Talán az idősebb korosztályból származó olvasók még velem együtt emlékeznek arra a korra, amikor a különféle fotómontázsokat és retusálásokat teljesen manuálisan kellett megoldanunk - ebben az időben születtek a képkivágásokat egymásra helyező újság- és könyvborítók, valamint az ecsettel és ceruzával javított sztárfotók. Természetesen a Photoshop előtt is léteztek már olyan szoftverek, amelyek valamilyen mértékben képesek voltak manipulálni a raszteres képfájlokat, de az Adobe Systems megoldása rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy minden konkurencia ellenére gyakorlatilag mindenki a képszerkesztés alapértelmezett alkalmazásaként tekint rá. Még köznevesült is világszerte az, ha egy képet utólag szerkesztenek, retusálnak vagy megváltoztatnak, a "fotosopolás" ugyanúgy külön életet él a szoftvertől, mint ahogy a cellux, a rotring vagy a mirelit esetében sem az eredeti márkáról beszélünk.
A Photoshop története egyébként már kicsit korábban, 1988 októberében kezdődött, amikor kiadták a 0.63-as verziószámú bétát Macintosh gépekre, az 1.0.1-es verzió azonban 1990. február 19-én jelent meg. Azóta folyamatosan fejlődik és gyarapodik új lehetőségekkel, beépülők (pluginek) használatával, felhő alapú ökoszisztémával, 3D funkciókkal. Egyik legnagyobb újítása annak idején a rétegek (layerek) bevezetése volt, amelyekkel különféle áttűnési effektek mellett elérhettük azt is, hogy ne az eredeti fotót kelljen változtatnunk, ha valami extrát szeretnénk a képhez adni. Jöjjön most öt olyan apróság, amelyből jobban megismerhetjük a Photoshop történetét!
1. Testvérek munkája
A Photoshop története 1987-ben indult, amikor Thomas Knoll elkezdett dolgozni egy egyszerű szoftveren. Ez lényegében annyit tudott, hogy fekete-fehér monitorokon szürke skálás képeket jelenített meg. A Display munkanéven készített program azonban felkeltette Thomas testvérének, Johnnak a figyelmét is, aki azt javasolta, ennyi erővel szerkesztési funkciókat is adhatnának az összképhez. Az így elkészült szoftver az ImagePro nevet kapta, azonban az Adobe fantáziát látott benne és megvásárolta, hogy a felhasználói felületét kipofozva Photoshop néven hozza forgalomba. Az első változatért 300 dollárt kértek. Extra érdekesség, hogy az Adobe-üzlet előtt a Knoll tesók egy szkennereket gyártó cég közvetítésével próbálták árulni az Image Pro szoftvert, amiből összesen 200 darab fogyott.
2. Tengerparti monokinivel indult
Az első "fotosopolt" képen az egyik fejlesztő barátnője látszik félmeztelenül. A képen semmilyen szerkesztés nem történt, csupán az volt a cél, hogy a normál, filmes kamerával készült fotót egy síkágyas szkenner felhasználásával, a leginkább színhelyes módon digitalizálni lehessen. Akkoriban persze még a szkennerek sem voltak amolyan bárki által elérhető, olcsó játékszerek, Knoll a Lucasfilm speciális effektekért felelős cégéhez, az Industrial Light & Magichez fordult segítségért. A szkennerből kinyert digitális képet egy Pixar Image Computer nevű grafikus célgép dolgozta fel, egy kifejezetten drága masina - John Knoll innen vette az ötletet, hogy mindezt olcsóbb, bárki által elérhető gépeken is meg lehetne valósítani. A képen szereplő Jennifer egyébként a kép készítésekor még csak barátnői státuszban szerepelt John mellett, de később összeházasodtak, a Bora-Borán készült kép pedig "Jennifer in Paradise" címen a tech-történelem része lett.
Később John Knoll többször is példálózott ezzel a képpel, itt egy korai Photoshop verzió képességeit demózza vele:
3. Túl kevés a gyorsgomb
Játéktól professzionális szoftverig mindenre jellemző, hogy a felhasználók egy idő után megunják az egérkattintgatást és a menükben történő kotorászást, ezért gyorsgombokat kezdenek használni. Ezek jellemzően funkciógombok és betűk kombinációi, azonban a Photoshop egy idő után egyszerűen kifogyott a kiosztható lehetőségekből, pedig már olyan nehezen átérhető konfigurációk is elkeltek, mint az Alt+Shift+Ctrl+S (ez mellesleg a képek webes formátumú mentésére szolgál). Szóval van néhány olyan alapvető eszköz, aminek egyszerűen már nem jutott gyorsbillentyű-kombináció, ilyen például a blur, a sharpen és a smudge (elmosás, élesítés és maszatolás).
4. Bábeli zűrzavar
A Photoshop jelenleg 27 nyelven érhető el: brit és amerikai angol, arab, egyszerűsített és hagyományos kínai, cseh, dán, holland, finn, francia, német, héber, olasz, japán, koreai, norvég, lengyel, portugál, orosz, spanyol, svéd, román, török és ukrán mellett magyarul is használható. Mondjuk az a cikkíró totális magánvéleménye, de mivel a 4-es verzió óta angolul használja a szoftvert, tikkelős hülyét kap attól, ha valaki telefonon kér tőle távsegítséget, hogy a magyar nyelvű felületen melyik almenüben hol van a magyarul teljesen máshogy hangzó plugin sokadik funkciója. A Liquify az Liquify. Értjük?!?!? Na, azért mondom.
5. Nevek kilószámra
A Photoshop a betöltőképernyőn is szerepelteti a termék készítőinek, valamint aktuális bétatesztelőinek nevét. A lista folyamatosan bővül, de legendává nemesült egyfajta Stan és Pan kapcsolatként a sokáig egymás után megjelenített leghosszabb és legrövidebb név. Ezeket a felhasználók már-már vallásos jelleggel keresték az újabb kiadásokban azt remélve, hogy ismét megtalálják őket - és jó ideig folyamatosan így is volt. A leghosszabb név 20 betűs, a legrövidebb mindössze 6. Seetharaman Narayanan a tesztelésen kívül egyébként a szoftver Windows alatti első változatának portolásáért is felelős, de a többszálas feldolgozás fejlesztésében is sok szerepet vállalt, míg Sau Tam volt a legrövidebb név, ő azonban 2015 óta nincs a listán. A mininév-fetisisztáknak viszont ott van az utódja (legalábbis névhossz tekintetében), Ivy Mak.
+1. Szabad a vásár!
Ha szeretnél eljátszogatni a Photoshop 1989-ben kiadott, 1.0.7-es verziójának forráskódjával, teljesen legálisan megteheted. A Computer History Museum oldaláról letölthető az egész tokkal-vonóval.
