A napokban az Astrobotic által útnak indított Peregrine leszállóegység kudarca bizonyította, hogy a Holdra eljutni még 2024-ben sem rutinfeladat, az újabb próbálkozásra azonban nem kellett sokat várni, a japán JAXA Űrügynökség SLIM szondája (Smart Lander for Investigating Moon) ugyanis egy ideje már a szomszédos égitest közelében volt, hogy megkísérelje a leszállást.
A decemberben útnak indított szerkezet két szempontból is történelmi jelentőségű vállalást tett: a sikere esetén Japán az ötödik nemzet, amely puha landolást abszolvál a Holdon, méghozzá egy minden korábbi próbálkozásnál precízebb manőver keretében. A tegnap délután végrehajtott művelet végül a tervek szerint zajlott, de egy súlyos probléma is akadt.
Ahogy a JAXA közleményéből kiderült, a SLIM Japán idő szerint január 20-án, éjfél után 20 perccel sikeresen landolt a Shioli kráter közelében és a kommunikációs kapcsolat is stabil, a szondához tartozó napelemek viszont nem működnek megfelelően. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a leszállóegység csupán az akkumulátoraiban maradt energiával gazdálkodhat, ami legfeljebb néhány órára elég.
\Finally from 23:00 JST today/
— JAXA Institute of Space and Astronautical Science (@ISAS_JAXA_EN) January 19, 2024
[SLIM Moon landing: live broadcast 🌓]
Jan. 19 (Fri) 23:00~ JST
🔗 https://t.co/FTjt0Dm4tk
Please support SLIM as they take on the challenge of a high-precision pinpoint landing✨
You can send us your messages using the hashtag #SLIMMoonLive 📣 pic.twitter.com/L7i1QWOy4v
A Reuters érdeklődésére az űrügynökség közölte, hogy a napenergiát begyűjtő panelek orientációjával lehet a gond, így viszont van rá esély, hogy a Hold mozgásával idővel olyan szögbe kerül a Nap, hogy az elemeket is érni fogják az éltető sugarak. Hitoshi Kuninaka, a JAXA kutatóközpontjának feje elmondta, hogy a Holdon nagyjából 30 napba telik a sugarak beesési szögének megváltozása, vagyis akár egy hónapot is várni kellhet, mire elválik a küldetés jövője.
A japánok mindenesetre már így is óriási bravúrt hajtottak végre, a SLIM ugyanis a korábbi landolásoknál szokásosnak mondható, több kilométeres távolsággal megadott célterület helyett mindössze 100 méteres hibahatárral szállt le a Föld égi kísérőjén, rekordot állítva fel. Kuninaka szerint legalábbis az előzetes adatok arra utalnak, hogy sikerült a szűk landolási zónán belül maradniuk, de a végleges megerősítés nagyjából egy hónapot fog igénybe venni.
A pontossága miatt Moon Snipernek, vagyis kb. a Hold mesterlövészének is becézett szonda fedélzetén két holdjáró is van, amelyek tudományos kutatásokat fognak végezni. Japán előtt csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína és India tudott irányított landolást végrehajtani a Hold felszínén.