Hétfőn élesben is elindult az amerikai választási nagyüzem a demokrata előválasztás első eseményével, az Iowa államban rendezett kaukusszal. Ezzel pedig az az időszak is kezdetét vette, amikor az internet széltében-hosszában beindulnak a választók befolyásolására tett kísérletek, az álhírgyárak, választói preferenciákat eltolni szándékozó hirdetések, kamu közösségi csoportok és ehhez hasonló próbálkozások. Mint kiderült, a négy évvel ezelőtti elnökválasztás eredményét már nagyban tudták befolyásolni azok az internetes átverések, amelyekkel igyekeztek "terelgetni" a közvéleményt, ennek talán legismertebb eszköze a Facebook adatkezelési hiányosságait kihasználó Cambridge Analytica ténykedése volt. Épp ezért most minden nagyobb internetes szereplő igyekszik szigorítani és szabályozni, hogy hasonló ne történhessen meg újra. Jó kérdés, mennyire sikerül - vagy épp mennyire tolják túl a dolgot.
A YouTube közleményben jelezte, mire lehet számítani. A Google által birtokolt szolgáltató szerint keményen fellépnek minden olyan tartalom esetében, amely a valóságot eltorzító módon képes a nézőket félrevezetni és károsan befolyásolni saját döntési képességüket. Példákat is mutattak arra, mit értenek ezalatt, egy olyan videót hoztak fel, amelyben azt sugallták, a hivatalos kormány már nem is létezik. A YouTube emellett olyan videókat is letilt, amelyek politikai személyek elleni alaptalan vádakat fogalmaznak meg, személyük elleni lejáratókampányt folytatnak. Egyértelműen utaltak például arra, hogy az egykori elnök, Barack Obama személyét is sokan próbálják besározni: ugyan ő már nem indulhat az elnöki pozícióért, de a demokraták esélyét csökkentheti, ha egykori elnökükről például folyamatosan azt híresztelik, hogy származása miatt nem is igazi amerikai és nem volt jogszerű az elnöksége. Szintén letiltanak majd minden olyan tartalmat, amely arról szól, kinek szabad (vagy inkább kinek nem lenne szabad) szavaznia.
Attól sem fog visszariadni a szolgáltató, hogy teljes csatornákat tiltson le, ha azt tapasztalják, hogy azok folyamatosan megsértik a fenti szabályokat, vagy eleve megtévesztés céljából hozták létre azokat (például megpróbálják elhitetni, hogy az adott csatorna egy másik személyhez köthető, valótlan információkat ad meg a létrehozók származási országáról, valamint külső módszerekkel próbálja népszerűbbnek feltüntetni magát, például vásárolt lájkokkal és követőkkel).
Emellett viszont a YouTube a pártokhoz, politikai szervezetekhez és személyekhez köthető ellenőrizhető és visszaigazolható fiókok számára különféle segítségeket nyújt ahhoz, hogy minél jobban meg tudják védeni saját csatornáikat, valamint az általuk készített tartalmakat. Szintén dolgoznak azon, hogy a felhasználók elé kerülő javasolt videók között minél kisebb arányban szerepelhessenek nem megbízható híroldalak és propagandamédia-termékek.
Persze a dolog egyrészt megosztó, másrészt sok technikai kérdést is felvet. Megosztó eleve a téma: mi számít álhírnek, mitől nem megbízható egy híroldal, mi számít véleménynyilvánításnak és honnan sárdobálás valami? Egyfajta cenzúráról van szó, még ha a cél elvileg üdvös is, de pont az ilyen "mozgó határok" miatt nagyon nehéz eldönteni, mi a jogos tiltás és mi az 1984-et idéző gondolatrendőrség módszere. És persze technikailag is nagyon nehezen oldható meg, hogy a havonta több mint kétmilliárd felhasználót elérő YouTube összes újonnan felkerülő videóját és élő streamjét helyesen lehessen ellenőrizni: épp tegnap írtunk egy olyan esetről, amikor a szolgáltató már indítás előtt letiltott egy politikai témájú podcastot, és csak elég furcsa körülmények között engedélyezte újra.
És az is fontos szempont, hogy bár az amerikai Google / YouTube az amerikai politikára van leginkább kihegyezve, de világszintű szolgáltatóként a mostani gyakorlat mintaként szolgálhat más országok politikai témáival kapcsolatos videók és csatornák kezelésében, szóval ami most valamilyen szinten "csak Amerika problémája", könnyen lehet a következő választások idején Németországé, Oroszországé, vagy épp Magyarországé is. Az internet, a közösségi média és benne a YouTube most már legalább (ha nem erősebben) gondolkodásformáló erő, mint a hivatalos média, ezért fontos látni, merre tart az itt alkalmazott szabályozás: óvatosan és jogszerűen védő mechanizmus lesz belőle, vagy önkényesen elhallgattató cenzúra.
