő eszköztár is, amelyre miniappok (például WhatsApp, Messenger) vagy akár az Opera funkciók parancsikonjai pakolhatók ki. Az alapválaszték sem rossz, de a bővítéssel lesz ez igazán hasznos. Az AI-hullámot meglovagolva az Opera is támogatja a mesterséges intelligencia-modelleket, amelyek közül gyári támogatást a ChatGPT, az Aria és a ChatSonic kapott.
Az Opera nem kötődik semmilyen ökoszisztémához, ebből adódóan a privát szférát védő funkciói teljes értékűek - és itt beszélhetünk a hirdetésblokkolóról, a VPN-ről vagy a nyomkövető sütik letiltásáról egyaránt.
További alternatívák
Mindezen programok mellett rengeteg alternatív böngésző létezik, amelyekben közös, hogy valamilyen extra szolgáltatás révén szeretnék megnyerni maguknak a felhasználókat.
Az egyik legjobb példa erre a Brave, amely a Firefoxhoz hasonlóan a biztonság és a személyes adatok védelme terén nagyon erős. Alapértelmezetten blokkolja például a hirdetéseket, de hatékony a nyomkövető sütik ellen is. Chromium motorra épül, csakúgy mint a Colibri. Ennek egyik érdekes tulajdonsága az, hogy nem támogatja a füleket - ezek helyét a Links vette át, amely egyébként a könyvjelzőket és az előzményeket is helyettesíti. A koncepció akár még jó is lehetne, viszont a hivatkozások tárolása felhő alapon történik - sőt, már a letöltéshez is meg kell adni az e-mail címet, így ez szerintünk egy elég nagy öngól. A böngésző abszolút minimalista, beállítási lehetőségből is csak nagyon keveset tartalmaz.
A harmadik alternatív böngésző a Maxthon, amely idestova 15 éve volt tényező. Korábban saját motort használt a szoftver, ma viszont már a Chromiumra épül. A fejlesztők - megtartva jó szokásukat - továbbra is az egyedi funkciókra helyezik a hangsúlyt, amelyek közül a legjobb talán a multimédiás letöltő, amivel elvileg bármilyen fotó, zene és videó letölthető. A funkció egyelőre csak béta, viszont legalább ingyenes, ami később sajnos változhat. További hasznos szolgáltatás az oldalsó eszköztár, amelyet valószínűleg az Operából lestek el a készítők.
Valószínűleg a Tort ma már senkinek sem kell bemutatni, aki teljes anonimitásra vágyik a neten, annak kötelező kellék. Ez a böngésző a Firefoxból nőtt ki (azaz Gecko motort használ), és a teljes internetes forgalmat titkosítja. Ráadásul a böngésző nem közvetlenül csatlakozik a szerverhez, hanem más node-okon keresztül, amelyek a már titkosított adatokat még egyszer titkosítják. Mindezért cserébe a böngésző sajnos elég lassú.
Az ötödik alternatíva a DuckDuckGo Browser, amely szintén a Blinkre épül, vagyis a Chromium alapú böngészők motorját használja. A fejlesztő ígérete szerint a szoftver nem gyűjt adatokat, és a GDPR rendelet nyomán elszaporodó "sütiablakokat", üzeneteket is automatikusan ki tudja kapcsolni. Alkalmazásbolt (még) nincs hozzá, és beállítási lehetőségből sincs túl sok - de a szoftver egyelőre még béta állapotú, így ez később még változni fog.
Összegzés
Sebesség és minőség szempontjából a böngészők között túl nagy különbség nincsen, ezért általános célra a legjobb választásnak továbbra is az Edge-et tartjuk. Elsősorban azért, mert jóval kevesebb erőforrással beéri, mint társai, a Chrome-hoz képest pedig előnyként jelentkezik az is, hogy valamelyest csökkenti a Google függőséget. Viszont szerencsére egy böngésző alig foglal helyet az SSD-n, ezért aki kicsit is rugalmas, az talán akkor jár a legjobban, ha több szoftvert is használ - így mindig az adott célnak megfelelő alkalmazás indítható el. Igazán rossz választás pedig - szerencsére - nincsen.
Tipp: Maguktól frissülnek
Minden felhasználó számára a böngésző jelenti a kaput az internet világára, ebből adódóan kiemelten fontos a frissítések telepítése. Elvégre az internet veszélyes terep, még vírusirtó mellett is könnyen belefuthatunk valamilyen kártevőbe - és akkor az adathalász oldalakról még nem is beszéltünk. Noha a felhasználók jellemzően sajnos még mindig nagyon lassan reagálnak, a fejlesztők egy huszárvágással már régen megoldották a kérdést: a böngészők saját magukat frissítik, manapság ráadásul már nem is kérdeznek. Automatikusan letöltik a frissítést a háttérben, és a következő indítás előtt telepítik azt. Ennek egyébként nemcsak biztonság szempontjából van jelentősége, hanem azért is, mert így a többség az aktuális verziót használja, így a webes szabványok, újítások gyorsabban terjeszthetők, nem kell attól tartani, hogy sok felhasználónál kompatibilitási problémák adódnak.
