Régen minden jobb volt? Miközben ez az élet nem mindegyik szegletére igaz, a legutóbbi hardverbejelentések tekintetében erősen hajlunk arra, hogy ezt gondoljuk. Egészen pontosan az Nvidia GeForce RTX 50-es modellekre gondolunk, amiket messiásként vártak a PC-s gamerek, de ehelyett egészen mást kaptak.
Az Nvidia a bejelentéskor azt ígérte, RTX 4090-teljesítményt kapunk töredékáron, azonban a valós tesztek megmutatták, hogy ez nem igaz. Pontosabban csak akkor igaz, ha elfogadod a generatív AI által interpolált, valójában a játékmotor által ki sem számolt képkockákat, a felskálázást és sok egyéb trükköt.
Ha a tényleges hardvert nézzük, nem sok minden fejlődött, és például a fedélzeti memória mennyiségével még mindig spórol az Nvidia. Ha a nyers teljesítményre kerül a sor, gyorsan kiderül, a két és fél évnyi idő alatt mindössze 20-30%-ot javult a teljesítmény, és ez is csak ideális esetben igaz, van olyan helyzet, ahol egy számjegyű a gyorsulás. Ha mindezt reálértéken ugyanannyiért kapnánk, mint két-három évvel ezelőtt, még talán emészthető lenne az is, hogy a VGA-piacon jelenleg ez a fejlődés üteme, viszont miután az Nvidia úgy ítélte, hogy monopolhelyzete van a piacon,
arcpirító módon túlárazta kártyáit.
Ez minden, eddig megjelent RTX 50-es modellre igaz. Elemzések azt is megmutatták, hogy valójában az új kártyák eggyel magasabb modellnek vannak számozva mind teljesítményüket, mind VRAM-mennyiségüket és CUDA-számukat tekintve. És ha mindezek ellenére még mindig úgy ítéled, neked ez is elég ahhoz, hogy egy ilyen videokártyát vásárolj, hát sok sikert hozzá - az Nvidia olyan alacsony indulókészlettel dobta piacra az RTX 50-es családot, hogy a meghirdetett, amúgy magas áron egyszerűen nem kapsz kártyát. Ha sikerül ráakadnod egy-egy modellre, azt másfélszer vagy akár kétszer drágábban kínálják, így pedig az alapból magas ajánlott árhoz számolt ár-érték arány egyenesen csapnivaló. Ez azonnal el is indított egy kisebb lavinát, amelynek következtében az RTX 40-es modellek árai nemhogy nem csökkentek, még emelkedésnek is indultak, úgy a szaküzletekben, mint a használt kártyák piacán.
És ki lehet az, aki helyre teszi az Nvidiát és megregulázza az árakat? Az AMD? Sajnos ezt addig nem tudjuk kijelenteni, amíg az új RDNA4-es kártyáit nem mutatja be, és nem világos, hogy, milyen teljesítménnyel, elérhetőséggel, valamint árakkal számolhatunk. Sajnos a múlt hasonló eseményeiből okulva nagyon kicsi esélyt látunk arra, hogy óriási és fájdalmas ütést visz be az AMD az Nvidiának mondjuk a középkategóriában, és esetleg megindul az árverseny a játékosok kegyeiért. Az Intelben sem bízhatunk, a cég jelenleg is komoly gondokkal küzd, a videokártyák piacán pedig szinte láthatatlan a részesedése, és hát túl erős modellel amúgy sem tud beszállni a versenybe.
Így pedig marad az Nvidia és a túlárazott, alig-alig fejlődő GeForce-ok, amelyeket már rég nem a hardver képességeivel, hanem a szoftveres extrákkal adnak el. Ezt eddig is lehetett érezni, most mindössze annyi a különbség, hogy az Nvidia hivatalosan is felvállalta, hogy a harmatos hardverfejlesztést szoftveres mágiával ellensúlyozza.
Végül is ne ítéljük el ezért, hiszen pazarul beválni látszik ez a terve.