Több, mint egy éve, hogy az OpenAI a ChatGPT nyilvánosan elérhető verziójával megágyazott a mesterséges intelligenciát övező hype-nak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a magára valamit is adó nagyvállalatok sorra jelentik be termékeiket.
A Microsoft például odáig jutott, hogy a Windowsba is integrálta a szolgáltatást, sőt a mesterséges intelligencia több alkalmazásba, így a Paintbe és a Fotók alkalmazásba is hamarosan beköltözik. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ha valamilyen újdonságban ma nincs mesterséges intelligencia, akkor az a dolog halálra van ítélve.
Ám ahogyan az lenni szokott, a jogi szabályozás felkészületlenül áll a jelenség előtt - hogy mit lehet és mit nem, az jószerivel csak a fejlesztők értékítéletére van bízva. Az Európai Unióban a helyzet viszont hamarosan változhat, mert a tegnapi napon (2023. december 8-án) hosszas egyeztetés után sikerült elfogadni azt az irányelvet, amely a szabályozási keretet fogja biztossítani. A javaslatot méltatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, aki hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió a világon elsőként fogadhat el a mesterséges intelligencia felhasználására vonatkozó szabályozást.
A tervezet a mesterséges intelligenciát magas fokú kockázati tényezőként meghatározva az alapvető emberi jogokat, a demokratikus érékeket, a jogállamiság kereteit, valamint a fenntarthatóságot védi, de céljaként tűzi ki a fejlődés elősegítését és azt, hogy az Európai Unió a területen vezető szerepre tegyen szert.
A javaslat nemcsak a mesterséges intelligencia algoritmusok fejlesztőinek kötelezettségeit állapítja meg, hanem tiltásokat is tartalmaz (bizonyos kivételekkel) - bár egyelőre kérdéses, hogy a megfogalmazott elvárásokat a vállalatok hogyan fogják tudni teljesíteni. Az Európai Unió állampolgárainak alapvető joga lesz például panaszt benyújtani, illetve tájékoztatást kérni a mesterséges intelligencia rendszerek működésével kapcsolatban.
A szabályozás meghatározza továbbá azokat a magas kockázatú veszélyeket, amelyek a mesterséges intelligencia felhasználásához kötődnek - ilyen például, de nem kizárólag, a választási események kimenetelének célzott befolyásolása, az állami szférában, közműveknél vagy egészségügyi intézményeknél történő használat, valamint az önvezető autók fejlesztésének területe - és további, szigorúbb kötelezettségeket ír elő ezek vonatkozásában.
A mesterséges intelligencia felhasználása során a fejlesztőknek és a rendszert használóknak tilos:
• a biometrikus azonosítók alapján kategorizálni, csoportosítani az állampolgárokat (például politikai, vallási vagy szexuális preferencia alapján) és erről adatbázist készíteni,
• nyomós ok nélkül arcfelismerést végezni és ezzel összefüggésben adatbázist készíteni (például biztonsági kamerák felvételei vagy internetes felvételek alapján),
• munkahelyen és közintézményekben a biztonsági kamerarendszer segítségével érzelemfelismerő rendszert üzemeltetni,
• viselkedésminták alapján egyénekről profilt alkotni,
• a természetes viselkedést és reakciót manipuláló tevékenységet végezni, valamint
• a mesterséges intelligencia segítségével az emberi gyengeséget (öregkor, mozgáskorlátozottság, szociális vagy gazdasági helyzet) kihasználni.
Kivételek persze lesznek, az arcfelismerést például engedélyezné az EU abban az esetben, ha annak célja bűntények áldozatainak vagy feltételezett elkövetőinek felkutatása vagy terrorcselekmény megelőzése.
A javaslat szerint az általános célú rendszerek esetén is egy sor követelménynek kell megfelelni; például a szerzői jogi törvényeknek, de létre kell hozni olyan dokumentációt is, amely az állampolgárok számára világos, érthető módon írja le az adott rendszer működésének paramétereit, valamint azt is, hogy a tanulási folyamat során az algoritmus milyen adathalmazt használt fel.
Az Artificial Intelligence Act (AI Act) kidolgozása iránti igény már két éve, 2021-ben megfogalmazódott, de a folyamat tavaly, a rendszerek nyilvános elérhetőségét követően gyorsult fel igazán. A tervezetet az EU tagállamainak és az Európai Parlamentnek egyaránt jóvá kell hagynia - a hatályba lépésre pedig várhatóan 12-24 hónapon belül fog sor kerülni. Kérdés, hogyan alakul addig a technológiai fejlődés; azaz nem esik-e az EU megint olyan csapdába, hogy mire valóban éles lesz egy szabályozás, addigra szépen el is avul.
A világ más országaira eltérő megközelítés jellemző: az USA és Kína például aktívan foglalkozik a szabályozás és az alapvető értékek kérdésével, míg az Egyesült Királyság és Japán kormánya egyelőre a partvonal mellől figyeli a történéseket.
