Még az új évezred első évében útnak indult az Odyssey, hogy azóta is számos felvételt készítve figyelje meg naprendszerbeli szomszédunkat, a Marsot. Az űrszonda, amelynek rengeteg értékes információt és pótolhatatlan felvételt köszönhetünk, éppen 100 000 alkalommal kerülte már meg a vörös bolygót, aminek alkalmából a Mars egy meglepetéssel készült a csillagászat iránt érdeklődőknek.
Az amerikai űrügynökség egy igazán különleges felvételt készített a Naprendszer legnagyobb vulkánjáról, az Olympus Monsról. Bár korábbi mérések alapján még ennél is nagyobbnak gondolták, 21 283 méter magasságával és közel 600 kilométeres átmérőjével a domborzati képződmény a Tharsis régió egyik ékköve, és a Naprendszer legmagasabb vulkánja.
A térségben található magaslatok több százezer vulkánkitörés eredményeként jöttek létre, és a tektonikus mozgások híján a kitörő láva egyre magasabbra építette a képződményeket. Egyes mérések arra utalhatnak, hogy a vulkanikus tevékenységek a bolygón mindössze 2 millió évvel ezelőtt szűntek meg, vagyis akár a mai napig is fortyoghat a magma a mélyben.
A NASA csillagászai szerint a most készült felvételen azért látható úgy a magaslat, mint ahogy eddig még soha, mert a szondát úgy kormányozta a földi irányítás, hogy pont a horizont felé nézzen. Mivel eddig a legtöbb képen az Olympc Mons csak felülről volt látható, most egy egészen új perspektívából készült fotó árul el többet róla az érdeklődőknek.
A vörös bolygó körül 23 éve keringő jármű tulajdonképpen a NASA első sikeres küldetése volt, amely a Marsot hívatott megközelíteni. 2001 októberi pályára állása óta számos olyan információ birtokába juttatott minket, melyhez lehetetlen lett volna nélküle hozzájutnunk. Például a Tharsis régió feltérképezését is neki köszönhetjük, illetve azt az értékes tudást, hogy a bolygófelszín alatt jég, a bolygón pedig nagy mennyiségű hidrogén található.
A hasznos munkát végző küldetés a NASA közlése szerint azonban nem sokára a végéhez ér. Az űrügynökség szakemberei szerint valamivel több, mint 23 év után el fog fogyni az Arthur C. Clark híres regénye után elnevezett szonda üzemanyaga.
