Létezik egy csendes-óceáni szigetcsoport, a Yap-szigetek, amely évszázadokkal megelőzte a 2017 slágertémájának tekintett kriptovaluták szárnyalását. A szigeteken ugyanis századokon át mészkőből faragott pénzben fizettek egymásnak az őslakosok. Azért használtak kőpénzt, mert mészkövet csak a szomszéd szigetcsoporton találtak, ahova kezdetleges kenuikkal kockázatos expedíciók során jutottak el bányászni. A tíz centistől a több méteresig terjedő köveket kagylóhéjjal faragták ki. Mivel a legnagyobb fizetőeszközöket nem tudták megmozdítani, a bennszülöttek sajátos fizetési rendszert alakítottak ki: nem adták át fizikailag egymásnak a kőpénzeket, csak elmondták, milyen tranzakciók történtek, így a közösség minden tagja tudta, hogy melyik darab kinek a tulajdonában van. Egyszer az egyik kő beleesett az óceánba. A törzs tagjai megállapodtak, hogy az hiába van a tenger fenekén, bizony létezik, tehát érvényes fizetőeszköz. A fizikai kövek így nem voltak szükségesek a tranzakciókhoz, a pénzrendszer a kollektív tudás alapján vezetett főkönyvön alapult.
Virtuális kövek
Ezt a bizonyos főkönyvet vezette át online formába 2009-ben egy Satoshi Nakamoto álnéven futó C++-programozó, aki jól értett a titkosításhoz, a peer-to-peer rendszerekhez (ahol a hálózat végpontjai közvetlenül egymással állnak kapcsolatban) és a gazdasági folyamtokhoz is. A hivatalos közlemények szerint Nakamoto egymillió bitcoint bányászott a kriptovaluta megalkotásakor, majd magára hagyta a rendszert. Rendre felbukkannak híresztelések arról, ki lehet ő valójában, ám ezek eddig hibásnak bizonyultak. Az biztos, hogy a "naka" közvetítőt, a "moto" valaminek az eredetét, a "satoshi" pedig éles eszű bölcset jelent.
A rendszer titka a blokklánc, amelyben az emberi szájhagyományt a számítógépek netes kommunikációja helyettesíti. A bonyolult algoritmusok nyomán központi bank nélkül is pontosan tudja a láncba kötött gépek mindegyike, hogy mely felhasználó számláján hány bitcoin van, és ez elvileg egy manipulálhatatlan pénzrendszert eredményez. Mivel azonban a pénz alapvetően pszichológiai tényező, értéke valójában addig van, amíg az emberek hisznek benne. Ez pedig komoly spekulációs lehetőségeket rejt, a bitcoin esetében 40 százalékos árfolyam-ingadozás bőven megszokott. Az elmúlt hónapok eseményei azonban még a bitcoinszakértőket is meglepték: 2017-ben a valuta 1400 százalékos emelkedést regisztrált, majd 2018 tavaszán közel a felére zuhant az árfolyam. Ahhoz, hogy a bitcoint biztonságos fizetési eszköznek lehessen tekinteni, stabilabb árfolyamra lenne szükség.
Megszerezhető javak
Bitcoinja elvileg bárkinek lehet. A legegyszerűbb variáció, ha valaki a készpénzátadáshoz hasonlóan bitcoinérméket utal át egy másik embernek. Ennek egy bonyolultabb változata a bitcointőzsdéken való részvétel, amelyek ugyanúgy működnek, mint a hagyományos tőzsdék. Spekulánsok is itt dolgoznak: igyekeznek hagyományos valutákért olcsón vásárolni, majd eladni bitcoint, amikor az árfolyam épp szárnyal. A harmadik lehetőség a bányászat, amellyel új érmék kerülnek a rendszerbe. Jelenleg körülbelül 17 millió bitcoin van forgalomban, és Nakamura 21 millió egységben limitálta az egyszerre forgalomban levő mennyiséget - ezzel akarta biztosítani a nemesfémekre jellemző szűkösséget. Számítások szerint a rendszer 2140-ben éri el a maximális egységszámot, és onnantól kezdve csak a tranzakciós díjakból származhat bevétel.
A bányászat során a szoftveren futó bányászprogram egyre bonyolultabb műveleteket old meg, és a számításokért cserébe bitcoin jár. A algoritmusok azért számításigényesek, mert a hálózat ezek segítségével végzi a titkosításokat, és minél több pénz forog a rendszerben, annál nehezebb számításokat kell elvégezni, így annál kevesebb bitcoin termelhető egységnyi idő alatt. 2009-ben ez 50 bitcoin volt blokkonként, ez az összeg azonban négyévente csökken. Ráadásul kínai cégek olyan mértékben álltak rá a bitcointermelésre, hogy hétköznapi kapacitással rendelkező nethasználók nem tudnak versenyezni velük bányászat terén. (Ezért bennfentesek mostanság litecoint vagy ethert termelnek, ha mindenáron kriptovalutára vágynak.)
Hazai lehetőségek
A kérdés, hogy tényleg megéri-e termelni, mivel a bitcoin elfogadóhelyeinek száma nem túl nagy, sőt bizonyos felmérések szerint egyre csökken. (A PC World által megkeresett magyar cégek között is volt több olyan, amelyik már nem dolgozik a valutával.) 2016-ban az 500 legnagyobb online piactér közül mindössze öt fogadott el bitcoint, tavaly ez a szám háromra csökkent. Igaz, például a Tesla vagy a Microsoft elfogadja érvényes fizetőeszközként a bitcoint, de az erős pénzügyi kilengések miatt az ok inkább PR-célokra vezethető vissza.
A magyar cégeket is azzal szeretnék rábírni a megfelelő oldalak a bitcoin elfogadására, hogy "nem árthat", és a kiszolgálók oktatásán kívül nem kerül időbe vagy pénzbe. A nagy előny pedig, hogy a cégek egy adatbázisban szerepelhetnek a bitcoinnal foglalkozó honlapokon (coinmap.org, Bitcoin Wiki Trade) a legnagyobb nevekkel, így egyszerű és hatásos reklámkampányt vezényelhetnek le gyakorlatilag ingyen. Ez utóbbi a Google reklámtörlése óta már kevéssé igaz, hiszen sokkal nehezebb olyan, rejtett keresőoptimalizálással az oldalra vezetni a vásárlókat, amely kicselezi a Google tiltását, az AdWords hirdetések pedig egyáltalán nem működnek. A promóciók szerint meglepően sokan használják a bitcoinos fizetést, házi felmérésünk azonban arra jutott, hogy bár a drogdílerek lehet, hogy szívesen bújnak a kriptovaluták lenyomozhatatlansága mögé a dark weben, a hétköznapi ember aligha fizet egy méhészetben vagy aukciósházban bitcoinnal. A Darabanth Aukciósházban például 2014-től tavalyig élt a bitcoinban fizetés lehetősége, ami kezdetben sok publicitást jelentett a cégnek, mivel akkor rajtuk kívül alig néhány helyen lehetett bitcoinnal fizetni Magyarországon. Ez idő alatt csupán néhányan éltek a lehetőséggel, így az árfolyam hullámzása miatt nem érte meg tovább fenntartani ezt a fizetési formát.
A felajánlás PR-értékét több hazai vállalkozás is kiemelte, sokan rendre kapnak megkereséseket, de igazi használatról csak azok tudnak beszámolni, akik kifejezetten a kriptovalutákhoz köthető körben dolgoznak. A Medián WebDiag például ingyenes támogatást nyújt a bitcoinnal kapcsolatban, így folyamatosan érkeznek hozzájuk megkeresések, de mivel szolgáltatásuk szűk körre koncentrálódik, csak olyanok vásároltak náluk, akik a cég segítségével más, bitcoinban fizethető szolgáltatást vettek igénybe, vagy befektetettek a kriptovalutába. Hasonló a helyzet Pajor Dávid ügyvéd irodájában is, aki a Magyar Bitcoin Egyesület elnökeként és a kriptovalutákkal foglalkozó ügyvédként folyamatosan fogad el bitcoinalapú fizetést, de őt is értelemszerűen a kriptovalutában érdekelt, tanácsadásra szoruló ügyfelek keresik fel.
Többen hangsúlyozták, hogy haladni szerettek volna a korral, ezért engedélyezték a kriptovaluták alkalmazását, és ezért az árfolyam-ingadozás ellenére is fenntartják a lehetőséget. A Marketing Astro például kifejezetten a startupperek és a digitális innovátorok figyelmét kívánta felkelteni, amikor nemrég bevezette a bitcoin-elfogadást. Reményeik szerint hamarosan ügyfeleik is élnek majd a lehetőséggel. Egy másik marketingügynökség, a Kreatív Kontroll azonban kijelentette, hogy ügyféligényként sohasem merült fel kriptovaluták elfogadhatósága. Hasonlóan nyilatkozott a Madarasi Méhészet is.
Magyarországon jelenleg körülbelül 30-40 helyen fogadják el a bitcoint. A szolgáltatási képet tekintve elég vegyes a kép, a számos marketinges, webdizájncég mellett találni például fotóst, gyerekfelügyelőt, kutyaiskolát, jogászt, fodrászt, hotelt és taxit is. Vannak tehát próbálkozók, a felhasználói kedv azonban egyelőre kicsi. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó márciusi felméréséből az derül ki, hogy bár a magyar internetezők 63 százaléka hallott már a bitcoinról, mindössze egy-másfél százalékának van a birtokában, és körülbelül ugyanennyien akarnak beszerezni. 38 százalék szerint jó befektetés a kriptovaluta, de a döntő többségük kockázatosnak látja a bitcoinbefektetéseket. Ráadásul a megkérdezettek közel 60 százaléka már várja, mikor pukkad ki a bitcoinlufi. Ebben a környezetben pedig aligha építhetnek a cégek biztos bitcoinvevőkörre itthon.
