A magyar Parlament hivatalos weboldalára felkerült egy úgynevezett salátatörvény tervezete (így nevezzük azokat a törvénycsomagokat, amelyek egy adott téma köré csoportosítva több különálló törvényt is tartalmaznak). A HVG által kiszúrt, Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett anyag több mint 80 jogszabályt módosít, így alkalmazkodva az Európai Unió legfrissebb GDPR szabályozásaihoz, és van benne olyasmi is, aminek a munkavállalók nagyon nem fognak örülni.
A Munka Törvénykönyvébe bekerülő változtatások ugyanis szabályozzák azt, hogy az alkalmazottak hogyan és mire használhatják a cégük által biztosított informatikai eszközöket. Erről eddig egy olyan rendelkezés volt az irányadó, amely szerint a munkavállaló szabadon használhatja a munkáltatótól kapott eszközöket, bár ellenőrzési lehetősége itt is volt a cégeknek, de erről elvileg a munkaszerződésben vagy az eszközök átadásakor aláírt meghatalmazásokban kellett mindkét félnek megállapodnia. Most viszont más lesz a helyzet.
Az új törvénytervezet szerint "a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja".
Ugyan ebben a megfogalmazás nem ír elő kötelező "büntetéseket" a cégek számára, ha az alkalmazottakat azon kapják, hogy nem munkára használják a gépeiket, de ha hatályba lép az új rendelkezés, akkor jogilag felelősségre vonható az alkalmazott akár azért is, mert magáncélú e-maileket olvas vagy ír, Facebookozik, nem munka céljából internetezik, vagy (irgalom atyja, ne hagyj el) játszik a céges gépeken.
A tervezet szerint, hacsak a felek előzetesen máshogy nem állapodnak meg, a munkáltató bármikor ellenőrizheti a gépet és az azon lebonyolított adatforgalmat, ahogy az is a munkavállaló felelőssége, milyen adatokat ad meg, vagy ment el magáncélú felhasználás közben a céges gépeken.
Gonosz elnyomás vagy a hatékonyság eszköze?
A HVG-nek Ormós Zoltán internetjogász szedte össze az újítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Szerinte tény, hogy bizonyos esetekben szükség van a szigorúságra, ha mondjuk egy napi 8 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló minden nap 4 órát Facebookozik vagy chatel. De persze a törvénytervezet nem tér ki arra, hogy ugyanúgy kell-e kezelni egy-egy magáncélú e-mail elolvasását naponta és azt, ha valaki reggeltől a munkaidő végéig pasziánszozik.
Az új rendszerrel kapcsolatban a jogász a következő megállapításokat tette:
- Elviekben eddig is a munkáltató jogában állt az, hogy ha a munkavállaló nem a feladatához kapcsolódó tevékenységet végez munkaidőben, akkor "büntessen". Ehhez nem kell feltétlenül PC, az is elég, ha valaki munka helyett sportújságot olvas vagy a barátaival telefonálgat.
- Mivel a törvénytervezet nem teljesen egzakt módon kezeli, mi milyen súlyosnak számít, a munkáltatóknak kell a dolgot kezelnie azzal, hogy frissítik a munkaszerződést és beleírják, mit és milyen mértékben engedélyeznek az általuk biztosított számítástechnikai eszközökön. Tehát továbbra is simán elképzelhető, hogy a cégek megengedik az alkalmazottaknak a részleges vagy teljes magáncélú használatot, de akkor erről szerződésben kell megegyezni.
- Ezen belül is érdemes megegyezni abban, mi minősül engedélyezett magáncélú felhasználásnak (például az internet, a levelezés, a Facebook), és mik nem (szerencsejáték-oldalak, veszélyes vagy vírusos oldalak, warezoldalak).
- Ha ilyesmit nem szabályoz a munkaszerződés, akkor válik érvényessé az új törvény. Tehát ha a munkavállaló nem ír alá ezzel kapcsolatos megegyezést, az alapból azt jelenti, hogy minden magánjellegű használat tilos a céges eszközökön.
- A munkáltató (hacsak fenti módokon ezt nem szabályozzák a munkaszerződésben) bármikor ellenőrizheti az alkalmazottat a munkavégzési idő alatt (pontosabban a szöveg szerint "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása közben", tehát akár egy üzleti úton is). Erre pedig akár sort keríthet személyesen, de akár különféle monitorozó szoftverekkel, távolról, akár a munkavállaló értesítése nélkül is.
- Ennek óvatosan ellentmond az, hogy "a magánélet nem ellenőrizhető, tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e". Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottnak egyértelműen jeleznie kell, hogy a gépen milyen mappákban, fájlokban, vagy egyéb helyeken vannak magánjellegű tartalmai, abba a munkáltató hivatalosan nem nézhet bele.
Szóval akkor mit tehetünk?
Amint látszik, van bőven "holttere" az új szabályozásnak, amelyet nem határoznak meg egyértelműen a rendeletek, ilyenkor az ésszerűség elve számít. Például az, ha egy alkalmazott pizzát rendel a munkahelyi gépről, az elvileg magáncél, de közben pedig szükséglet is egyben, tehát nem büntethető. Attól viszont (ismételten, külön rendelkező munkaszerződés hiányában) tartózkodni kell majd, hogy például filmeket, játékokat töltsünk le a céges gépekre, és az is fontos, hogy nem csak PC-kre, hanem mindenféle tech-eszközre, így telefonokra is vonatkozik az új törvény.
Arra is figyelniük kell majd a cégeknek, hogyan szabályozzák a privát eszközök céges használatát, hiszen a szövegezés általánosításai miatt ez is beleeshet a tiltások körébe. Például ugyanúgy büntethető az, aki saját laptopon vagy telefonon néz streamelt filmet a céges WiFi-t használva.
Érdekes lesz tehát az új törvény által megszabott munkahelyi világ: elvileg sokkal szigorúbbá válik a céges eszközök használata és az ellenőrzés ellen sem lehet tiltakozni, de közben a személyes adatok védelme miatt mégsem ellenőrizhet mindent a munkáltató - ez egy elég furcsán feloldhatatlannak tűnő ellentét. A törvénytervezet elvileg véglegesnek számít, tehát módosításokra már nincs lehetőség a parlamenti szavazásig, amire pár hónapon belül sor kerül a Parlamentben, onnantól pedig az elfogadástól számított 15. napon lép életbe.
Épp ezért első körben azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy törvény megszavazása ide vagy oda, nézze át saját munkaszerződését, és ellenőrizze, van-e benne külön rendelkezés a vállalati eszközök és erőforrások magáncélú használatával kapcsolatban. Ha pedig nincs, célszerű ezeket javasolni a főnökség vagy a HR felé - ha nem is azért, hogy utána lehessen egész munkaidőben mémeket bámulni és játszani, inkább azért, hogy tiszta és egyértelmű legyen a helyzet, és ismerje a jogait és lehetőségeit mind az alkalmazott, mind pedig a munkaadó.