Izgatottan követi a világ az összecsukható mobilok sorsát, de vásárláskor még a hagyományos kialakítás az egyeduralkodó. Itt az utóbbi években a szenzorsziget megjelenése volt a nagy újdonság, amit a Samsung S9-nél még, az S10+-nál pedig már nem alkalmaztak, helyette kaptuk az Infinity-O-t.
Prémium a tízediken
10 éve valamit nagyon eltalált a Samsung, ugyanis éppen ekkor indította útjára az első Samsung Galaxy S mobilt, aminek 2019-ben megjelent legújabb, 10-es kiadása. Sőt, egyből három készüléket is kaptunk, sorrendben a S10e-t, a sima Galaxy S10-et és tesztünk alanyát, a minden hájjal megkent S10+-t. A Galaxy S-k egyik jó tulajdonsága, hogy még 1-2 évvel megjelenésük után is erősnek és modernnek számítanak. Gondolj csak bele, milyen hosszú sorok kígyóztak még a legutóbbi Black Friday alkalmával is, amikor a Galaxy S8-akat szórták ki 100 ezer forint környékén.
Az S10+-t is a tartósság és időtállóság szellemében készítették, így nem csupán víz- és porálló, a Gorilla Glass 6 borítás kiváló védelmet és prémium külsőt biztosít. Persze ettől kicsit csúszóssá vált a telefon, azonban egy tokkal mindezt orvosolhatod - kevesen fogják tok nélkül használni 350 ezer forintos csúcsmobiljukat. A mérettel amúgy nincs is gond, mert a 6,4 colos képátló tényleg faltól-falig tart, viszont itt máris beleütköztünk egy fájó pontba, ami szerintünk a Galaxy S10+ egyik legnagyobb problémája: a ki/bekapcsológomb megmagyarázhatatlanul kényelmetlen helyre, a jobb él felső részére került, amit normál hosszúságú ujjal elérni egy kézben tartva szinte lehetetlen.
Amúgy ahogy az a panelgyártó Samsungtól elvárható, a 19:9-s kijelző fényereje pompás, napfényben is egészen jól látható. A panel ezúttal Dynamic AMOLED, ami a legújabb fejlesztés és nagyon szép képminőséget biztosít. A kijelző alatt is sok minden megváltozott. Ez ugyan még nem az 5G modell, de az SoC frissült, méghozzá a legújabb, 8 nm-es gyártástechnológiával készült Exynos 9820-ra, amely szép sorban fel is aprította a konkurenciát a legtöbb teszten. Az igazi rivális, a Snapdragon 855 még nem volt a kezünk között, de a két chip nagyjából azonos teljesítményre képes. A központi egység mellé 8 GB RAM és 128 GB, bővíthető tárhely került, így ez a kombináció vita nélkül csúcskategóriás telefonba való.
Az alapfunkciókat meg sem említjük, nem meglepő, hogy van GPS és Cat.20 LTE modem, azonban nem maradt le a DeX-kompatibilitás, amit néhányan hasznosnak fognak találni, valamint olyan újdonságok is vannak, mint például a Wi-Fi 6 rádiós egység, A legegyszerűbb, ha azt mondjuk, a Galaxy S10+-ba minden belekerült, egyedül az infra és az FM rádió maradtak ki. A készülék alján ott a Type-C port, mellette pedig ott található a jack csatlakozó, amiért nagy köszönet jár a Samsungnak - ez a csatlakozó még mindig sokak számára hasznos és keresett, ellentétben azzal, amit több cég is állít mindenféle kutatásokra, felmérésekre hivatkozva. Az ujjlenyomat-olvasó nem hátul és nem is a telefon élén van, hanem a kijelző mögé költözött. Sajnos a teszt során úgy tapasztaltuk, hogy érezhetően lassabb, mint a hátlapi, fizikai érintkezéssel megoldott érzékelők, de ha lehet hinni a Samsungnak, akkor ez nem végleges és hamarosan szoftveresen javítanak a sebességen.
A kamerás részen is történt előrelépés, így háromlépcsős optikai zoomot használhatsz, de a széleslátószögre nem jutott autofókusz. A széleslátószög amúgy 123 fokos, ami nagyon nagynak számít, mögötte pedig 16 MPixeles szenzor dolgozik. A másik két kamera a Note9 és az S9+ készülékekben már bizonyítottak 12 MPixeles érzékelőjükkel, de némileg továbbfejlesztették mindkettőt és az optikai képstabilizálás sem hiányzik szerencsére. A szoftver is fejlődött, az automatikus jelenetfelismerő is megháromszorozta tudását és a rossz fényviszonyok között készített képekkel is jobban bánik az S10+. A selfie kamerából kettő került az Infinity-O képernyőlyukba, pontosabban egy 10 MPixeles és egy mélységszenzor, hogy még jobb mélység-élességet érhess el. A selfie-készítésnél választhatsz széles- és normál látószöget is, azonban ez csupán szoftveres trükk, a szélesnél használja ki a telefon a szenzor teljes területét. Az S10+-szal készített képek (nem széleslátószögűek) világosban és sötétben is hozzák a kötelezőt, rajzolatuk szép, a zajszint nagyon alacsony, a dinamikatartomány szuper, a színek élénkek. Videónál az S10+ képes 4K felbontás mellett is 60 fps sebességre, sőt, nagyon gyorsan dolgozik ezekkel a videókkal, azonban a teszt során belefutottunk abba a hibába, hogy a fehéregyensúlyt sokszor állóhelyben videózás közben is újragondolta a szoftver és hirtelen váltott melegről hideg fehérre és vissza, ami egészen zavaró tud lenni. A lassított videók és a Hyperlapse is jól működik, a szoftvert könnyű használni és a HDR10+-szabvány sem maradt le. A lassítás mellett a Super-stabilizált 1080p-s videó érdekes még: itt a komolyabb mozgásokat is képes kompenzálni a kamera, így például biciklizés, futás közben is stabil, jó minőségű videó lesz a végeredmény - ez már bizony GoPro-szerű élményt ad.
De visszatérve az S10+ sebességére. A teljesítményre nem lehet panasz, minden teszten dobogós helyezést ért el a csúcsmobil, legyen szó bármilyen programról. Az Android 9 és az egyedi Samsung UI gördülékenyen fut, akadozás, hiba és egyéb gond nem akadt a teszt során. Ugyanakkor arra készülj fel, hogy lépten-nyomon egyedi Samsung-extrákat próbál majd rád erőltetni a telefon, ami a stock Android UI-kedvelők (mint jómagam) számára rettentően bosszantóvá tud válni elég rövid időn belül. Ugyanez a helyzet a Bixby gombbal. Ezt továbbra sem tudod átprogramozni mondjuk Google Asszisztensnek vagy kameragombnak, mindössze másodlagos funkciót tudsz változtatni - a Bixby kötelező és letilthatatlan elem.
Zavar a galaxisban
A legnagyobb Galaxy S10+-nek persze vastagon el is kérik az árát, de ezen nem szabad fennakadni, hiszen a ma kapható egyik legjobb csúcsmobilról beszélünk. A P30/P30 Pro jó konkurenciák, a többi gyártó pedig a következő hetekben, hónapokban indítja Snapdragon 855-ös készülékeit.
Akármennyire kompromisszummentes a Galaxy S10+, van néhány bosszantó aprósága, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. A bekapcsológomb kényelmetlenül felülre került, a gyorstöltés pedig csupán QC 2.0-s, pedig már újabb Quick Charge szabványok is léteznek. Az üzemidő elfogadható, sőt, egészen jó, de a világot nem váltja meg ez a készülék sem. Néhány felhasználó számára zavaró lehet az Infinity-O kijelzőlyuk is, de minket a kötelező Bixby-gomb jobban zavart ezeknél.
A Galaxy S10+-t sok gyártó a célkeresztjébe vette, mégis, legnagyobb ellenfele jelenleg a kis testvér Galaxy S10, ami nagyjából ugyanerre képes, csak jelentősen olcsóbb nála - hamarosan ennek tesztjét is olvashatod.
