A Raspberry Pi első verzióját eredetileg azért fejlesztették ki, hogy egy olcsó eszköz legyen azok számára, akik a programozás alapjait szeretnék elsajátítani. A 2012-ben megjelent minigép a fejlesztőket is némileg meglepve jóval nagyobb karriert futott be ennél, egyre-másra készültek és készülnek hozzá mind a mai napig a különféle hobbiprojektek. A legfrissebb verzió, a Raspberry 5 pedig már olyan erős rendszerchipet kapott, hogy szinte bármire lehet használni; még a manapság forró terület, a mesterséges intelligencia sem jelent kivételt. Igaz, cserébe a kezdetben tényleg olcsó minigép ára ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett. A Pi 5-ből az alapverzió 2 GB RAM-ot tartalmaz és 26 ezer forintba kerül, a 16 GB-os változatért pedig már 60 ezer forintot kell fizetni.
Ebben a cikkben, mintegy kedvcsinálóként, tízféle felhasználási ötletet adunk. A legjobb az, hogy a minigép memóriakártyáról működik, így semmi akadálya annak, hogy a memóriakártya cserélgetésével egyetlen minigéppel több rendszert, felhasználási módszert is próbálgass.
1. Normál számítógép helyett
A Raspberry Pi-hoz tartozó hivatalos rendszert - mily meglepő - Raspberry Pi OS-nek hívják. Ez egy Linux alapú rendszer, amelyet ugyanaz az alapítvány (Raspberry Pi Foundation) fejleszt, mint amelyik a hardverért is felelős. Ezen a webcímen éred el - letöltheted magát a képfájlt, és felírhatod azt egy általad választott szoftverrel a memóriakártyára, vagy Windows, Linux és Mac OS alá választhatod azt a programocskát, amely gondoskodik a letöltésről és a felírásról egyaránt.
A Raspberry Pi OS háromféle verzióban létezik, ezek között a legfontosabb eltérés az, hogy az adott változat milyen előre telepített szoftvereket tartalmaz; a legnagyobb verzióban találsz - többek között - LibreOffice-t, programozási környezeteket, fájlkezelőt, VLC-t és VNC-t is. Viszont mivel a rendszer Linux alapú, ha kicsit is jártas vagy a Linux kezelésében, akkor gyakorlatilag bármit feltelepíthetsz rá.
2. Médialejátszó vagy médiaszerver
A multimédia területét az elsők között hódította meg a Raspberry Pi, villámgyorsan készült hozzá több olyan rendszer is, amelynek ez a terület áll a fókuszában. Persze kérdés, hogy mire van pontosan szükséged. Ha egy, akár a tévé hátoldalán is rögzíthető médialejátszót szeretnél, akkor a Kodi a te "eszközöd", amit kétféleképpen is használatba vehetsz. Ha a Raspit amellett, hogy filmeket nézel rajta, szeretnéd másra is használni, akkor feltelepítheted a Raspberry Pi OS alá. Ha viszont dedikált szerep jut az apróságnak, akkor letölthetsz egy olyan OS-t, amelybe "bele van égetve" az XBMC. Ilyenből több is van: LibreELEC, OSMC és Xbian közül választhatsz.
Előfordulhat viszont az is, hogy elsősorban nem a tévén, hanem telefonon, tableten néznéd a filmeket. Ebben az esetben például a Plex Media Servert használhatod, amellyel elsősorban a hálózaton található más eszközökre, másodsorban viszont akár távoli eszközre is tudod a filmeket, sorozatokat, zenéket streamelni. A Plex - kis ügyeskedéssel - Raspberry Pi OS alá telepíthető. Sajnos nem minden funkcióka ingyenes; ha nem szeretnél fizetni, és beéred kevesebb szolgáltatással is, akkor jó alternatíva lehet az Emby.
3. Okosotthon vezérlés
Ha szereted az okosotthon kütyüket, de eleged van abból, hogy minden gyártó arra törekszik, hogy saját ökoszisztémán belül tartson, próbáld ki a Home Assistant rendszert, amely szinte minden okoskütyüt képes vezérelni, ebből adódóan pedig hidat is tud képezni a különböző rendszerek között. A https://homeassistant.io címről tudsz elindulni. Noha a rendszer elindul akár egy Raspberry Pi 2-n is, legalább a 3-as verzió ajánlott, és ha hosszú távon számolsz a kütyüvel, akkor 4 GB-nál nem adod alább, de még jobb, ha 8 GB mellett teszed le a voksod. Azt viszont érdemes tudnod, hogy a Raspberry Pi maga csak a legritkább esetben elég, hiszen a minigép csak a Wi-Fi és Bluetooth kapcsolatokat támogatja, az okosotthon termékeknél jellemző Zigbee vagy Z-Wave szabványokat nem - erre is megtanítható, de további adapter(ek) vásárlása szükséges.
3b. IoT és robotok
A Raspberry Pi-on található egy GPIO interfész is, amin keresztül más kütyüket is lehet irányítani - ez pedig ideális jelölté teszi a Raspit akár robotok, akár IoT eszközök vezérlésére.
4. Retro játékkonzol
Szereted a régi PC-s játékokat? Használd a RetroPie rendszert, hogy a Raspberry Pi-t konzollá alakíthasd! A RetroPie maga is egy OS, viszont az aktuális verzió még mindig csak a Raspi 4-et (és a korábbi verziókat) támogatja - ennek ellenére működik a Raspi 5-ön is, de manuális telepítés szükséges.
A rendszer természetesen nemcsak az egereket és a billentyűzeteket, hanem a játékvezérlőket is támogatja, játékokat pedig USB sticken vagy hálózaton keresztül lehet átküldeni számára.
5. NAS
Ha szeretnél egy NAS-t, de sokallod az ilyesfajta kütyük árát, akkor kézenfekvő megoldás lehet befogni egy, a fiók mélyén hánykolódó Raspberry Pi-t - persze arra azért fel kell készülni, hogy dizájn szempontjából ez a megoldás nem veszi fel a versenyt a "kész" NAS-okkal, árban viszont sokkal jobban is kijöhetsz. Ha csak egy faék egyszerűségű hálózati helyre van szükséged, akkor megteszi akár a Raspberry Pi OS önállóan is, hiszen megosztásra és felhasználók kezelésére az alaprendszerben is van lehetőség. Ha viszont kifinomultabb szolgáltatásokra vágysz, akkor az OpenMediaVaultot ajánljuk a figyelmedbe. Ez egy Debian alatt futó szoftver, ami azért jó, mert a Raspberry Pi OS alá éppen tudod is telepíteni. Két dologra azonban figyelned kell. Az egyik, hogy legalább Raspberry Pi 4-re van szükséged, mert a korábbi verzióknál az Ethernet adapter lassú (a Pi 3 B+-ra hiába került Gigabites csatlakozó, ha USB 2.0 interfészen keresztül kommunikál). A másik pedig az, hogy az OpenMediaVault nem szereti a Desktop rendszereket, így csak a Raspberry Pi OS Lite alá tudod telepíteni.
6. VPN-szerver
Sokat utazol, és szeretnél a nyilvános Wi-Fi-hálózatokra csatlakozva is biztonságosan netezni? Vagy egyszerűen csak arra van szükséged, hogy távolról is be tudj jelentkezni az otthoni hálózatra? Nos mindkét helyzetre a VPN-szerver jelenti a választ - és igen, jól tippeltél, a Raspberry Pi erre a feladatra is alkalmas. Többek között azért, mert üresjáratban alig fogyaszt, így nem jelent problémát az sem, ha a minigép folyamatosan üzemel, a csatlakozó kliensekre várva.
A feladatra a PiVPN használható, amely nem operációs rendszer, hanem egy script, amelyet Raspberry Pi OS (ajánlottan a Lite verzió) alatt tudsz lefuttatni. A script felkészíti a Raspit arra, hogy OpenVPN és WireGuard szerverként üzemeltesd. A teendők listját ezen a weboldalon találod.
7. Készíts saját felhőtárhelyet
Egy felhőalapú tárhely mindig jól jön, a gond csak az, hogy a Google, a Microsoft vagy más szolgáltatók esetében a kapacitás korlátos - még akkor is, ha fizetsz, de persze akkor a korlát "magasabban van". Emellett sokan aggódnak amiatt is, hogy fontos személyes adatokra más "vigyáz" - egy Raspberryvel és egy adattárolóval viszont a probléma megoldható: készíts saját felhőtárhelyet magadnak!
Ez egy olyan projekt, ami nagyon hasznos tud lenni - viszont ha csak most ismerkedsz a Raspberry Pi-jal és/vagy a Linuxszal, akkor ne ezzel a feladattal kezdd, mert a Nextcloud telepítése minden csak nem egyszerű. A folyamat sok lépcsőből áll, ráadásul nem elég telepíteni a szoftvert, hanem megfelelően konfigurálni is kell ahhoz, hogy az elvárt funkciókat nyújtsa. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy szinte biztosan szükséged lesz arra, hogy port átirányítást állíts be a routeren, valamint a folyamatosan változó IP-cím miatt arra is, hogy egy DDNS szolgáltatást aktiválj.
8. Számolj le végleg a reklámokkal
A Pi-Hole egy igen érdekes szoftver: telepítését követően a Raspberry Pi-ból egy DNS-szervert varázsol, amit a szolgáltatótól kapott DNS helyett használhatsz, akár az összes, az internetre kapcsolódó eszközöddel. Sőt, ha VPN-t használsz mondjuk a mobilodon, akkor a Raspi DNS szervert távolról is munkára foghatod. Praktikusan ráadásul nem is kell minden eszköz beállításait feltúrni, elegendő az, ha a DNS-kiszolgáló IP-címét a routerben változtatod meg.
De miért jó neked mindez? Elsősorban azért, mert a Pi-Hole igen tekintélyes lista alapján hálózatszinten szűri a reklámokat, másodsorban pedig azért, mert a nyomkövető sütik használatát is megakadályozza. Előbbi azt jelenti, hogy nemcsak a weboldalakon, hanem akár alkalmazásokon belül, akár mobilon is megszűnnek a zavaró, pár percenként felugró hirdetések.
9. AI feladatok
A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia sem hiányozhat a listáról; azonban ha az AI világa érdekel, akkor azt tudnod kell, hogy csak a Raspberry Pi legutolsó, azaz 5-ös változatának teljesítménye elegendő ahhoz, hogy akár csak kisebb projekteket is elfogadható sebességgel tudjon futtatni (noha a 4 GB-os Raspi 4 is támogatott). Telepíthető a minigépre a Google-féle TensorFlow és a Meta által fejlesztett PyTorch egyaránt, az pedig hogy mire használod az AI-t, csak rajtad múlik. Ha például kamerát is szerelsz a Raspberryre, akkor viszonylag egyszerűen készíthetsz egy olyan masinát, ami felismeri az elé helyezett tárgyat, valamelyik Llama nagy nyelvi modellt telepítve pedig saját bejáratú ChatGPT-d is lehet.
Azt is meg kell jegyeznünk viszont, hogy még a Raspberry Pi 5 sem elég gyors ahhoz, hogy a túlságosan komplex modelleket kezelje (a Llama LLM-ek között vannak olyanok, amelyek akár 70 milliárd paraméter alapján kereshetők). Illetve fontos lehet még az is, hogy a legtöbb AI feladat kivitelezése nem triviális; legalábbis nem csak annyiról van szó, hogy kiírsz egy ISO-fájlt a memóriakártyára, aztán megy minden, mint a karikacsapás.
10. Tanulj programozni
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a Raspberry Pi eredeti céljáról, azaz arról sem, hogy azok számára készült, akik a programozás alapjait szeretnék elsajátítani. A Raspberry Pi OS normál és full verziója több, ehhez szükséges eszközt eleve tartalmaz, ha pedig valami hiányozna, akkor az pillanatok alatt pótolható. A minigéppel elsősorban Python, JavaScript és C/C++ ismeretek sajátíthatók el, de más modulok telepítésére is van lehetőség természetesen.