Hirdetés

Igazából mennyi RAM kell egy modern PC-be? Számít az órajel?



|

Aranyárban mérik, pedig nagy szükség van rá: a rendszermemória fontos komponens, de nem mindegy, mennyit, milyet és hogyan építesz be gépedbe.

Hirdetés

Az arany középút

Nem szép kifejezés, de létezik jó néhány program, amelyre szakmai körökben csak úgy hivatkoznak, hogy "RAM-zabáló". Ez azt jelenti, hogy a program - sokszor teljesen indokolatlanul, csupán programozói hanyagság miatt - egyszerűen nem tud betelni a rendszermemóriával, és minden szabad megabyte-ot lefoglal magának. Nem is kell itt feltétlenül egzotikus programokra gondolni, elég, ha a Google Chrome böngészőt, a kép- és videószerkesztő programokat (például Photoshop) vagy esetleg a játékokat említjük.

Méréseinkből azonnal kiderült, hogy a 4 GB ma már édeskevés még általános felhasználáshoz is. Az eredmények ráadásul nem is mindig tükrözték a jelentősen lerontott felhasználói élményt. A 2×4 GB-os memóriakonfiguráció általános célra már sokkal jobban megfelel, amit jól mutat a fürgébb rendszerindulás és a gép jelentősen jobb összteljesítménye. Ez a kiépítés ráadásul nem is kerül túlzottan sok pénzbe, így kijelenthetjük, hogy 2021-ben már a belépőszintű, egyszerű PC-kben is indokolt a 2×4 GB rendszermemória.

Amennyiben sok böngészőfüllel dolgozol, mellette zenét hallgatsz a háttérben, megy a levelezés és a chatprogramok, az adatmentés, a felhőkapcsolat és a vírusvédelem, a 8 GB is hamar elfogyhat - és akkor még el sem indítottál játékot vagy kép- és videószerkesztő alkalmazást. Amennyiben magadra ismertél, a 16 GB-os kiépítésben gondolkozz, amely komolyabb multitasking esetén érezhető előnnyel fog járni számodra.

Tesztünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egy- vagy kétcsatornás kiépítés között mekkora szakadék tátong a teljesítményt tekintve. Nem ért meglepetésként, hogy a szintetikus méréseknél akár a kétszeres gyorsulást is sikerült megtapasztalnunk, ám a gép összteljesítménye látványosan nem javult. Azért nagyobb különbséget mérhetünk tartósan leterhelt, professzionális programokat és memóriaigényes játékokat futtató PC-n, de szabad szemmel nehéz lesz megmondani, hogy egy, avagy két modulból tevődik-e össze a 16 GB. Persze ha teheted, inkább két 8 GB-os modult válassz, processzorod ekkor fog ideális sávszélességen hozzájutni az adatokhoz.

A 32 GB-os kiépítés napjainkban ma is drágának számít, a Kingston Fury Renegade RGB DDR4-3600 szett például 70 ezer forintot kóstál, ami még egy közép-felső kategóriás PC esetében is tekintélyes összeg. Ekkora mennyiséget akkor érdemes választanod, ha játék és általános felhasználás mellett napi szinten használsz profi szerkesztő-, tervező- és fejlesztő-szoftvereket, akár 40-50 fül is nyitva van böngésződben, a háttérben pedig megszámlálhatatlanul sok - számodra fontos - applikáció fut.

Ennél a kapacitásnál lemértük azt is, mennyit számít az, ha az olcsó és lassabb DDR4-2133/2400/2667-modulok helyett DDR4-3200/3600-as rendszermemóriát választasz. A tesztek eredményei igen beszédesek: nem csupán a szintetikus mérésekben teljesít látványosan jobban egy ilyen PC, de gyorsabban indul el a Windows, javul a többszálú utasítás-végrehajtás, nagyobb lesz az összteljesítmény, játékok alatt pedig érezhetően megtáltosodik a konfiguráció. Nem is kérdéses hát, hogy megéri a gyorsabb, legalább a CPU-dba integrált RAM-vezérlőhöz passzoló DDR4-3200 vagy akár DDR4-3600-as memóriamodulokat választani.

Ezt hozza a DDR5

Hónapok kérdése, és megérkezik az Intel Alder Lake platform, amely immáron a DDR5 memóriaszabványt támogatja. Ezzel együtt a DDR4 búcsúja is megkezdődik, de itt nem pár hónapról, sokkal inkább évekről van szó.

A DDR4-DDR5 hatalomátvétel lassú lesz, ám ezúttal komoly változások várhatók, amelyek előreláthatóan jelentős hatást gyakorolnak a PC-k teljesítményére is.

Az új szabvány megalkotásakor fő szempont volt, hogy a sokmagos CPU-k számára minden eddiginél nagyobb sávszélesség szükséges, ezért amellett, hogy a DDR5-modulok nagyobb kapacitásban készülnek, modulon megoldott dupla csatornás felépítésűek. Ez azt jelenti, hogy egy DDR5 RAM modul nem 1×64 bites, hanem 2×32 bites, vagyis párhuzamosan kezelhető. Ez máris dupla sávszélességet jelent, két modul esetén pedig ez a szám értelemszerűen ismét duplázódik, elérve a négycsatornás adatszervezést. A feszültség nem csökken jelentősen (1,2 volt helyett 1,1 volt), viszont megjelenik a modulszintű ECC hibajavítás, a kezdeti sebesség pedig 4800-6400 MT/s lesz (millió adatátvitel/másodperc), de ha összeadjuk a fejlesztéseket, látható, hogy a DDR5 komoly teljesítménybeli ugrást fog eredményezni.

Még egy fontos változás jár a DDR5 szabvánnyal, mégpedig az, hogy a feszültségszabályzó átkerül az alaplapról a RAM NYÁK-lapjára. Ez néhány tekintetben előnyös lesz, ám számolnunk kell azzal, hogy drágulnak a memóriamodulok, nagyobb lehet a minőségbeli szórás, és nem mellesleg nagyobb hőtermelésre is fel kell készülnünk.

Ha szívesen olvasnál további érdekes és hasznos cikkeket, akkor szerezd be a 2021/09-es PC World magazint, amely mellé ajándékba jár néhány remek szoftver és egy PC-s játék is. 

Oldalak: 1 2

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.