Az 1960-as és '70-es évek fordulója óta ismét turbulens korszakba lépett a holdkutatás. Az elmúlt évek során egymást érték a különböző nemzetek legénység nélküli küldetései, és bár az indulás - szemben az eredeti tervvel - nem jön össze idén, jövő szeptemberben a NASA ismét embert juttatna a közeli égitest felszínére Artemis 2 nevet viselő küldetése során.
Bár az elmúlt hónap leginkább a Csang-o-6 sikeres útjától volt hangos, melynek során kőzetmintát gyűjtött a Kínai Űrügynökség a Hold túloldaláról, most elődje, a Csang-o-5 került a híradásokba, amely 2020 során végzett hasonló feladatokat az innenső oldalon. A napokban elképesztő felfedezést tettek közzé az akkor hazaszállított leletekkel kapcsolatban. A leszállóegységben visszajuttatott kőzetek elemzése évek óta zajlik, a projekten dolgozó kutatók pedig a minták közt többrétegű természetes grafénra bukkantak, aminek a szakemberek szerint semmi keresnivalója nem volt a Holdon.
Az anyag, mely a szénnek az egyik legjellemzőbb előfordulási formája, tulajdonképpen egy mindössze egy atom vastagságú szénréteg, mely kiemelkedően erős és rugalmas, de az előállítása rendkívül nehéz, a módszert két orosz fizikus dolgozta ki 2010-ben. Egyelőre nem világos, pedig lényeges információ, hogy a Holdon mennyi található belőle természetes formában.
Az azonban még talán ennél is lényegesebb és rejtélyesebb kérdés, hogy hogyan került a Földtől ilyen távolra ez a "tájidegen" anyag. Jelenleg az az elfogadott elmélet az Holddal kapcsolatban, hogy egy több milliárd évvel ezelőtti esemény során jött létre, mikor egy kisbolygó a Földdel ütközött. Ez az eddig legvalószínűbbnek gondolt eredettörténet azonban szinte kizárja a grafén megjelenését a Holdon, valamint az Apollo-küldetésekből származó több lelet között sem találtak soha grafént. Elképzelhető ugyan, hogy a lelet, egy ritka kivétel, mely egy meteor becsapódásnak köszönhető, ám ez a feltételezés csak újabb vizsgálatokkal nyerhetne bizonyítást.
