Az ismételt holdra szállást célzó Artemis missziók meghirdetésével a kereskedelmi szereplők érdeklődése is felélénkült a Föld kísérője iránt, a NASA ugyanis a Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében piaci alapon működő cégeknek is lehetőséget biztosít, hogy különböző technológiákat indítsanak útnak és kísérletezzenek velük a szomszédos égitesten, azt remélve, hogy a privát szektor bevonása jelentősen segíti majd a Hold felfedezését.
Az egyik ilyen kereskedelmi szereplő a 2022-ben létrehozott Interlune, amely azt ígéri, hogy képes kiaknázni az égitest egyik legnagyobb kincsét, a Földön rendkívül ritka, de odaát nagy mennyiségben megtalálható hélium-3 izotópot.
A napfúzióból származó anyag természetes formában nem fordul elő a Földön, csupán nagyon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre nukleáris fegyverkísérletekből, atomreaktorokból és radioaktív bomlásból, viszont az orvosi képalkotásban, fúziós reaktorok üzemanyagaként vagy akár a kvantum-számítástechnikában is hasznos lehet, így egyetlen literje több ezer dollárba kerül.
Egy ilyen értékes erőforrás esetében pedig már megtérülhetnek a holdi bányászat és a hazaszállítás iszonyatos költségei, az Interlune pedig azt állítja, hogy kidolgozott egy energiatakarékos feldolgozási eljárást, amivel ki is jön a matek. A kihívás azonban még ezzel együtt is óriási, egyetlen grammnyi hélium-3 kinyeréséhez ugyanis akár több száz tonnányi regolit feldolgozására is szükség lehet, amit a cég napelemekkel táplált automatizált gyűjtőjárművekkel képzel el.
A Blue Origin privát űrhajózási vállalat két egykori munkatársa, Rob Meyerson és Gary Lai által alapított startup az Ars Technica beszámolója alapján nemrég 15 millió dollárnyi friss befektetői támogatást szerzett a projekthez, ami már meglévő anyagi forrásokat egészít ki. A vezetőség tervei szerint a cég a 2026-ban, a bevezetőben említett Commercial Lunar Payload Services program keretében kísérletet fog végezni a Holdon, amely a hélium-3 kis mennyiségű kitermelését célozza, 2028-ban pedig már az első bányászati telephely kialakítására is sor kerülhet.
Amennyiben minden az elvárások szerint alakul, Meyersonék 2030-ban szeretnék hazajuttatni a ritka izotóp első szállítmányait, amiben akár a SpaceX vagy a Blue Origin járművei is segíthetnek.