Amikor annak idején az első laptopok megjelentek a boltok polcain, még teljesen máshogy néztek ki, és mást is tudtak, mint a manapság elérhető utódaik. Eleve hihetetlen újdonság volt, hogy ezeket a gépeket kis időre el lehetett vinni magunkkal és anélkül használhattuk akár az utcán vagy egy kávézóban, hogy "falmalacra" kellett volna csatlakoztatni. Meg hát, mekkora újdonság, hogy csak 3-4 kilós, táskában hordozható gépek ezek, szemben az asztalokon, vagy alattuk tornyosuló súlyos gépházakkal. Az évtizedek alatt persze a kategória is sokat fejlődött, 2019 végén már nem csak annyi volt egy laptop igazi előnye, hogy asztali gépek helyett magunkkal vihettük és akkuról is működtek. De itt sem áll meg a fejlődés, szóval eljátszottunk a gondolattal, mi várható a következő tíz évben.
Ma egy laptop lapos és okos: elég ennyi?
Ahhoz, hogy a folytatásról beszéljünk, gyorsan nézzük meg, hová fejlődtek a hordozható számítógépek az elmúlt évtizedben. Egyrészt az egyre kisebbre zsugorodó alkatrészeknek köszönhetően már tényleg légiesek: ami az első MacBook Air idején még hihetetlen újításnak számított, ma már átlag. Egy laptop ne legyen sokkal vastagabb egy centinél és a tömege se menjen egy kiló fölé - ezeket a mérőszámokat legfeljebb az erősebb, gamer laptopok esetén engedhetjük kicsit nagyobbra nőni, de az elmúlt pár évben megjelent ultra-lapos gamer notebookok erre is rácáfoltak.
Már az sem egyértelmű, hogy egy laptopban a hordozhatóságért fel kell áldozni a teljesítmény egy részét: ugyan régebben még egyértelmű volt, hogy egy hordozható géppel könnyebb feladatokat oldhatunk meg szövegszerkesztéstől a böngészésig, és a videószerkesztést, játékot, 3D tervezést meg kell hagynunk az asztali konfigoknak, mindez már a múlté. Sőt, lassan az árkülönbség kérdése is eltűnik, ugyan korábban érvényes volt egy olyasféle szabály, hogy az ugyanolyan erős laptop másfélszer vagy akár kétszer drágább, mint az erőben neki megfelelő asztali gép, már ez a kitétel sem igaz.
Végül pedig elkezdődött a hagyományos laptop forma átalakulása is. Bár a többség még mindig a billentyűzettel egybeépített, arról felhajtható kijelzőkre épül, a tabletek megjelenése, és ezáltal a hibrid modellek elterjedése kibővítette a lehetőségeket. Leválasztható kijelzők, tabletté hajtogatható dizájn jellemez egyre több modellt, ahogy az érintőkijelzők, vagy még újabban a másodlagos érintőpanelek is megjelentek. Szóval itt tartunk most - és nézzük, ezek után mit hozhat a jövő!
Dupla kijelző, dupla élvezet
Már tavaly is láthattunk néhány kísérletet arra, hogy a laptopok szimpla kijelzős dizájnját felturbózzák a gyártók. Az Asus ZenBook Pro Duo modelleken a billentyűzet fölött is megjelent egy teljes értékű érintőkijelző, amelyre kiterjeszthetjük a felső képernyőt, de egyedi vezérlőelemeket is elhelyezhetünk rajta. Hasonló koncepcióval jelentkezett a Microsoft Surface Neo modellje is, amely egyelőre csak koncepció, a megjelenésére talán idén kerülhet sor.
Kétkijelzős modellekkel kísérleteztek már korábban is, de itt az alsó kijelző a teljes felületet beborította és a kevéssé kényelmes virtuális billentyűzettel kellett beérnünk. A fent említett modelleken azonban megmaradt a fizikai billentyűzet is, amely fölött jól elfér a kinézetre és funkcionalitás szempontjából is kiváló második képernyő. Láttunk már olyan terveket is, ahol a fizikai billentyűzet részben vagy teljesen lehúzható a második kijelzőről, így még nagyobb felületet kapunk anélkül, hogy a valódi gombsorokat be kéne áldozni. Szóval esélyes, hogy a most még extrának számító kétkijelzős megoldások a kísérleti és prémium kategóriából lassan az általános irányba is elterjednek, ahogy a megvalósítás egyre könnyebbé és olcsóbbá válik, 2030-ra pedig már mindenki dupla kijelzős laptopokkal rohangászhat.
Töltő? El se hoztam, majd este rádugom!
Mint minden hordozható eszköz, így a laptopok egyik rákfenéje is az, hogy mennyi ideig képesek anélkül működni, hogy kénytelenek lennénk megállni valahol egy töltés erejéig. Több gyártó is kínál ma már "egésznaposnak" nevezett modelleket, de ez általában ma még azt jelenti, hogy az adott laptopok képesek egy munkanap időtartamát, tehát 8-10 órát biztonsággal végigdolgozni töltés nélkül (főleg, ha nem izzasztjuk meg őket, a kijelző világítását lejjebb vesszük és így tovább). Egyes Chromebookok már képesek ennél többre is, de itt ugye extra vékony kliensről beszélünk visszafogott hardveres teljesítménnyel.
A változást két technológia hozhatja el. Egyrészt a jóval energiatakarékosabb ARM processzorok egyre gyakoribb beépítése a laptopokba, amik ugyanolyan kapacitású akkuk mellett tudják nagyobb időtávon át működtetni a gépeket. Másrészt végre látszik valami mocorgás azon a téren is, hogy leválthassuk az évtizedek óta használt lítium alapú akkumulátorokat: a grafén alapú megoldások egyrészt sokkal hosszabb üzemidőt ígérnek, és a töltés időtartama is minimálisra zsugorodhat. Ugyan az ilyen tápokra még nem idén érdemes számítani, az előrejelzések szerint a technológia tényleg a sorozatgyártás kapujában áll, tehát az évtized végére már tényleg elképzelhető, hogy a laptopjaink akár 24 órán át töltés nélkül képesek működni, és maga a töltés sem vesz igénybe többet negyed óránál.
A következő oldalon még több fejtegetésbe bocsátkozunk a laptopok jövőjéről és a jövő laptopjairól: a kijelző előtt álló Leia hologramtól a hegytetőn felütött home office-ig sok mindenről lesz szó, bökj rá itt alul a 2-es gombra!
