Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hagyományos dohánytermékek a rendszeres fogyasztóik nagyjából felénél vezetnek halálhoz, amivel évente mintegy 8 millió ember életét veszik el, köztük 1,3 millió passzív dohányossal, vagyis olyan áldozattal, akik mások dohányfüstjét belélegezve betegednek meg.
Az ilyen és ehhez hasonló adatokról persze maguk a bagósok is értesülnek, ha máshonnan nem, hát a dobozokon kötelezően elhelyezendő riasztó üzenetekből, a külső nyomás pedig még azokat is változtatásra sarkallhatja, akik nem állnak készen a teljes leszokásra. Többek között nekik is nagyon csábítóak a reklámok állításai szerint kevesebb káros anyagot tartalmazó e-cigaretták, ám egy új kutatás most arra utal, hogy ez sem veszélytelen a fogyasztókra nézve.
A Science Alert beszámolója alapján a Nebraskai Egyetem kutatói összesen 200, 13 és 17 év közötti amerikai tinédzser körében végeztek vizsgálatot, és úgy találták, hogy a naponta legalább 8 alkalommal e-cigiző serdülők vizeletében 30 százalékkal több ólom és kétszer annyi urán mutatható ki, mint azoknál, akik a saját bevallásuk alapján csak alkalmanként nyúlnak a nikotintartalmú folyadékot párologtató eszközökhöz.
A megállapítás aggodalomra adhat okot, mivel az ólomhoz és az uránhoz hasonló vegyületek köztudottan károsak az ember fejlődésére, a kiskorúak körében pedig különösen vonzóak az e-cigaretták. A Tobacco Control című tudományos folyóiratban publikált tanulmány továbbá azt is kimutatta, hogy az édes ízesítésű vape-eket előnyben részesítő tinédzserek vizeletében magasabb volt az urán aránya, mint a mentolos és a mentás ízvilágot kedvelők esetében.
A viszonylag szűk körben végzett kutatás ugyan önmagában még nem bizonyítja, hogy az e-cigik mérgező fémek felhalmozódásához vezetnek a szervezetben, de a Science Alert szerint korábban más elemzések is találtak ilyen anyagokra utaló jeleket az eszközök aeroszolmintáiban és a felhasználók testnedveiben. Az e-cigik ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem csak nikotint és vizet párologtatnak el, hanem olyan mérgező összetevőket is, mint az arzén, a króm, a nikkel, vagy a jelenlegi vizsgálatban szereplő urán és ólom.
A kutatók ezért további kísérleteket sürgetnek a párologtatókkal járó fémterhelés hosszú távú hatásainak felderítésére, amit nagyban nehezít, hogy a különböző gyártók jelentősen eltérő, a címkén nem feltüntetett anyagokból álló vegyületeket forgalmaznak. A szakértők ezért elismerik, hogy még mindig nem tudják teljes mértékben, mi is található az e-cigaretták gőzében.
Korábban egyébként egy másik egyetemi vizsgálat arról számolt be, hogy az e-cigaretták használata akut (rövid távú) tüdőkárosodáshoz, mérgezéshez, égési sérülésekhez és görcsökhöz vezethet.
