Az Adobe tavaly kezdett bele a Content Authenticity Initiative (Tartalom-eredetiségi kezdeményezés) nevű projekt fejlesztésébe, amelyben olyan szereplők is segítséget nyújtanak, mint a Twitter és a The New York Times. A céljuk az, hogy visszaszorítsák a hamis fotók, megtévesztően manipulált képek terjedését, amelyek szintén sokat segítenek az álhírek és félinformációk hitelessé tételében.
Az Adobe szerint a módszer legalább annyira épít a képfájlok grafikai elemzésére, mint a fájlok metaadatainak vizsgálatára és különféle kriptográfiai megoldásokra. Képek mellett egyébként videók és egyéb tartalomtípusok "eredetiségvizsgálatán" is dolgoznak.
A fotókkal kapcsolatos képességeket nemsokára ki is próbálhatja a nagyközönség, mivel az Adobe bejelentése alapján még idén megérkezik egy olyan Photoshop kiadás bétája, amely már tartalmazza ezt a technológiát. Emellett egy erre épülő funkcióval látják el a kreatívok által használt Behance webes platformot is.
A Photoshop új verziója olyan címkéket bigyeszt majd a képekhez, amelyek igazolják azok "származási helyét", többek között megmondják, ki volt az eredeti fotós, vagy hol és mikor készült a felvétel. Ezeket az adatokat kriptográfiai módszerrel "égetik bele" a fájlokba, hogy ezek egyfajta digitális igazolásként szolgálhassanak.
A módszer segíthet például a közösségi szolgáltatóknak, mint a Facebook vagy a Twitter, hogy szűrni és blokkolni tudják a félrevezető képeket. A rendszer arra is használható lesz, hogy például egy szerencsétlenségen készült fotókat kegyeleti okból mindenhonnan letiltsanak az oldalak, de ez tudja majd kiszűrni a meztelen képekre illesztett hírességek fejeivel zsaroló próbálkozásokat és minden egyebet. Persze a módszer akkor lesz igazán hatásos, ha minél több szervezet támogatni kezdi, ekkor épül ugyanis egy olyan képadatbázis, amellyel már széles körben biztosítható a működése.
