Mindannyian olyan termékeket szeretnénk vásárolni, amelyek a pénzünkért cserébe a lehető leghosszabb ideig szolgálnak minket. Mégis gyakran előfordul, hogy egy - egyébként sok esetben javítható - hiba miatt idő előtt a kukába kerülnek olyan eszközök, amelyek kellő tájékozódással és szakértői segítséggel akár évtizedekig is használhatóak lehetnének. Ezt nem csupán a pénztárcánk, hanem anyabolygónk is meghálálná, hiszen a fogyasztói cikkek elhamarkodott nyugdíjazása komoly terheket ró a környezetünkre.
Ennek orvoslására az Európai Parlament tavaly november végén elfogadott egy kulcsfontosságú határozatot, amivel több fontos célt is kitűzött: egyrészt az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy támogassa a termékek javítását és újrafelhasználását, másrészt erősítenie kell a használt árucikkek piacát, harmadrészt pedig már a vásárláskor egyértelművé kell tenni, hogy milyen környezeti hatásokra és milyen tartósságra számíthat a leendő tulajdonos.
Ez nagyon fontos lépés lehet az egész piac felé, amelynek végre nem csak eszmei értéke van.
A határozat magában foglalja azt is, hogy az Európai Bizottságnak növelnie kell az árucikkek élettartamát, csökkentenie az elektronikai hulladék mennyiségét, új közös díjazás bevezetését az EU-n belül, fel kell lépnie az úgynevezett greenwashing (üzleti praktika, amely a környezetvédelem támogatására épít) ellen, továbbá meg kell akadályoznia, hogy a gyártók olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyek hamar elavulttá teszik termékeiket, és ezáltal új vásárlására ösztönöznek.
A javaslatok közül mégis az a legérdekesebb, amelyik egy szemmel látható megoldást sürget: az ötlet egy olyan címke bevezetéséről szól, amely jelezné a fogyasztók számára az adott termék tartósságát, javíthatóságának részleteit, és - különböző kritériumok alapján - azt is, hogy teljes élettartama alatt milyen hatást gyakorol a környezetre.
Bár az Európai Bizottság már öt éve megalkotott egy körforgásos gazdasági cselekvési tervet, amely több mint félszáz intézkedésen keresztül igyekezett átformálni a fogyasztók szemléletét és segíteni az újrahasznosítás/újrafelhasználás elterjedését, ám az évek során nem sikerült látványos előrelépést elérni vele. Éppen ezért 2020 márciusában bemutatták a frissített cselekvési tervet is. "Csak egy Föld van, de 2050-re a világ úgy fog fogyasztani, mintha három lenne." - ezzel a hatásos sorral kezdődik a közlemény, amely többek között a fenntartható termékek tervezésével, a fogyasztók és közbeszerzők pozíciójának erősítésével, a termelési folyamatok körforgásával és a hulladékpolitikával is foglalkozik.
Anno a fenntarthatóság kultúráját firtató bekezdés részletesen körüljárta a problémát, rámutatva, hogy a "kitermelés-előállítás-felhasználás-ártalmatlanítás" lineáris modell többé nem jelent megfelelő mértékű ösztönzést a gyártók számára ahhoz, hogy a produktumaikat a körforgásos gazdasági szemlélet alapján állítsák elő.
A vizsgálatok szerint sok termék túlságosan gyorsan romlik el, javításuk vagy újrafeldolgozásuk pedig nehézségekbe ütközik, ráadásul sok olyan is készül, amely csak egyszer használatos.
A dokumentum figyelmeztet, hogy bár az uniós kezdeményezések és jogszabályok bizonyos mértékben foglalkoznak a fenntarthatóság szempontjaival, valójában nem létezik olyan átfogó követelményrendszer, amely garantálná, hogy az EU piacán forgalomba hozott valamennyi termék a fenntartható fejlődés elvének szellemében készüljön.
Éppen ezért a Bizottság a jogalkotási kezdeményezés részeként többek között javítaná a termékek tartósságát, újrafelhasználhatóságát és korszerűsíthetőségét. Növelné az energia- és erőforrás-hatékonyságukat, lehetővé tenné az újragyártást és a magas színvonalú újrafeldolgozást. Csökkentené a szén- és környezeti lábnyomot, korlátozná az egyszer használatos termékek forgalmazását. Ösztönözné a termék mint szolgáltatás modellt. Fenntarthatósági teljesítmények alapján jutalmazna.
Kiaknázná a termékinformációk digitalizálásában rejlő lehetőségeket, beleértve a digitális útleveleket, címkéket és vízjeleket is, különös tekintettel az elektronikai termékekre.
Sok más mellett ez utóbbit szorgalmazta a novemberi európai parlamenti határozat is. Szükség is van a sürgetésre, ugyanis bár felhívja a figyelmet a fogyasztók "javításhoz való joga" bevezetésének fontosságára, jelenleg nincs olyan törvény, amellyel ennek a gyakorlatba való átültetésére lehetne kötelezni a gyártókat. Ennek értelmében valószínűleg a következő iPhone-ok még nem lesznek modulárisak, egy darabig még nem cserélhetjük ki a laptopok kijelzőjét házi eszközökkel, és a közeljövőben OLED-televíziónkat sem javítgathatjuk majd otthon.
Ha beszerzed a 2021/02-es PC World magazint, akkor további hasznos cikkekre, remek teljes verziós programokra, biztonsági szoftverekre és értékes PC-játékra lelhetsz.
