Miután szűk egy éve mindenki csak a Google Stadia nevét citálja elő akkor, amikor a játékstreamingről van szó, az NVIDIA fogta magát és beelőzött: a jó ideje bétában reszelgetett saját streamingszolgáltatását véglegesnek nyilvánította és elindult a két választási lehetőséget kínáló 1.0 változat. Természetesen óvatos duhajok voltunk, ezért az első napon még nem rontottunk rá a fizetős változatra, inkább az ingyenes opcióban néztünk körül. Ez ugyebár technológiailag semmiben nem gyengébb, csupán a támogatott játékok köre kisebb, nem érhetünk el RTX-szel felturbózott tartalmakat, és egyhuzamban csupán egy órát játszhatunk hat helyett. Viszont nincs megkötés felbontásban és egyéb minőségi kérdésekben, tehát ennyiből is tökéletesen látszik, mit tud jelenleg a rendszer.
Dróttal minden szebb
Első választásunk egy gyors Fortnite meccs volt (egy Apexnek jobban örültünk volna, de az még nincs fent a listán). Villámháború, ami alatt azonnal kiderül, ha probléma adódik bármilyen szinten, hatalmas agy nem kell a játék figyeléséhez (meg aztán, legfeljebb lelőnek, most az egyszer ez nem fontos), ehelyett vizslathatjuk, hogy fut minden a felhőből. A tesztet egy 5 éves ThinkPad laptopon végeztük, ami ugyan még ma sem egy rossz vas, de komolyabb játékra semmiképpen sem alkalmas, ráadásul az integrált grafika sem épp a legizmosabb.
Ehhez képest a gyors beállítások után nagyon sima játékmenet fogadott: a 1080p felbontás mellett röccenés nélkül hozta a 60fps-t, és ami még nagyobb csoda, egyszerűen nem lehetett érezni bármilyen késleltetést: ha megnyomtam a megfelelő gombot, karakterem azonnal reagált. Persze, biztosan lehetne mérni különbséget a gépre telepített játék reakcióideje és a GeForce Now streamje között, de egyszerű humán érzékszervekkel nem jött le érezhető különbség.
Dróttalan utakon
Második körben megpróbálkoztunk azzal, hogy visszaveszünk a kényeztetésből olyan szinten, hogy nem a folyamatos és stabil elérést biztosító kábeles kapcsolattal, hanem WiFi mellől próbálunk játszani. Itt már azért akadtak néha problémák: a Conan Exiles indításakor erősen látszott, hogy hiába választottuk az elérhető maximális felbontást, a kép szétesősre sikerült, mintha egy sokkal kisebb felbontású játékot próbált volna felskálázni a rendszer full HD-ra. Tessék csak nézni:
Néha kaptunk is olyan belógó kis jelzést, miszerint hálózati problémák vannak (miközben egyébként folyamatosan mértük, és a WiFi teljesítménye nem ingadozott számszerűen). Az viszont kifejezetten érdekes, hogy még a mákosabb látvány mellett is villámgyors maradt az irányítás, ilyenkor sem éreztünk késleltetést a gombnyomkodás és a karakter mozgása között.
Kisképernyős meglepetés
Végül aztán jött az igazi kihívás: egy Galaxy Note 9 mobilra telepítettük a GeForce Now appot, hogy megnézzük, mit tud így a rendszer. Ennek kipróbálásához viszont sajnos egyvalamit elfelejtettünk időben biztosítani, amire az app folyamatosan figyelmeztetett is az egyes játékoknál: egy gamepadet. Épp ezért végül a Cities: Skylines-ra esett a választásunk, amely részlegesen működtethető érintős irányítással is.
Itt értelemszerűen nem nagyon tudtunk hasonló vizsgálódást végezni a késleltetéssel kapcsolatban, a házak nem strafe-elnek és dodge-olnak az ellenséges épületek támadásakor (na jó, most azért elképzeltük, milyen lehetne egy efféle játék). Viszont érdekes módon a felbontás itt teljesen rendben volt, és a hálózati problémákról szóló jelzés sem ugrált elénk - ezek szerint esélyesen az eszközök más és más WiFi adaptere lehet a ludas a dologban.
A kényelem felé félúton
Mivel mind a GeForce Now, mind a Stadia (és az összes későbbi streaming platform) azért főleg a casual játékosokat célozza majd, eléggé fontos kérdés, hogy mennyire egyszerűen kezelhető a játékválasztó, telepítő és beállító felület. Elsőre még kissé puritánnak tűnik minden, és viszonylag kevés információ áll azok rendelkezésére, akik mondjuk nem tudják, miért nincs az általuk máshol birtokolt játék a választható címek listáján, vagy épp hogy történik a GeForce Now alatti első telepítés menete. Több support és infó funkcióhoz a PC-s szoftver és a mobilapp is átdob böngészőbe, ami egyelőre még kicsit skizofrén felhasználói élmény, de gyaníthatólag ezt majd a nagyobb felhasználói visszajelzés-özön miatt reszelik még a későbbiekben.
Az viszont csodásan hátradőlős érzés, amikor a kiválasztott játék telepítése másodpercek alatt megtörténik - igaz, itt is voltak eltérések különféle címek tempója között, de általában pattogósan rendelkezésünkre állt az opció arra, hogy elkezdjük a szórakozást.
Elsőre tehát ugyan még nem tökéletes az élmény, de a pozitív irányba billen a mérleg nyelve. Az app kényelmesebbé és átláthatóbbá tétele, valamint az elérhető játékok körének növelése húzhatja szélesebbre a mosolyunkat. Kíváncsiak vagyunk, milyen lesz a fejlődés ezekben, mert ugyan egyelőre arra nem vett rá minket a rendszer, hogy előfizessünk a prémium csomagra, de ha nem lenne izmos PC-nk, amin amúgy is jól futnak a kedvenceink, és a GeForce Now által támogatott játékok köre is nagyot nőne, már elgondolkodnánk azon, hogy bizony megéri költeni arra, hogy a világban bárhol úgy érezzük magunkat, mintha kedvenc gaming sarkunkat elvittük volna magunkkal.
(Nem is annyira) különvélemény
Erdős Marci, a PC World tesztlaborának ura és parancsolója a tesztelendő hardverek halmai között egymagában próbálta ki a GeForce Now-t, és némi játék után elküldte saját véleményét is, ami a jelek szerint nem túlzottan tér el a fent leírtaktól. Mutatjuk, mit tapasztalt Marci a felhőben:
Bár nem panaszkodhatom asztali gépem játékok alatti teljesítménye miatt, a streaming játékszolgáltatások nagyon is érdekelnek, ebből pedig jelen pillanatban a GeForce Now szinte az egyetlen, ami elérhető, kipróbálható - és működik. Merthogy a munkára használt notebookom igen szerény hardverfronton, a kijelzőt egy Intel Graphics UHD 620 iGPU hajtja, ami 2D-ben még elboldogul a feladatokkal, de a Witcher III-at vagy a Wolfenstein II-t nem merem feltelepíteni sem.
Ezen a kb. 2 éves, középkategóriás gépen próbáltam ki a GeForce Now-t és legnagyobb meglepetésemre nem csalódtam olyan nagyot - ez pedig igen nagy dicséret. Miután PC-s játékosként elég magasan van a léc nálam, kritikus szemmel néztem a rendszer minden elemét.
A külön program telepítésébe nem törtem bele, viszont az nagyon fájt, hogy több kiadó címei még nem elérhetők. A Steam könyvtár elérhetősége ugyanakkor szuper, legalább nem kell megvennem a játékokat újra és a mentett állások is szépen szinkronizálódnak. Természetesen elvárásom, hogy minden ilyen szolgáltatás elérhető legyen GeForce Now-ban és a most hiányzó Rockstar és Square Enix játékkínálat is megjelenjen.
A kezelőfelületen navigálni kicsit kusza, ezen még van mit javítani, azonban a telepítési sebesség vicces: a Wolfenstein II 1 perc alatt játszható volt a hozzáadás után. Itt 1080p-t és maximális látványt választottam, a sebesség pedig fixen 60 fps volt. Ez konzolos szemmel a menyország, PC-s szemmel pedig elfogadható (Bocs - Glorious PC Gaming Master Race). A 4,99 USD-s ár sem rossz (de szinte biztos, hogy a bevezető év után minimum a duplájára fog emelkedni), a látvány és a sebesség sem volt kiábrándító és bár nem tudtam mérni, csak egy egészen kevés lagot tapasztaltam. Nyilván kompetitív online játékban ez már fájó, single playerként nem tiporta földbe a játékélményt, főleg úgy, hogy közben végig az járt a fejemben, az irodai munkára kitalált, szerény kis laptopomon ölöm az ellent (munkaidőben).
És most jöhet a ti véleményetek: mit gondoltok a GeForce Now-ról? Milyen jövőt jósoltok neki?
