Nehéz megmondani, mikortól kezdett el igazán fontossá válni a háztartásokban bekapcsolt és rendszeresen használt eszközeink áramfelhasználásának mértéke. A globális klímaváltozás problémájához kötni a változást talán idealizált gondolat lenne, inkább csak egyre többen kezdték el figyelni a villanyszámla alakulását hónapról hónapra.
Persze, a "zöld szemléletmód" és az energiahatékonyság-alapú eszközhasználat nem csak a havi csekken mutatott szám csökkentése miatt fontos, mindenképpen az első jelzés arra vonatkozólag, hogy érdemes belépni ebbe a forintok és kilowattok játékába. Erre egyre több embert vehetünk rá, ha megismerjük a játékszabályokat és azokat a tényezőket, amelyek segítenek az optimális szint elérésében. Vajon mi lehet az optimális szint?
Azt az állapotot nevezhetjük annak, amikor a háztartásunkban lévő összes eszköz a kategóriájához mérten a lehető legjobb energiafelhasználási mutatóval rendelkezik. E tekintetben nincs is olyan nehéz dolgod: valamivel alaposabban kell keresni, és ha a tudatosan választasz, akár már rövid távon is mérhető különbséget tudsz kimutatni a pazarló és a zöld(ebb) életmódok között.
Legyél Te az Energiasztár!
A 90-es évek hazai PC-s robbanását testközelből figyelők még emlékezhetnek arra a gépek bekapcsolásakor elsőként megjelenő logóra, ami az Energy Star szöveget hirdette. Ez azóta eltűnt ugyan a bootfolyamatokból, maga a szabvány, amit a rajzolt kép jelzett, azonban nagyon is létezik, és az egyik alapvető feltétele például a munkahelyi számítógépek nagyszámú beszerzésének. Bár ez a hitelesítés az Egyesült Államokban született meg, sok-sok éve globális szabványnak számít, és több, kisebb-nagyobb kategóriára bontva határoz meg energiafelhasználási és áramfogyasztási mutatókat.
A szabvány jelenleg a 8.0-s verziónál tart, ám ez nem jelenti azt, hogy a PC-gyártók is naprakészen tartják a lépést. Tapasztalataink szerint még mindig rengeteg olyan gép jön le a gyártósorokról, amelyek az 5.0-s szabályrendszerrel kompatibilisek, de elképzelhető, hogy bizonyos eszközcsoportok gyártói már az újabb verziók követelményeit is teljesítik. Maga a szabvány leginkább a bekapcsolt, kikapcsolt és alvó állapotokra ad különböző előírásokat, továbbá egészen konkrét elvárásokat fogalmaz meg a PC-k alvó állapotú kezelhetőségét, valamint az ezeket az eszközöket működtető tápegységek üzemi jellemzőit illetően.
Ha tehát épp készre szerelt asztali számítógépet vagy notebookot, netán egy többlemezes NAS-t vásárolsz, érdemes ellenőrizni még a vásárlás előtt, egyáltalán megfelel-e bármely Energy Star szabványnak.
PC-k esetében ez szinte garantált, ám a konkrét verziószámról várhatóan csak a gyártó tud majd tájékoztatás adni. Sajnos míg korábban a bekapcsoláskor láthattunk a képernyő felső részét elfoglaló logót, addig manapság úgy kell kutatni weboldalakon, kézikönyvekben, hogy megtaláljuk a kellően informatív leírást.
Reflektorfényben a 80Plus
Rutinos számítógép-építők lehet, hogy már csak legyintenek az Energy Starra, és inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy ha a gép belső vagy külső tápegysége nem dolgozik kellő hatásfokkal, akkor hiába próbálunk megfelelni mindenféle általános szabványnak. Hiába teljesítené a gép például a legújabb Energy Starhoz köthető követelményszintet, ha a tápegység hatásfoka rossz, ez nem fog érvényesülni.
Éppen ezért gépépítéskor egyenesen kötelező figyelembe venni, hogyan üzemel a teljes konfigurációt árammal ellátó komponens. Erre könnyen értelmezhető besorolást kínál a 80Plus szabványrendszer, amely különböző kategóriákban határozza meg a tápegységek elvárt hatásfokát. Amint egy tápegység teljesíti 20, 50 és 100 százalékos terhelésen az adott százalékos hatékonysági értéket, büszkén viselheti magán az ahhoz a szinthez tartozó jelzést. Az elmúlt öt évben kibővült a minősítési lista, illetve az EU-területén belül forgalomba helyezett tápegységekre egy picit szigorúbb osztályozás is elérhető ugyanazon minősítési megnevezések mentén.
A tápegység leadott és felvett teljesítményének osztásából adódó százalékos érték értelemszerűen minél magasabb, annál hatékonyabb áramforrással van dolgunk.
Lehetsz maximalista, és egyből a Titanium szintet is megcélozhatod, ám kis fogyasztású gépekhez valójában már egy Bronz kategóriás táp is remek választás, míg az akár 1 kW csúcsteljesítményű gamererőműhöz már erősen ajánlott a Platinum vagy Titanium kategória; 5-8 százaléknyi hatásfokjavulás 1 kW-nál már érezhető előrelépésnek számít.
Amennyiben nem találsz semmilyen jelzést, utalást arra, hogy a tápegység teljesítené bármely 80Plus szintet, érdemes felkeresni a gyártót, és információt kérni a hatásfokról. Elképzelhető, hogy a táp az alkatrészeit tekintve abszolút modernnek és "zöldnek" mondható, ám egyéb okokból nem került rá a hivatalos jelzés.
Ha szeretnétek remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékokat kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra, a Prémium és a Gold csomagok mellé számtalan értékes ajándék jár.
