Az okostelefonokkal és egyéb hordozható kütyükkel kapcsolatban a legtöbben attól félnek leginkább, hogy véletlenül leejtik vagy hozzáütik valamihez őket, a törések és a repedések ellen még a legdrágább modellek sem védenek igazán hatékonyan. Ahogy egy húszezer forintos telefon kijelzője vagy hátlapja is ripityára törik az aszfalttal való heves találkozás következtében, úgy egy 200-300 ezer forintos csúcsmobil is hasonlóan fog viselkedni. Ilyenkor pedig nincs más megoldás, mint a szerviz, ahol jó esetben burkolat- illetve kijelzőcserével megússzuk a dolgot.
Ezen a kütyü-korszak elejétől kísértő helyzeten változtat az a japán találmány, amely egy olyan műanyagot takar, ami gyorsan és egyszerűen képes önmagát meggyógyítani törés és repedés esetén.
Ilyesmire korábban is voltak már próbálkozások, de ezek például úgy működtek, hogy a javítandó felületet minimum 120 Celsius fokra kellett melegíteni: ez értelemszerűen nem működik egy mobiltelefon vagy más elektronikai eszköz esetében, hiszen ez a hőmérséklet tönkretenné a kütyük belsejét. No meg persze otthoni körülmények között is elég macerás az ilyesmit megoldani, szóval ez is egyfajta szervizelést jelent, csak más módszerrel.
Nyomás, utána!
Most azonban egy olyan technológia részleteit tette közzé a Tokiói Egyetem professzora, Takuzo Aida professzor és csapata, amelyben az öngyógyító folyamat normál környezeti feltételek mellett is megindítható. Az ehhez szükséges műanyag a poliéter-tiokarbamid, amely az első olyan merev anyag, ami képes szobahőmérsékleten, nyomás hatására eltüntetni a repedéseket és töréseket (öngyógyító puha műanyagok és gumifélék már korábban is léteztek, de ez ugyebár megint kevéssé alkalmazható mobilokra és egyéb elektronikai eszközökre). Két évvel ezelőtt az LG már szintén próbálkozott egy öngyógyító borítással a G Flex 2 telefonon, de ezen egyrészt csak a hátlap átlátszatlan burkolatát sikerült valamelyest megvédeni, és csak kisebb repedéseket tudott eltüntetni.
A mostani felfedezés alapja egyébként, mint oly sok más esetben, egy egyszerű véletlen. Az egyetem egyik hallgatója, Yu Yanagisawa egy ragasztóanyagot próbált előállítani, viszont a tesztek során azt tapasztalta, hogy a hevítésre váró, ám még merev átlátszó műanyag lap egymástól elvágott darabjai enyhe nyomásra összetapadnak. Ezután már célzott kísérletek következtek, amelyekből kiderült: ha az anyagok darabjait 21 Celsius fokon, mindössze fél percen át akár puszta kézi erővel egymáshoz nyomják, a törés lényegében az eredeti állapottal megegyező erővel forr össze újra, ehhez csupán az összenyomás után néhány órát hagyni kell állni.
Miért jó mindez? Természetesen egyrészt azért, mert az átlátszó anyagot a mobilok és egyéb eszközök kijelzőinek védelmére is fel lehet használni, ezért a törött és karcos megjelenítők ellen lehet végre hatékonyan felvenni a küzdelmet. Másrészt viszont "magasabb célt" is szolgál, ha sorozatgyártásba kerül az anyag, hiszen így sokkal kevesebb műanyaghulladék keletkezik a törött, karcolt kijelzők és hátlapok miatt, a sérült mobilokat szétszedés helyett könnyebb lesz megjavítani, ezáltal a teljes mobilpiac ökológiai lábnyomát is csökkenteni lehet.
Jó kérdés, mikorra látunk majd sorozatgyártásban is olyan mobilokat, amelyek már az új borítással érkeznek, de annak érdemes örülni, hogy a prototípus lényegében kész, tehát nem csak egy papíron vagy fejben létező elméleti megoldásról van szó.
