Amikor egy alig negyed órás áramszünet miatt kiesik a NAND flash chipek gyártásának jelentős része, vagy épp áradások pusztítanak egy adott komponenst gyártó üzem környékén, újra és újra előjönnek azok a hírek, miszerint baj lesz valamelyik alkatrész ellátásával, és ehhez kapcsolódóan akár áremelésekre is számítani lehet. Ugyanígy például az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúskodás is betesz egy csomó tech-cégnek, ami szintén azzal végződhet, hogy például a telefonok vagy épp laptopok lehetnek a mostaninál is drágábbak.
Ebbe a sorba illeszkedik az a hír is, amely szerint a Japán és Dél-Korea közötti haragszomrád hasonló ellátási problémákat okozhat világszerte. Arról van ugyanis szó, hogy e hónaptól a távol-keleti szigetországban egy olyan törvény lépett életbe, amely korlátozza egyes kémiai anyagok szállítását Dél-Koreába. Ilyen például a kijelzők gyártásához használt fluorinált polimid, valamint a félvezetők készítésében alapvető hidrogén-flurid. Márpedig Dél-Koreában készül a világszinten forgalmazott NAND flash modulok fele és a RAM modulok 70 százaléka, miközben a fent említett anyagokból pont Japán a legfontosabb beszállító.
A megváltozott szabályozás értelmében a japán forgalmazóknak külön engedélyt kell kérniük minden egyes szállítmány elindítása előtt, amit eleve simán megvétózhatnak az illetékes szervek, de ha sikerül is átverekedni az engedélyt, ennek átfutása akár három hónap is lehet. Az új helyzet miatt szorult helyzetbe kerülhet a Samsung, vagy az SK Hynix és a piac csomó egyéb fontos szereplője is. A Samsung egyébként állítólag még rendelkezik akkora tartalékkal a szükséges anyagokból, hogy túléljen egy ilyen három hónapos kiesést, az SK Hynix viszont kijelentette, hogy ők nem tartalékolnak ilyen nagyságú készleteket, ezért esélyes, hogy egy időre akár le is kell állítaniuk a gyártást a raktárak feltöltéséig. A komponensek gyártásának leállítása pedig közvetve szinte minden piaci szereplőt érint az Apple-től a Huawein át a Lenovóig.
Tovább is van, mondjam még?
Japán és Dél-Korea között évszázadok óta húzódó feszültségek vannak, amelyek hol a felszín alatt mérgezik a kapcsolatokat, hol nyílt konfliktusban törnek elő. A legutóbbi ellentét a múlt század elejétől datálódik, amikor Dél-Korea évtizedekig japán megszállás alatt állt, és bár ennek jó ideje vége, a két ország azóta sem rendezte minden szinten politikai kapcsolatait, és ez sokszor megmutatkozik az egymással szemben hozott gazdasági döntésekben is.
Japán például azt tervezi, hogy eltávolítja Dél-Koreát arról a megbízhatósági listáról, amelyen 27 ország (például az Egyesült Államok, Németország és Franciaország) szerepel: ezekkel a szigetország szabadon, külön engedélyek nélkül kereskedhet olyan eszközökkel, alkatrészekkel és gyártási anyagokkal, amelyek akár katonai felhasználású eszközök létrehozását is szolgálhatják. Ez nem hangzik elsőre vészesen az IT piacra nézve, pedig az: egy sor olyan számítástechnikai gyártáshoz használt alkotóelem létezik, amelyet egyben katonai célra is felhasználhatónak minősítettek, ezzel még több tiltással gyengítené meg a dél-koreai gyártási folyamatokat. A szégyenpadra ültetett ország külügyminisztere természetesen máris azt ígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Japánt enyhülésre bírja, mindenesetre az elemzők máris arról kezdtek cikkezni, hogy fel kell készülni a Dél-Koreából érkező alkatrészek és komponensek erősebb hiányára.
