Az még megvan, amikor az internet elterjedésekor milyen hangzatos jelszavakkal indultunk neki az új korszaknak? Hogy az internet majd elhozza a szabadságot, és segít olyanoknak is ismertséghez jutni, akiknek eddig nem volt erre lehetőségük? Nos, azóta folyamatosan bizonyosodik be, hogy az internet is csak ugyanaz lilában, mint az interneten kívüli világ: az erősebb kutya ba...(rátkozik), a független játékosok és a kis halak pedig küszködnek ugyan egy ideig, de végül szépen kihalnak. Innen is.
A fenti sorokat most nem úgy írom, mint a PC World Online főszerkesztője, hanem mint zenész. Olyan zenész, aki a zeneiparban "halmozottan hátrányos", hiszen egyrészt magyar, tehát egy olyan országból próbálkozik a nagy zenepiacot meghódítani, amiről már két határral arrébb is azt gondolják, hogy lovakról nyilazunk és nyereg alatt puhítjuk a húst. Másrészt pedig rétegzenét játszom, nem slágert, nem nagykiadós, rádiós, tévés vetélkedős fajtát.
Ha ugyanis ilyesmiben utaznék, simán meg lehetne élni abból, hogy a nagy ismertség és folyamatosan pörgő marketing miatt a nagyobb zeneároházakban (például az iTunes-on, a Google Play Music-on és társain) még a fizikai CD-piac hanyatlása után is vennék a zenéimet. Ennek hiányában maradnak az olyan szolgáltatók, mint amilyen a SoundCloud: ide akár teljesen ingyen is feltölthetem a zenéimet, hogy aztán ezekkel próbáljak ismertséget szerezni akár a világ túloldalán is. Meg persze van egy csomó tök jó funkció, például nagyon könnyen lehet beszúrni playlisteket weboldalakra, így aztán a zenekarok saját honlapjait, akár egy sima WordPress oldalt is pár kattintással fel lehet pimpelni multimédiássá. Itt van például a saját SoundCloud listám embedelve:
Szóval, az elképzelés jó, használom én is jó ideje, és teszi mindezt egy csomó más zenész, zenekar, előadó. De a jelek szerint lehet, hogy már nem sokáig.
Netes zene a szakadék szélén
A SoundCloud egész idáig úgy működött, hogy ugyan nem érkezett hír óriási bankrobbantásról és hihetetlen kasszasikerről, de szépen menetelt előre, dalok milliói, előadók százezrei figyelnek az oldalon. Épp ezért derült égből guanóként jött az infó arról, hogy múlt héten minden előzetes értesítés nélkül felmondtak a munkavállalók 40 százalékának (ez egyébként nagyjából 170 embert jelent).
A nemzetközi sajtó szerint annyira hirtelen jött a döntés, hogy a megmaradt alkalmazottak is a kiutat keresik, mert közel érzik magukhoz a következő kirúgási hullámot. A berlini központból ugyan konferenciahívással igyekeztek mindenkit megnyugtatni, de állítólag ez a telefon sem adott konkrét biztosítékokat senkinek, így akkora a fejetlenség, mint amikor Süsü a guillotine alatt akart pihenni és megtámaszkodott a kallantyúban. Alexander Ljung, a cégh alapítója azt bizonygatta, hogy a leépítések után marad annyi pénzük, hogy kihúzzák a negyedik üzleti negyedévig. Aha, ez mind csodálatos, de az októberben kezdődik, tehát alig két és fél hónapnyi haladékot kapott a társaság. Szóval az elemzők máris huhognak, és nem is alaptalanul:
az idei év végével, hacsak csoda nem történik, a független zenepiac elveszítheti egyik legfontosabb szereplőjét.
Ingyen semmi sem az igazi
De mégis mi a probléma a SoundCloud pénzügyeivel? Nos, pont a függetlenség. A szolgáltatás működésének lényege pont az, hogy bárki feltöltheti saját zenéit, amit aztán ingyenesen meg is lehet hallgatni. Pénzt csak azért kérnek, ha például valaki az egyébként egész tágasra szabott, ingyenesen feltölthető dalszámot meghaladja. Viszont azt jól tudjuk az internetről, hogy amit ingyen is lehet használni, azt bizony ingyen fogják használni. Egy független zenekarnak simán elég, ha 8-10 dalt a lejátszási listán tart, és igazság szerint azt sem gátolja a rendszer, hogy egy újabb albumot egy másik e-mail cím regisztrálása után egy újabb felhasználónév alatt töltsön fel valaki.
Épp ezért alig csorog be pénz a feltöltőktől, és értelemszerűen semmi nem folyik be kiadóktól és a zenepiac profi szereplőitől. Tehát igen, van egy olyan szolgáltatás, ami tök jó a kis szereplőknek, független zenészeknek, feltörekvőknek és próbálkozóknak... de igazából nem jó senki másnak, legfőképpen magának az üzemeltetőnek. És mi van akkor, ha egy szolgáltatást nem éri meg működtetni? Igen, egy idő után le fogják állítani. És most sincsenek nagy reményeink arra, hogy csoda történjen, mert ugye mégis mi történhetne?
Beszállhatna valamilyen kiadó, vagy kiadók - ezáltal a SoundCloud többé nem lenne független, és elveszítené az egyetlen különlegességét, állhatna be az iTunes mögé sokadiknak. Kérhetne pénzt akár alapból, bármilyen feltöltésért, de ezt a kezdő, feltörekvő zenészek közül valószínűleg kevesen választanák. És végül köthetné havidíjhoz a hallgatást is, ezzel meg aztán végképp elmeszelné magát, mert közben ott a Spotify és a többiek, ahol kis túlzással a világ összes zenéjét lehet havidíjért hallgatni, nem csak Bélukát és a Metál Invázió zenekart Nyékládházáról. Szóval sajnos a valószínű végkifejlet az lesz, hogy kikészítünk egy pár zsebkendőt, és valamikor fél éven, legkésőbb egy éven belül elsiratjuk a SoundCloudot, mint a legújabb független internetes próbálkozót, amely porba hullt. Itt tartunk.
