Jó kérdés, hányan használják még a böngészőjükben aktívan a Flash plugint. A multimédiás, és akár interaktív tartalmak lejátszására szolgáló alkalmazás a maga idejében fontos újításokat hozott az internetezésbe, szerettük is, ameddig lehetett... de most már nem igazán lehet. Mielőtt elmondjuk, mit lehet tudni a Flash "temetéséről", gyorsan nézzük át, honnan is indultunk, milyen volt a dicső múlt, és hogyan jutottunk el a pusztulásig.
Flash-történelem, 1. rész: az internet megváltója
1997 júniusa előtt az internetezés jóval sivárabb volt, hiszen a HTML nyelv akkori határai nagyjából szövegek, színezési effektek és képek megjelenítését engedték meg a weboldalakon, a multimédia csúcsát a kezdetleges mozgó gifek jelentették. Videók és interaktív tartalmak beágyazására csak nagyon kacifántos módszerekkel volt lehetőség, és ezek sem voltak igazán elterjedtek a kompatibilitási bonyodalmak miatt. Aztán június 17-én minden megváltozott, akkor adták ki ugyanis az első hivatalos változatát az akkor még Macromedia Flash Player nevű beépülőnek (ez egyébként már a Flash Player 2 volt, az első változat megmaradt a tesztelőknél).
A Flash egy olyan új világot nyitott meg a webfejlesztők előtt, ahol az oldalakon belül könnyedén megjeleníthettek vektoros alapú animációkat, akár hanggal együtt. A frissített változatok aztán egyre több finomságot emeltek be, így például a szkriptezhető működést, amivel igazi kis interaktív mozikat, már-már játékoknak tekinthető tartalmakat lehetett készíteni. Az ezredforduló előtt ez hozta meg az efféle kis csodák tömkelegét (itt már csak YouTube-videó formájában mutatjuk, de persze annak idején lehetett nyomkodni Flashben rogyásig):
'99-ben bekerült többek között az mp3-ak streamingjének lehetősége, ami újabb felhasználási módokat nyitott meg a Flash előtt. Ekkor a plugin még nem járt "automatikusan" a böngészőkhöz, de az ezt igénylő weblapok a Flash letöltőoldalára irányították a netezőket, akik már pár kattintással telepíthették a kiegészítőt. 2000-re azonban az akkori legfontosabb böngészők (az Internet Explorer, a Netscape Navigator és az AOL) már alapértelmezett pluginként is beemelte a letölthető változatokba, még egy évvel később pedig a Windows XP-vel is együtt érkezett. Ekkor volt a sikere csúcsán a Flash, az internetezők 92 százaléka használta.
Flash-történelem, 2. rész: olyan egyértelmű, mint a levegő
2002-ben a Flash Player 6 volt az első, amely valamilyen kódnévvel érkezett (ez esetben Exorcist, azaz Ördögűző névre hallgatott), itt jelent meg az on-demand audió és videó streaming, egy továbbfejlesztett videókodek és egy csomó szerveroldali megoldás. Az elkövetkező pár évben is folyamatosan fejlődött a funkcionalitás, bekerült az ActionScript 2.0 támogatás, a grafikonok, szöveges effektek kezelése, a bővítmények támogatása, ami egyik oldalról szép és jó volt, de itt kezdtek el nemzetközi szakértők arra utalgatni, hogy az egykori kedves kis plugin lassan kezelhetetlen méretűre hízik.
2006-ban jelent meg az első Flash Player az Adobe neve alatt (ez a Zaphod kódnévvel ellátott 9-es verzió), amely többek között már virtuális gépeket is kezelt ActionScript alatt: ugye, mennyire eltávolodott az egész projekt az egykori kis médialejátszótól? Érdekes módon a teljes képernyős nagyítási mód csak a 9-es verzió első frissítésétől létezik. Aztán jöttek még újabb frissítések új kodekekkel, biztonsági frissítésekkel, 3D-képességekkel és egyéb csodákkal, de ezt igazából a mezei netezők már nem igazán követték figyelemmel, ekkorra a Flash a böngészők alapvető része volt, és a legtöbben nem is látták, hogy a weboldalakon megjelenő filmek, játékok, vagy bármilyen extra tartalom mögött milyen motor dolgozik. Tudja a böngésző, és kész.
Ez az időszak hozta el egyébként a Flash-játékok hőskorát, amikor a munkában megfásult alkalmazottak a fal felé fordított monitorokon szabadulószobás, cicamegmentős, vagy épp cicis pókeres játékokkal szórakoztak az Excel táblák töltögetése helyett. Ilyenekkel, mint például ez (szintén már csak videós végigjátszás formájában):
Flash-történelem, 3. rész: a vég kezdete
2008-tól jó ideig már nem is nőttek a főverziók számai, a Flash Player 10 után külőnféle frissítésekkel jött a 10.1, 10.2, aztán a 10.2.xxx, a netezők pedig eddigre elvesztették a fonalat, legfeljebb az jelezte egy új verzió érkezését, hogy a böngészős játékuk indítása előtt felugrott egy üzenet, miszerint lesznek szívesek letölteni az új verziót.
Ekkor viszont már kifejezetten sokan bírálták a hatalmassá dagadt szoftvert. A böngészők fejlesztői is kezdtek fújni rá, mivel elegük volt abból, hogy a netezés lassúságát a felhasználók rájuk fogják, pedig egyre több esetben a böngésző mögött terpeszkedő lomha Flash volt az akadások és lassulások oka. 2010-ben már Steve Jobs is nyíltan felvállalta, hogy a Flash egy túlhaladott technológia, ezért nem is volt hajlandó beépíteni az iPhone-ok és iPadek böngészőjébe.
2014-ben aztán meg is érkezett egy olyan versenytárs, ami villámsebesen kezdte megásni a Flash sírját: ez a HTML5, amely az egykori szövegszínezgetős és linkelgetős egyszerű nyelvből egy komplex feladatokra is képes svájcibicskává változott, ráadásul pont olyan célból fejlesztették, hogy a Flash által már lassan és nehézkesen kezelt feladatokat sokkal gyorsabban, a böngészőre, a rendszerre, és akár az eszközök áramfogyasztására is jóval kíméletesebben végezze el.
Eközben pedig belovagolt az Apokalipszis másik lovasa, akit úgy hívtak, Biztonság. Addig a legtöbben csak a lomhaságért szidták a Flash-t, de egyre többen kezdtek azért is morogni, hogy a szoftverben méretes biztonsági rések tátonganak. Mivel már óriásira hízott és csilliárdnyi különféle funkciót látott el, szinte elengedhetetlen volt, hogy ezek a részek néha ne illeszkedjenek varratmentesen. Jöttek is az újabbnál újabb hírek arról, hogy Flash alkalmazásokon keresztül meg lehet fertőzni a felhasználók gépeit, vagy épp átvenni felettük az irányítást.
Most ott tartunk, hogy bár a Flash még létezik, de a legtöbb böngésző már "visszaminősítette", ezáltal nem érkezik alapértelmezetten, sőt néhány browser le is tiltja, és nekünk kell manuálisan közbelépnünk, ha minden ágálás ellenére mégis szeretnénk Flash társaságában netezni. Eközben egyre kevesebb szükség is van rá, mivel egyre többen álltak át HTML5-alapú módszerekre, többek között az egykor Flash alapon induló YouTube is rég új motorral dolgozik.
Viszlát, Villám!
2015-ben végre az Adobe is elismerte, hogy készen áll a Flash lassú búcsúztatására, és jelezte, hogy tisztában van az egyre gyakrabban előbukkanó biztonsági és egyéb hibákkal. Tegnap pedig kiadták azt a közleményt, amely már egyrételművé is teszi, hogy a Flash 2020-ban hal meg végleg. Az Adobe most együtt dolgozik a Google, a Facebook, a Mozilla, a Microsoft és az Apple szakembereivel azon, hogy a Flash-ben dolgozó technológiák sokaságából hogyan mentsék át a böngészőkbe és webes szolgáltatásokba azokat, amik fontosak és értékesek, hogy az utolsó nap végeztével már semmilyen olyan internetes tartalom és szolgáltatás se maradjon, aminek hiányozna az eltemetett szoftver.
Persze addigra egyrészt tényleg szinte senki sem sír majd érte, és talán észre sem veszik majd, hogy kedvenc webhelyeiken valami más szolgálja ki őket.
Most pedig ti jöttök: meséljetek kommentben, mi volt annak idején a kedvenc Flash-tartalmatok, jöhetnek az animációk, minijátékok, amikkel feldobtátok a napi munkát. Emlékezzünk szépen a haldoklóról!
