A mesterséges intelligencia egyre emberibbnek hangzik, de eddig könnyű volt kiszúrni, ha nem hús-vér emberrel beszélgettünk. Ez azonban most megváltozhat, miután a legújabb OpenAI modell, a GPT-4.5 sikeresen átment a Turing-teszten egy kaliforniai egyetemi kutatás során: a résztvevők 73%-a gondolta úgy, hogy egy emberrel beszél, miközben valójában az AI volt a beszélgetés másik végén.
A vizsgálatot a University of California, San Diego kutatói végezték, ahol a résztvevők két egymás utáni beszélgetésben vettek részt (egyszer egy valódi emberrel, egyszer egy chatbot modellel), és nekik kellett eldönteniük, melyik volt a gép. A GPT-4.5 szereplése nemcsak, hogy meggyőző volt, de még a valódi embereket is felülmúlta, néhány valódi beszélgetőtársat ugyanis mesterséges intelligenciának hittek.
A kutatók egy karaktert is írtak a modellnek, hogy még meggyőzőbb legyen. Az AI egy enyhén introvertált, kicsit esetlen, de az internet dolgaiban jártas, száraz humorú fiatalt alakított, és ez az egyszerű kerettörténet elég volt ahhoz, hogy valóban emberinek tűnjön. Ugyanez a modell azonban, miután visszatértek az "üres" alapbeállításhoz (azaz amikor már nem kapott karakterleírást vagy kontextust) már csak az emberek 36%-át tudta megtéveszteni. Ez jól mutatja: itt nem egy öntudatra ébredt elme munkájáról van szó, hanem egy rendkívül ügyes szerepjátékról.
A Turing-teszt, amelyet Alan Turing 1950-ben írt le, mindig is vitákat váltott ki: vajon tényleg intelligens-e egy gép, ha emberinek tűnik a kommunikációja? Turing maga sem mondta ki egyértelműen, hogy ez az öntudat bizonyítéka lenne, és az új eredmények is inkább azt támasztják alá, hogy a GPT-4.5 egy nagyon meggyőző utánzat, nem pedig egy gondolkodó elme. A mesterséges intelligencia nem izgul beszélgetés előtt, nem érzi jól magát, ha sikerül átvernie valakit, és nem is tudja, hogy éppen egy tesztet teljesített. Nincsenek céljai vagy érzései, csak egy valószínűségi gépezet, ami ügyesen szimulálja a természetes nyelvet, hogy az emberek kényelmesen érezzék magukat a társaságában.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne hatása. Az emberek könnyen kötődnek olyan dolgokhoz is, amelyekről tudják, hogy nem valóságosak. Elég egy jól megírt karakter egy filmben vagy egy videojátékban, és máris érzelmileg bevonódunk. A GPT-4.5 is ilyen élményt tud nyújtani: nem azért, mert él, hanem mert ügyesen eljátssza azt. Nem véletlen, hogy a kutatások szerint a Z generáció 25%-a már most úgy gondolja, hogy az AI öntudatra ébredt.
Az igazi kérdés azonban nem az, hogy a modell intelligens-e, hanem az, hogy mit kezdünk vele. Ha egy mesterséges intelligencia ilyen mértékben képes megtéveszteni az embereket, akkor komoly visszaélésekre is lehetőséget ad. Mi történik például akkor, ha az ügyfélszolgálatos, akitől segítséget kérünk, valójában nem egy fáradt gyakornok valahol az Egyesült Államokban, hanem egy AI, amit kifejezetten arra tanítottak be, hogy minél meggyőzőbben vegyen rá minket előfizetéses csomagok vásárlására?
A mesterséges intelligencia jelenlegi szintjén még mindig inkább hasonlít egy öltönyös kutyára, aki megtanult két lábon járni. Látványos, ügyes mutatvány, de attól még nem ember. És ugyan bankkölcsönt nem fog kapni, de a benyomás, amit kelt, már most hatással van arra, ahogyan az emberek gondolkodnak a technológiáról. A varázslat tehát működik, még akkor is, ha tudjuk, hogy csak trükk.
