Hosszú ideje egyeduralkodó a VGA-kártyák világában az Nvidia és nem csupán az AMD Radeon-család gyengélkedése miatt, hanem mert a GeForce 10-es kártyák valóban jól sikerültek. Ugyanakkor a Pascal architektúra már a korosodás határozott jeleit mutatja, ezért itt volt az ideje új alapokra helyezni a 3D-képalkotást, vagyis a PC gaminget. A Turing kódnévre hallgató chipet úgy harangozta be az Nvidia, mint egy 10 éve készülő, forradalmi előrelépést, ami új fejezetet nyit a játékok világában. Merthogy ez a kártya gamereknek készült, nem pedig bányászoknak.
Az új csúcsragadozó
Hatalmas várakozás előzte meg az új GeForce kártyákat, melyek végül szeptember 20-án érkeztek meg - de egyelőre csak a csúcskategóriás modellek és egyelőre csak papíron (a legújabb információ szerint október 5-9 az RTX 2080 Ti megjelenése, de nem lepődnénk meg, ha a hazai szaküzletekbe csak jóval ezután érkeznének meg az első példányok).
A TU102-es Turing GPU-ra épülő legerősebb GeForce az RTX 2080 Ti, amelyet a némileg szerényebb 2080, valamint az október közepe után útjára induló 2070 követ majd. Az Nvidia a GTX-ről RTX-re átkeresztelt névvel is igyekszik mutatni, hogy nem csupán evolúciós csoszogásról van szó, hanem óriási ugrásról - de mi most inkább nézzünk a marketingszövegek mögé.
Az új GPU megalkotásakor hamar egyértelművé vált, hogy 7 nm-re nem tud idén átváltani az Nvidia, sőt, az óriási sávszélességet biztosító, integrált HBM2 memóriaalrendszer sem kivitelezhető elérhető áron. A 12 nm-es GPU így óriási lett, egészen pontosan 754 mm2, ami több mint 1,5× akkora, mint a GTX 1080 Ti-n található GP102-es Pascal chip. A növekedés egyrészt a CUDA shaderek számának növekedésével indokolható: itt már 4352 mag várja az adatot 272 textúrázóval és 88 RoP egységgel megtámogatva. A 768-cal több shader még nem indokolná ezt az óriási növekedést, azonban a hagyományos felépítéshez két, teljesen új modul csatlakozott be: a Tensor magok és az RT, azaz ray-tracing (sugárkövetéses) magok. Előbbi a gépi tanulásban, illetve a mesterséges intelligenciánál használatos műveletekben teljesít kiválóan, utóbbi pedig a filmekben is használatos 3D-képalkotási technológiát képes hardveres gyorsítással végrehajtani. A GeForce RTX 2080 Ti esetében 544 Tensor és 68 RT mag áll rendelkezésre, továbbá 11 GB-nyi, szintén új generációs GDDR6 videomemória kapcsolódik a GPU-hoz 352 bit széles buszon. Látható a számokból is, hogy az Nvidia nyers erőből is igyekezett garantálni a gyorsulást, miközben új fejlesztéseket is bevetett.
Egy új világ
Az új GeForce RTX kártyák a szokásos módon, az előző generációkkal és természetesen a már használatban lévő API-kal (DirectX, Vulkan, OpenGL) kompatibilisen számolják ki és alkotják meg a játékok 3D-s képeit. Amennyiben a programozási környezet és az adott motor támogatja a ray-tracing kiegészítést, úgy az új Nvidia kártyák hibrid képalkotásra váltanak, így új, minden eddiginél látványosabb, ray-tracing-alapon számolt effektekkel fűszerezik a látványt. Jó hír, hogy ezt a Microsoft a DirectX DX-R szabványban támogatni is fogja és egységes elérést biztosít hozzá a játékfejlesztőknek. Ez valóban új szintre emeli a játékokat, azonban ez még nem minden. A Tensor magokat a játék egy speciális funkcióra, a DLSS-re vehetik rá, amely a Deep Learning SuperSampling technológia és hatékonyságban, illetve minőségben a Temporal Anti-Aliasinggal van egy szinten. A mesterséges intelligenciával számolt élsimítás képes kiváló minőségben dolgozni, ráadásul az élsimítás jelentős terhét leveszi a hagyományos modulról, így a jobb képminőség mellett a 3D-s képalkotás sebessége még tovább javulhat.
Topkártya Gigabyte-körítéssel
A kártyagyártók is kiélhették fantáziájukat az új GeForce-okkal. A Gigabyte GeForce RTX 2080 Ti Gaming OC kártyáján elterpeszkedő, háromventilátoros hűtés nem csupán a gyári tuningot kezeli csendben, félpasszív működésű és a manuális túlpörgetéshez is van benne tartalék, miközben a dizájnról és az RGB-világításról sem feledkezett meg a gyártó. A hűtő különlegessége, hogy a középső ventilátor a másik kettővel ellentétes irányban forog, ezáltal nincsen turbulencia és sokkal hatékonyabb a légáramlás.
Az Aorus Engine programmal minden beállítást aprólékosan elvégezhetsz, és itt lehet váltani az előre rögzített profilok között is. Mi az OC-módot aktiváltuk, ahol 1665 MHz-es Boost órajelet fixált az applikáció. Ez nem rossz gyári tuning, de azért maximálisnak sem mondanánk - más gyártók ennél tovább merészkedtek és a WindForce 3X-szel a Gigabyte is adhatott volna még egy kicsit a GPU-órajelhez.
A kártyához jár még a normál, három éven felül egy év extra garancia, ami - tekintve, hogy gyártó által javasolt ára nem magasabb, mint a referencia RTX 2080 Ti-é - vonzóvá teszi a Gigabyte Gaming OC modelljét.
Tesztrendszer: AMD Ryzen 7 2700X CPU, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7, 16 GB HyperX DDR4 RAM, 500 GB OCZ SSD, 1,2 kW Adata PSU, Windows 10 x64
A keserű pirula
A mérések magukért beszélnek: a Gigabyte RTX 2080 Ti az új király, egyszerűen minden eddigi videokártyát lemos, legyen szó bármelyik játékról. A teszthez AMD Ryzen 7 2700X-et használtunk, de még itt is volt olyan játék, amit a CPU fogott vissza. A legnagyobb részletességeket állítottuk be a játékoknál és kizárólag 4K-ban mértük a sebességeket. Azért arra is kíváncsiak voltunk, full HD-ben mit kapunk: hát, a 200 fps nem volt ritka, de már itt is inkább a CPU és a rendszer fogta vissza a kártyát - persze egyértelmű, hogy full HD-re senki nem fog ilyen VGA-t vásárolni.
Mindehhez jön még a ray-tracing egység, a villámgyors memória és a Tensor magok, amelyek jövőbemutató fejlesztések. A csúcskártyáért könnyű rajongani, az Nvidia és a Gigabyte is jó munkát végeztek, azonban az árazást barátságosnak semmiképp sem mondanánk.
Megfoghatatlan extrák
Az új funkciók egyértelműen az AI-val megtámogatott élsimítás és a hibrid képalkotás ray tracing bevonásával. Ez a két extra nagyon hangzatos és azt is láthattuk, hogy az Nvidia megfelelően demózta is a látványos extrákat. Ugyanakkor kipróbálni még nem nagyon lehet, hétköznapi játék során pedig nem profitálsz az extra magokból. A DLSS élsimítást alig egy-két cím támogatja, mi is csupán a Final Fantasy XV speciális, Nvidia tesztjében csodálhattuk meg (ott viszont nagyon jól működött). A hibrid ray tracinghez megfelelő DX-frissítésre (őszre ígéri a Microsoft) és a játékok támogatására is szükség van. Hiába igyekezett kilométeres listát összeállítani az Nvidia, ez nem sikerült neki - ennél sokkal több támogatott játékra lesz szükség a sikerhez.
És tegyük fel, hogy a lista szépen gyarapodik, ami nem is lenne akkora csoda, tekintve, hogy az Nvidia kapcsolata jó a játékfejlesztőkkel. Még ezek után is ott a nagy kérdés, hogy vajon az 544 Tensor mag és a 68 RT egység mire elegendő? Merthogy ezt nem tudja senki egyelőre. Lehet, hogy az RTX 2080 Ti esetében ez elegendő lesz a maximális ray tracing effektezésre és a teljes DLSS élsimításra 4K-ban is, de mi a helyzet a kisebb, gyengébb GeForce RTX kártyákkal, ahol alacsonyabb a Tensor és RT magok száma? Ezek egyáltalán elég erősek lesznek-e ahhoz, hogy 1-2 év múlva, a hibrid ray tracing elterjedése után is bekapcsoljuk a speciális effekteket?
RTX-generációváltás? Idén nem!
Az RTX 2080 Ti és szimpla 2080 mellett októberben érkezik - egyelőre ismeretlen áron - a GeForce RTX 2070 is. Ez különösen árazása miatt izgalmas: ahogy anno a GTX 970-nél és 1070-nél, úgy ezúttal is sokan ettől várják a legjobb ár/érték arányt. Ugyanakkor ez még mindig csak a felsőkategória, az elérhető árú GeForce RTX-ek 2019 közepére várhatók. Az Nvidia már be is jelentette, hogy az RTX és a GTX család még egy évig párhuzamosan fog futni, nem vonul nyugdíjba a 10-es széria. További nyomós ok, hogy az Nvidia és a kártyagyártók nyakán maradt temérdek felsőkategóriás GTX 10-es VGA, így nem alaptalan a remény, hogy hamarosan a GTX 1070 és erősebb, előző generációs GeForce-ok ára zuhanórepülésbe kezd.
Sajnos az AMD nem reagálta le ezt a GeForce-generációváltást, inkább a 2019-es, 7 nm-es Vega GPU-kal készül, hogy minél zajosabb legyen a visszatérése. Addig mindössze abban lehet reménykedni, hogy a Vega 56/64 kártyák ára végre beesik, ezáltal értelmes vetélytársai lesznek a GTX 1070/Ti modelleknek.
Verdikt
A GTX 1080 Ti-nél 20-50 százalékkal gyorsabb GeForce RTX 2080 Ti kártyáért 460 ezer forintot kérnek, ami - tekintve, hogy a referencia kártya is hasonló áron áll jelenleg, nem rossz. Ugyanakkor ha csak a mai játékok alatt elért teljesítményt nézzük, ez egyszerűen túl magas ár, főleg annak fényében, hogy egyelőre az extra funkciók kihasználására csak ígéreteink vannak. Nem kérdés, hogy az RTX 2080 Ti díjat érdemel, azonban ajánlani a jelenlegi árazás mellett nem tudjuk senkinek. A 460 ezer forintos ajánlott árat sem biztos, hogy tartja a kártya, ugyanis a megjelenés többszörös eltolása miatt már most, előrendelésben emelkednek az RTX 2080 Ti-árak, így nem lepődnénk meg, ha nemsokára már az 500 ezer forintos határt is áttörné az új csúcsVGA.
Nagyon reméljük, hogy az elkövetkezendő hónapokban sorra érkeznek majd a bejelentések az RT és Tensor magok támogatásáról, illetve az Nvidia is felfuttatja a gyártást, hogy korrigálhassa az árakat. Esténként arról álmodunk, hogy a nem túl távoli jövőben (és ebben a galaxisban) az RTX 2080 Ti ára a még mindig magas, de már megindokolható 300-350 ezer forint magasságára szelídül és akkor már egészen könnyedén ajánljuk majd minden PC gamer számára, aki 4K-ban szeretne döngetni minden játékot. Persze ha közben a GTX 1080 Ti ára is ekkorát (mondjuk 150 ezer forintot) esik és az RT magokért sem őrülnek meg a játékfejlesztők, ismét nehéz helyzetben leszünk az új GeForce-király ajánlásával.
