A konzolos piac már régóta a Sony és a Microsoft meglehetősen egyoldalú rivalizálásáról, illetve a saját útját járó Nintendo termékeiről szól, miután az egykor hatalmas sikereket elérő Sega és az Atari is kiestek a hardverek versenyéből.
Az utóbbi viszont megpróbált visszatérni, és tavaly piacra dobta az Atari VCS-t, egy Ubuntu-alapú operációs rendszerrel és retro-címek széles tárházával próbálkozó konzolt, amelyre számos új játékot is ígértek. Hiába porolták azonban le a 30 millió példányban elkelt Atari 2600 eredeti nevét (ez volt az első VCS), és hiába támadtak retro dizájnnal, az AMD Zen-processzorral hajtott masina csúnya bukta lett.
Az Atari adatai alapján a PC-üzemmódban is használható VCS és a hozzá kapcsolódó kiegészítők 2021-ben még 2,4 millió dollár bevételt termeltek, az újdonság varázsának elmúltával azonban bezuhant a kereslet, s az idei évben már csak 212 ezer dollárt hoztak a konyhára. A 92%-os csökkenésből a konzol hivatalos ára alapján arra következtethetünk, hogy a cég tavaly még 1 millió konzolt adott el, míg 2022-ben csupán 10 ezret.
Nem meglepő hát, hogy az Atari most bejelentette a gyártásra vonatkozó szerződései felfüggesztését, ami azt jelenti, hogy innentől csak a meglévő készletet értékesítik, 20%-os kedvezménnyel. A vállalat legfrissebb pénzügyi jelentése alapján azonban még nem adják fel teljesen, s a továbbiakban "új kereskedelmi stratégiát" dolgoznak ki a VCS számára, valamint "kiegészítő hardverstratégiát" építenek partnerségeken és licencszerződéseken keresztül.
Ebből arra következtethetünk, hogy az Atari licencdíj ellenében külsős cégek termékeihez fogja kölcsönözni a nevét, így valaki akár még a VCS gyártását is felkarolhatja. A vállalatnak égető szüksége lenne a pénzre, mivel 2022-ben 5,4 millió eurós veszteséget hozott össze. A licencszerződések mellett a vezetőség "új prémium játékok" kiadásával, és az (egyébként látványosan haldokló) NFT-bizniszbe való beszállással próbálja pozitívba fordítani a mérleget.
