A Microsoft belső átalakításba kezdett, amely elsősorban az alulteljesítő dolgozókat célozza. Egy nemrég kiszivárgott belső e-mail szerint a cég új irányelveket és eszközöket vezet be, amelyek célja a magas teljesítmény ösztönzése és a gyenge eredményeket hozó alkalmazottak gyors kezelése. Az új rendszer része a belső áthelyezések tilalma, ha valaki alacsony értékelést kap, valamint egy két évre szóló újrafelvételi tilalom azok számára, akik a cégből távoznak. Amy Coleman, a vállalat új HR-vezetője a Business Insider által megszerzett e-mailben azt írta, hogy a cél egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ahol a teljesítmény és a felelősségvállalás kéz a kézben jár. A Microsoft ezentúl egységes globális rendszerben kezeli a teljesítményjavító terveket, vagyis a PIP-eket, amelyek világos elvárásokat és határidőket határoznak meg az érintett alkalmazottak számára.
Azok számára, akik nem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak, új lehetőségként megjelenik a GVSA nevű önkéntes kilépési ajánlat, amely egyfajta békés elválást tesz lehetővé, külön csomaggal. Ez a stratégia egybeesik az év elején bejelentett teljesítményalapú elbocsátásokkal, amelyeket a vállalat úgy kommunikált, hogy az elbocsátottakat új emberekkel fogják pótolni.
A Microsoft értékelési rendszere 0 és 200 közötti skálán működik, ahol a 100 számít átlagosnak. Azok, akik 60 és 80 közé esnek, már gyengén teljesítőként vannak számon tartva, míg a 60 alatti pontszám különösen alacsonynak számít. Ez utóbbi csoportot nemcsak az áthelyezési lehetőségtől fosztják meg, de ha egy PIP után elhagyják a céget, legalább két évig nem is próbálkozhatnak visszajutni a Microsofthoz.
A vezetők számára új AI-alapú eszközöket is biztosítanak, amelyek segítenek a nehéz beszélgetések előkészítésében és gyakorlásában, akár olyan helyzetek szimulálásával is, amikor el kell mondani valakinek, hogy veszélyben a pozíciója. A mesterséges intelligencia szerepe tehát nemcsak a technológiai fejlesztésekben, hanem az emberi erőforrás-kezelésben is egyre hangsúlyosabbá válik.
A Microsoft lépései nem egyedülállóak a szektorban. A Meta is hasonlóan kemény fellépést tanúsított a teljesítményre hivatkozva, ám több esetben is kiderült, hogy olyan dolgozók kerültek lapátra, akik jó vagy átlagos értékeléseket kaptak. Emiatt sokan úgy vélik, hogy ezek az intézkedések valójában rejtett leépítések, amelyekkel a vállalatok megkerülik a drágább, hivatalos elbocsátási procedúrákat.
A technológiai szektor így nemcsak a mesterséges intelligencia, hanem a munkaerő menedzsment terén is egy új korszakba lépett, ahol a hatékonyság jelszava mögött egyre gyakrabban húzódik meg a racionalizálás és a rejtett létszámcsökkentés logikája.
