A két népszerű Windows-verziót összehasonlító tesztünkben elsősorban arra kerestük a választ, hogy valóban érezhető-e teljesítménykülönbség a két kiadás között, illetve ha valaki nagyon ragaszkodna a "bloatware-mentes" Windows 11-hez, miként tehet szert az ideális szoftverkörnyezetre. Tesztünk során érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk, melyek egy része egyértelműen a hardverplatformtól függ, hiszen a Windows 11 hátránya jobban megmutatkozik az Intel rendszerein, az AMD most már köszöni szépen, jól van.
A verziófrissítésekkel egyre inkább előtérbe kerülő felhasználói szokások monitorozása az OS által, a különböző ajánlatok kiemelése és az online fiók kötöttségének "terhe" sokakat zavar, és ez ellen nincs hardveres gyógyír, egyéb trükkökhöz kell folyamodnod. A Tiny11 készítője meghallotta a közösség hangját, bár az igazat megvallva, semmi forradalmit nem alkotott, évtizedes módszertant követve tett egy nagyon hasznos eszközt átlagfelhasználók számára is fogyaszthatóvá. Ez az a módszer, ami ingyenesen elérhető, és a cikkünkben szereplő útmutatás szerint könnyedén, bárki számára elvégezhető.
Ennél mélyebbre áshatsz az NTLite segédprogrammal, ami sok-sok éve biztosít tételes finomhangolást a Windows-telepítők világában.
Mikor érdemes áttérned az NTLite-ra?
Visszautalva februári cikkünkre, ha csak a számodra felesleges alkalmazások és promóciós ajánlatok zavarnak, akkor elegendő lehet a DeBloat alkalmazás (vagy ennek hasonló tudású verziói), ám ha az első indítástól kezdve egyedi rendszerre vágysz, csak a telepítőfaragás marad. A Tiny11 abban jó, hogy mit vegyél el a gyári készletből, sajnos arra nem képes, hogy például alkalmazásokat vagy drivereket adj az installációs lemezképhez.
Itt lép be főszereplőként az NTLite, és az értelmét ezek az extra funkciók határozzák meg, amik egyébként üzleti felhasználásra is alkalmassá teszik. Ebből sejthető, hogy nem teljesen ingyenes programról beszélünk, a teljes tudáscsomagot fizetős licencekben kapod meg.
Aggodalomra azonban semmi ok, egyszemélyes felhasználáshoz az ingyenes kiadás bőven elegendő, ha pedig valami mégis hiányozna, a Home csomag megvásárlása engedélyezi a lezárt elemeket.
Céges környezetbe a kliensek számától és kezelhetőségétől függően a Professional vagy a Business ajánlható, ha megnézed az összegeket, egyáltalán nincs szó horror számokról, ráadásul a licenc örökérvényű.
Mi az ingyenes felhasználással mutatjuk be a programot, és egyébként a teljesen természetes funkcionalitás mentén haladunk. Nem akartuk feltétlenül a regisztrációs-adatbázis szintjén kigyomlálni a telepítőt, de például nagyon jól jön, ha az adott Windows-verzió kiadásától számított összes frissítés integrálódik a lemezképbe, kiszedhetők a soha nem használandó nyelvek, és az első újraindítást követően hiányolt hálózati eszközök meghajtóját sem kell többé bogarászni.
Ezek azok a tételek, amikkel gyorsítható a teljes telepítési folyamat, miközben természetesen adott a feleslegesnek ítélt programok eltávolítása, új alkalmazások hozzáadása és az offline felhasználói fiók alapértelmezetté tétele. Egészen mély a nyúl ürege, és nagyon könnyen elcsábulhatsz, amikor meglátod, mennyi mindent ki lehet kapcsolni. Másodpercek alatt a fél Windowst "kihipózhatod", ám ez komolyan visszaüthet később, ezért erősen ajánlott ésszel végiglépkedni a módosításokon.
Akár egy karaktergenerálás, órákra leköt
Nem biztos, hogy ezzel töltenéd el a fél napod, de az a helyzet, hogy a telepítő testreszabásában nagyon el lehet veszni. Tény, hogy a folyamat végére egy olyan ISO-fájlt kapsz, ami minden igényedet kielégíti, de idővel egyrészt a felhasználói attitűdöd változhat, másrészt új elemek hozzáadására lehet szükséged. Amint letöltöd, telepíted az NTLite-ot, az üres programablakban szinte csak a telepítőfájl vagy lemezképcsoport hozzáadása lehetséges. Ehhez kell egy, a Microsoft oldaláról frissen letöltött fájl, amit betallózva egyre több funkció bontakozik ki és válik aktívvá. A fontos lépések egyike, hogy a hozzáadott ISO-fájlnál jobb gombbal (vagy a felső menüsorból kiválasztva) az Új szerkesztés pontra nyomj. Ezzel hozol létre írható másolatot az eredet ISO-fájlból, amit aztán úgy módosítasz, ahogy tetszik.
Ezt követően válaszd ki azt a verziót, amin dolgozni szeretnél, és érvényes licenckulcsod is van hozzá. Jobb gomb, Betöltés parancs, és kis várakozást követően egy zöld kör jelzi, hogy a telepítő választott verziója készen áll a módosításokra. Elsők között javasolják általában a frissítések ellenőrzését, letöltését és integrálását. Az Eszközök menüben kattints a Frissítések letöltése ikonra, és máris felbukkan egy ablak a telepítő verziója óta elérhető rendszerfrissítésekről. Több csoportban, összetettségüket és fontosságukat tekintve találod rendezve az egyes elemeket, melyek közül csak a fontos tételeket pipálja alapértelmezetten. Minden más rajtad múlik, előzeteseket, vírusdefiníciós fájlokat és egyéb frissítéseket adhatsz hozzá, ezeket már nem fogja keresni a telepítést követően, hiszen a rendszer részeivé válnak. Nyomj a Várólistára kerül gombra.
A következő menürész az Összetevők, ami az első terület, ahol az időérzéked cserben hagyhat. Több csoportba rendezve találod meg az eltávolítható komponenseket, és egyúttal az első jelzést kapod arra, meddig ér a takaró az ingyenes felhasználással. A kék színnel jelölt elemek törléséhez licenc szükséges, ám ha lenyitogatod a listákat, láthatod, hogy első próbálkozásra jobb is, ha nem enged többet az ingyenes verzió. Az Alkalmazások listája még egészen megengedő, nagyon sok előretelepített programot szedhetsz ki, ezek hiányoznak például a Tiny11 rendszerekből is. Azért itt se kattints ész nélkül, nem árt átnézni, miket vennél ki és tartanál meg szívesen. Lejjebb haladva már nem ennyire megengedő az NTLite, minimális az eltávolítható elemszám, egyedül a nyelvek listáján végezhetsz alapos irtást. Az ingyenes használatban az Edge böngésző eltávolítása sincs benne, a 32 bites Internet Explorer törlésével kompenzálhatsz valamelyest.
Alakítsd át teljesen a Windows működését
Talán még az Összetevők menüpontnál is komplexebb a Beállítások rész, amiben szinte megszámlálhatatlan működési paramétert állíthatsz át felhasználói szokásaid szerint. Az Asztal lenyíló menüben megadhatod, hogy miként jelenjenek meg az egyes elemek, menük, az egérmutató, a kiemelések színe, illetve hogyan viselkedjen a Tálca a mindennapok során. Amit elsőre látsz, azok mind alapértelmezett beállítások, a többségét letilthatod vagy engedélyezheted, vagy az elemnek megfelelően állíthatod a paraméterét - például extra nagy méretű ikonok. Bármit változtatsz ezen a ponton, bekerülnek a telepítőbe, és így látod viszont a telepítés után.
Vágyott rész a Felügyelet nélkül, ahol a nemrég kötelezővé tett online fiók létrehozását lehet pár beállítással kiirtani, átalakítani. Először engedélyezd a felületet a bal felső sarokban, majd nyomj a Helyi fiók hozzáadása ikonra. A felugró ablakban a tipikus felhasználói adatok megadásán túl a rendszergazdai állapotot és az automatikus bejelentkezést is engedélyezheted. A főablakban szereplő tételekkel előre megadhatod a telepítés második fázisához tartozó opciókat, avagy például a területi, nyelvi és billentyűzet beállításokat, a hálózati és online fiók megadását, továbbá az egyéb, üdvözlő vagy a felhasználói élményt támogató üzeneteket, ablakokat.
Egyébiránt az érvényes termékkulcsodat is megadhatod itt, így még annak begépelésével sem kell később bajlódnod.
Újabb konfigurációknál tipikus probléma a nagyon új hardverkomponensek támogatásának hiánya - olykor maga a telepítő sem tud tovább lépni, vagy az esetek többségében a telepítést követi a hiányzó driverek installálása. Az Illesztőprogramok részen elsősorban azt figyeld, aminél a piros Hiányzó kiírás szerepel. Az NTLite ugyanis nemcsak a betöltött ISO-fájlt figyeli, hanem az aktuális rendszered eszközillesztő-készletét is, és pontosan megmondja, mely elemek hiányoznak az alaptelepítőből. Ezek hozzáadását a fenti menüsoron teheted meg, az alkalmazás tipikusan .inf fájlokat keres, ezek megadásával változtathatsz a hiányzó státuszon.
Windows 11 képfájl saját recept szerint
Hogy mennyire lesz kedvedre a végeredmény, csak az első telepítés után derül ki, a telepítőfájl készítésénél mindenesetre összegezve látod, hogy mi mindent változtattál meg. Még ekkor meggondolhatod magad, és visszatehetsz elemeket vagy továbbiakat vehetsz el, később erre már nincs lehetőséged. Az Alkalmaz menüponton belül a bal felső sarokban a Feldolgozás gombra kattintva indul az utolsó fázis, de még mielőtt rányomnál, ne felejtsd el bepipálni az ISO létrehozása opciót. Enélkül csak egy WIM-formátumú telepítőfájlt kapsz, amivel vállalati környezetben elbánnak a rendszergazdák, otthoni felhasználóként azonban a klasszikus lemezkép az ideális. A fájlnevet és a lemez címkét megadva indulhat a Feldolgozás, amit még gyorsan megelőz egy kissé furcsa, a Windows Defender kikapcsolására buzdító ablak. Nyugodtan hagyd figyelmen kívül, a lemezkép létrehozása nem lesz kínzóan lassú az aktív vírusvédelem alatt.
A folyamat a bepipált frissítések letöltésével, kibontásával és integrálásával indul, ne lepődj meg, ha ekkor a processzorhűtő magasabb fokozatra kapcsol. Munkaigényes feladatról van szó, amit olykor megakaszt egy-egy, felhasználói jóváhagyást igénylő ablak. A teljes folyamat időigénye a PC-d tárhelyének sebességétől és a módosított elemek mennyiségétől függ elsősorban, 10-15 percnél azonban nem tart tovább az NTLite munkálkodása. Amint elkészült a lemezkép, a Rufus segítségével bootolhatóvá teheted, és máris indulhat az első, saját recept szerint megalkotott Windows telepítése.
Az alkalmazás természetesen Windows 10-et is támogat, ha még azt szeretnéd alakítgatni, nyugodtan megteheted.
Azonban a program tudását látva épp itt az alkalom, hogy meglépd a Windows 11-re váltást, mert nagyon sok olyan elemet kiszedhetsz a rendszerből, amit feleslegesnek vagy idegesítőnek tartasz.
Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire legális ez a művelet. Nos, épp a hivatalos Microsoft terméktámogatási weboldalára dobta be 1-2 éve valaki ezt a kérdést, és az ottani moderátor teljességgel megerősítette az NTLite alkotta telepítők létét és felhasználhatóságát. Nem biztos, hogy ez egy jogilag 100%-ban helytálló válasz, de lehet bele kapaszkodni, többet pedig hivatalosan biztosan nem fog kommunikálni a Microsoft. Amúgy az is beszédes, hogy a redmondi cég - bár megtehetné - nem korlátozza ezt a módosítást, viszont ha valamit nagyon elrontasz, semmiképp se hozzájuk rohanj segítségért.