Elsősorban az a technológiai vívmányok feladata, hogy az emberiség életét könnyebbé, kényelmesebbé, biztonságosabbá tegyék, így teljesen természetes, hogy a cégek, illetve a fejlesztők a koronavírus-járvány közepette olyan megoldások után (is) kutattak, kutatnak, amelyek a pandémia hatásait igyekeznek tompítani, ellensúlyozni.
Főleg három terület volt (vagy van), amelyre a szektor új, illetve régóta meglévő, de most hirtelen előtérbe kerülő technológiái fókuszálnak. Ezek - nem feltétlenül fontossági sorrendben - a következők: a személyes találkozásokat valamilyen módon pótló technológiák, az üzleti életben a fennmaradást biztosító online és/vagy virtuális eszköztárak, illetve magához a betegséghez, a fertőzés nyomon követéshez vagy megelőzéshez kapcsolódó megoldások.
Zoom, Skype, Meet, Teams
A koronavírus egyik legfontosabb hozadéka volt tavaly tavasszal az iskolák, óvodák bezárása, valamint az, hogy a kormány ajánlásának eleget téve a cégek a lehető legnagyobb mértékben álltak át home office-ra. Ebben a helyzetben a hagyományos kapcsolattartási és működési formák nyilván nem jöhettek szóba, így az összes videokonferencia-alkalmazás, valamint minden, a csoportos munkát segítő platform előtérbe került.
Nagy kedvenc lett a Zoom az irodákban annak ellenére is, hogy számos biztonsági probléma adódott vele, míg az iskolákban a Microsoft Teams, illetve a Google Classroom vált felkapottá. Előbbivel szimpla videokonferencia-hívások mellett akár csoportos értekezleteket is lehet tartani, utóbbi kettő pedig mindent tartalmaz, ami az online oktatás során a tanárok és a tanulók segítségére lehet.
A második hullámban az iskolák és óvodák részben még mindig nyitva maradhattak, de a felsőoktatásban a digitális tanrend lépett életbe novemberben, és a cégek többsége is igyekszik tartani az otthoni munkavégzést.
Már most látszik, hogy ha egyszer tényleg vége lesz a rendkívüli helyzetnek, a cégek többsége akkor is megtart néhány, az utóbbi időszakban bevált távmunkamegoldást.
Az online kapcsolattartás felértékelődését remekül jelzi egyébként, hogy még a randiappok ősatyja, a Tinder is villámgyorsan integrálta ezt az opciót a platformba. Ha már idegenekkel találkozni a korlátozások miatt nem túl biztonságos mostanság…
Online vásárlás, online ügyfélszolgálat
Régi technológiák előtérbe kerülésére remek példa az online vásárlás, hiszen ez eddig is létezett, és népszerűsége szép lassan nőtt, de a felmérések szerint szédítően nagyot lökött szekerén a koronavírus; üzlettípustól függetlenül nőtt a rendelések száma. Természetesen nemcsak a boltok, hanem a szolgáltatók is igyekeztek átállni a digitális ügyintézésre.
Rengeteg cégnél jelent meg például az az opció, hogy a telefonos ügyfélszolgálat mellett chaten vagy videóhívással is lehet ügyet intézni. Általános trenddé vált továbbá az informatikai rendszerek fejlesztése, hogy minél ritkábban jelenjen meg követelményként a személyes jelenlét, és akár az ügyfélszolgálatot is ki lehessen hagyni a képletből.
Itt érdemes megjegyezni, hogy két olyan dologról van szó, amelyek akár hosszú távon is változhatnak - ha kiderül, hogy valami így is működik, netán még hatékonyabban is, mint "régen", akkor könnyen lehet, hogy a cégek egy része a koronavírus elmúltával sem fog visszatérni teljesen oda, ahol a vírus megjelenése előtt "tartózkodott".
Kontaktkutatás és nyomkövetés
Az egyes országok kormányai megpróbálják felhasználni az okostelefonokat kontaktkutatásra is. Itthon a Vírusradar telepítésével lehet csatlakozni ahhoz az online közösséghez, amelynek tagjai elméletileg könnyebben megtalálhatók, ha potenciálisan vírushordozók. Az app Bluetooth-technológia segítségével folyamatosan figyeli, hogy kikkel voltunk huzamosabb ideig egy helyen, és ha valaki a közösségen belül igazoltan fertőzött lesz, akkor a rendszer minden olyan felhasználót értesít, aki elkaphatta a koronavírust.
Az ötlet nagyon jó, elméletben akár még működőképes is a dolog, a Vírusradar azonban idehaza sajnos nem tudta kinőni magát, a gyakorlatban szinte semmi hatása sincs, olyan, mintha nem is létezne.
Az app iOS-re a hivatalos honlap szerint még mindig nem készült el, Android alá pedig körülbelül 100 ezren töltötték le májusi megjelenése óta. Vagyis az ország 1 százaléka használja a programot - nyilvánvaló, hogy ez így semmire sem elég. Csak összehasonlításképpen: a nagyjából ötmilliós Írországban és Finnországban a bevezetést követő pár nap alatt meglett az egymillió letöltés, vagyis a 20 százalékos arány.
Egy másik app viszont tényleg működik; a külföldről hazatérők, illetve az országba látogatók okostelefonjukat digitális kerítésként használhatják: a hatóság mobilos app segítségével ellenőrzi, hogy az érintettek valóban nem hagyják el a karantén alatt a számukra kijelölt (vagy önkéntesen választott) helyszínt.
Mennyi? 500!
Nemcsak a nagy cégek hatalmas fejlesztései lehetnek ugyanakkor hasznosak, hanem olykor magánemberek találmányai is: a hazai kijárási tilalom bevezetése előtt nem sokkal Müller Zsolt informatikus például egy olyan programocskát készített, amely böngészőből futtatva megmutatja, hogy az aktuális tartózkodási helyünkhöz képest hol húzódik az az 500 méteres határ, amelyen belül büntetlenül lehet kutyát sétáltatni. A térkép cikkünk elkészítésekor még mindig elérhető; a helyzetmeghatározáshoz engedélyt kell adnunk a böngészőben.
Ha szeretnétek remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékokat kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra, a Prémium és a Gold csomagok mellé számtalan értékes ajándék jár.
